MSZP: az Oktatási Hivatal hibája miatt egyetlen diák sem kaphat rosszabb érdemjegyet!

 Az MSZP követeli, hogy az Oktatási Hivatal tüzetesen, az érettségi vizsga körülményeit modellezve vizsgálja ki a múlt heti emelt szintű angol érettségi szövegértési feladat során használt hanganyag minőségét, és biztosítsa, hogy mások hibája miatt egyetlen diák se kapjon rosszabb érdemjegyet - írja a párt az MTI-hez eljuttatott közleményében. Az MSZP szerint az Oktatási Hivatal hiába hivatkozik az általuk közzétett hanganyagra: az ugyanis már egy tiszta, érthető, lassabb felvétel, ellentétben azzal, ami alapján a fiataloknak vizsgázniuk kellett.

A szocialisták véleménye szerint több ezer, évek óta tanuló diák eredményes vizsgáját tehette tönkre a múlt heti emelt szintű angol érettségi hallás utáni szövegértési feladata. A közleményben úgy fogalmaznak: a gyenge minőségű, visszhangos felvételen túl gyors és hadaró beszéd hallatszott, melynek megértése még olyan diákoknak is problémát jelentett, akik korábban több évet éltek angol nyelvi környezetben. 

Az MSZP kijelenti, hogy az Oktatási Hivatal hiába hivatkozik az általuk közzétett hanganyagra: az ugyanis már egy tiszta, érthető, lassabb felvétel, ellentétben azzal, ami alapján a fiataloknak vizsgázniuk kellett. A probléma súlyát jelzi, hogy a hanganyag felülvizsgálatát követelő petíciót eddig csaknem 2500-an írták alá, ami több mint az emelt szintű angol érettségit tevő diákok negyede - teszik hozzá.

Az Eduline oktatási portál pénteken arról írt, hogy a csütörtöki angol érettségi után többen jogi lépéseket tennének a hangfelvétel rossz minősége miatt, mert szerintük a beszélőket nem lehetett érteni. Az Oktatási Hivatal az MTI-vel közölte: az angol nyelvi emelt szintű érettségi hanganyaga minden tekintetben megfelelt a vizsgaleírás előírásainak.

Szerző

Milliárdokat vesz el az egészségügytől Lázár "keménykedése"

Bajnai Gordon az Együtt-PM vezetője blogbejegyzésében azt írja: Lázár János személy szerint 5,2 milliárdos kárt okozott “keménykedésével” a magyar egészségügynek, így az állampolgároknak. Kérjen bocsánatot a védőnőktől, kérjen bocsánatot a betegektől, kérjen bocsánatot a magyar emberektől!

Mint ismeretes Norvégia 2014. május 8-án úgy döntött, hogy a magyar kormány szerződésszegése miatt felfüggeszti az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Alapok Magyarországgal kötött szerződései alapján folyósított pénzek kifizetését A Népszabadság arról írt, a Norvég Alapból a hazai egészségügy fejlesztési programjaira 16,9 millió euró, azaz mintegy 5,2 milliárd forint jutna, egyebek mellett népegészségügyi célokra, lelki-egészségfejlesztési programokra. Ebből a pénzből negyven helyen építettek volna ki lelki egészségközpontokat, amelyek a népegészségügyi irodákkal együttműködve dolgoznának országszerte.

Az MSZP szerint "Lázár Jánosról kiderült, alkalmatlan a posztjára és méltatlan arra, hogy Magyarország egyik minisztere legyen. Miután elszámolt a trafikmutyival, a kaszinómutyival, a norvég alap és az unió pénzeivel Lázárnak fognia kell a sátorfáját és távoznia kell a közéletből. Az MSZP azonnali konzultációt kezdeményez a frakciók között az uniós és norvég pénzek átláthatóságának és kifizetésének ügyében".

Szerző

Még ülhet a kormány az egyházügyi törvény módosításán

Nem fordul az Alkotmánybírósághoz (Ab) az egyházügyi törvény módosítása miatt az ombudsman, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága már felszólította a kormányt a változtatásra - tájékoztatta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-t.

"Jelen esetben a bíróság a kormányt szólította fel cselekvésre, így – a bíróság döntésében meghatározott határidő elteltéig – az alapvető jogok biztosának fellépése nem időszerű" - tartalmazza a hivatal közleménye. Felidézik, hogy többen - köztük Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési frakcióvezető - kezdeményezték, hogy az ombudsman forduljon az Alkotmánybírósághoz az egyházügyi törvény 2013. évi módosítása miatt.

A beadványozók elsődlegesen azt kifogásolták, hogy az egyházi státusról politikai alapú döntés születik, amellyel szemben érdemi jogorvoslatra nincs lehetőség. Azt is kifogásolják, hogy nem minden vallási közösség számára ajánlhatják fel az állampolgárok adójuk 1 százalékát.

Székely László alapjogi biztos válaszában emlékeztetett arra, hogy a beadványhoz kapcsolódó egyes kérdésekben hivatali elődje már kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, és a testület több rendelkezést visszaható hatállyal meg is semmisített.

Ugyanakkor 2014 áprilisában a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy konkrét ügyet tárgyalva megállapította, hogy az egyházügyi törvény alkalmazása sérti a panaszosoknak az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogait. Egyben a bíróság felhívta a magyar kormányt, hogy tárgyaljon a vizsgált ügy felpereseivel, és hat hónapon belül tájékoztassa a bíróságot az elért eredményekről.

Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az ombudsman akkor fordul az Alkotmánybírósághoz, ha az alapjogsértő helyzet orvoslása más úton nem látszik elérhetőnek. Ebben az esetben viszont a strasbourgi testület ítélete nyomán a kormány hatásköre a döntés.

Mindemellett az ombudsman felelősségének érzi, hogy figyelemmel kísérje a vallásszabadság érvényesülését és szükség esetén megtegye a kellő intézkedéseket - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

Szerző