Miért Erdős Norbert megy Brüsszelbe?

Publikálás dátuma
2014.05.14. 07:10
Erdős Norbertet személyesen a miniszterelnök kérte fel FOTÓ: NÉPSZAVA
Általános meglepetésre a Fidesz-KDNP EP-listájának befutó - nyolcadik - helyén szerepel Erdős Norbert, a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője, az országos ismertséggel nem rendelkező eddigi országgyűlési képviselő. Hozzá hasonlóan brüsszeli álláshelyre pályázó vidéki politikus nem található a lista első tíz helyén, ami még inkább azt a benyomást kelti, hogy a békési politikus kakukkfióka ebben a társaságban.

Egy neki feltett újságírói kérdésre Erdős Norbert úgy válaszolt, hogy a brüsszeli szerepvállalásra őt személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel. Erről a Délmagyarország Békés megyei kiadásában beszélt a politikus, hozzátéve, hogy a Fidesz Békés megyei alelnöki tisztségéről nem kíván lemondani.

Korábban semmit nem lehetett arról tudni, hogy Erdős Norbert az Európai Parlament (EP) tagja szeretne lenni. Ezért is lehet meglepő, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal jelenlegi vezetőjét a nyolcadik, befutó helyre tették a Fidesz-KDNP EP-listáján. Viszonylag fiatal kora ellenére Erdősnek van politikai múltja. 2002 óta háromszor választották meg Békés megye 3-as számú választókerületének egyéni országgyűlési képviselőjévé.

Az első tíz a Fidesz-KDNP listáján
1. Pelczné Gáll Ildikó
2. Szájer József
3. Tőkés László
4. Deutsch Tamás
5. Gyürk András
6. Gál Kinga
7. Schöpflin György
8. Erdős Norbert
9. Bocskor Andrea
10. Deli Andor

Árnyalja a képet, hogy ez a körzet mindig is jobboldali privilégium volt és maradt, ami győzelmei értékét valamelyest relativizálja. (Elsőként éppen akkor került a parlamentbe, amikor az első Orbán-kormány megbukott.) A nagy emelkedés 2011. januárjának legelején következett be karrierjében, amikor az akkor frissen létrehozott Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének nevezték ki. Ezt a posztot eredetileg Babák Mihálynak (szarvasi polgármester és országgyűlési képviselő) ajánlották fel, aki azonban - nem csekély politikusi vakságról tanúságot téve - elhárította a felkérést, megnyitva ezzel az utat párttársa előtt.

Erdős politikai pályafutás nem volt zavaroktól mentes. Parlamenti képviselősége mellett Békés városának volt alpolgármestere 2006 és 2010 között, majd 2010-ben "rá akart indulni" az ottani fideszes polgármesterre, Izsó Gáborra. Izsó a pártfegyelem határait feszegetve azonban bejelentette, hogy független jelöltként elindul Erdőssel szemben. Ennek is betudható, hogy Erdős az utolsó pillanatban mégis visszalépett. Nyomós oka lehetett rá. Erdős ugyanis mezőberényi, Békésen, hiányzó politikai háttere miatt, aligha választották volna meg polgármesternek. Különösen nem a helyben igen közkedveltnek számító, Izsó Gáborral szemben.

Erdős megyei pártkarrierje más értelemben sem szokványos. Soha nem tartozott a Fidesz úgynevezett Domokos-féle vonalához. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelenlegi elnöke, Domokos László irányította vaskézzel 2010-ig a Fidesz Békés megyei szervezetét. Ezért is volt váratlan, hogy 2011 januárjában, a látványosan nem az ő táborához tartozó Erdőst nevezték ki a kormányhivatal élére. A városi legenda szerint Erdős Navracsics Tibor, az eddigi miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter emberének számít, és neki köszönheti, hogy a kormányhivatal vezetője lett. Ha ez igaz, az csak még kevésbé kedvelt figurává tette őt sok megyei párttársa szemében.

2011-ben kevesen látták előre, hogy a megyei kormányhivatalok térségi szinten mennyire erős hatalmi-politikai központtá válnak, s egyben a legnagyobb munkáltatóvá is. A kormányhivatalok alá rendelt hivatalok tucatjainak vezetői és alkalmazottai nem alaptalanul érezhették úgy, hogy a kormánymegbízott szinte "főkegyúri" joggal rendelkezik a megyehatárokon belül. Ráadásul a miniszterelnöknek alárendelt kormányhivatali vezetők nagymértékben függetleníthették magukat a helyi pártpolitikai csatározásoktól. Ezért is érthetetlen Erdős Norbert mostani távozása a Békés Megyei Kormányhivatal éléről. Ezt az értetlenséget fokozza, hogy bár tizenkét éves törvényhozói munkája alatt több parlamenti bizottságnak is tagja volt, Erdős semmilyen szakpolitikai orientációval nem rendelkezik. Ahogyan magas szintű idegen nyelvtudással sem.

Legvalószínűbbnek az látszik, hogy az országos szinten teljesen ismeretlen békési politikus katapultálása Brüsszelbe menekülési utat jelent számára. Az idei parlamenti választásokon már nem indult, amit részben az is magyarázhat, hogy a megyében hétről négyre csökkent a választókerületek száma. Ennél azonban bizonyára nyomósabb okai is lehetnek a váltásnak. Tény, hogy a Békés megyei Fideszen belül mindig is kisebbségben voltak a Domokos László vonalához nem tartozók (köztük az Dancsó József is, aki Orosháza polgármesteri címéről és parlamenti mandátumáról mondott le idén februárban, hogy a Magyar Államkincstár vezetője lehessen), és könnyen lehet, hogy Erdős leendő EP-képviselősége a párton belüli szembeállás egyik sakkhúzása.Sok mindenre választ adhat, ha kiderül: ki követi Erdőst a Békés Megyei Kormányhivatal élén.

Nem lesz kétharmaduk
A részvételüket biztosra ígérő szavazók 46 százaléka a Fidesz-KDNP közös listára szavazna az EP-választáson. A Jobbik és az MSZP 15-15 százalékon állnak ugyanebben a körben, ám a Nézőpont Intézet felmérése szerint a teljes népességben a szélsőjobboldali párt 13, a szocialisták pedig 10 százalékos népszerűségnek örvendenek. Az Együtt-PM és az LMP 10-10 százalékkal szintén fej-fej mellett áll a potenciális szavazók körében, támogatottságuk a teljes népességben is azonos (6 százalék). A Nézőpont szerint a DK 4, illetve a teljes népességen belül 3 százalékával nem jut be az Európai Parlamentbe. Az összes megkérdezett 44 százaléka biztosra ígérte részvételét, ám a községekben csak 40 százalékos volt ez az arány, Budapesten pedig 50 százalék feletti. A Nézőpont mandátumbecslése szerint a Fidesz 11, az MSZP és a Jobbik 3-3, az Együtt-PM és az LMP 2-2 EP-mandátumra számíthatna a 21-ből.

Paksi itt a piros - Újabb orosz-magyar megállapodás készül

A bíróságon próbálja elérni ma Szél Bernadett, az LMP társelnöke, hogy megkapja a paksi atomerőmű bővítését előkészítő hatástanulmányokat.  A politikus szerint az eddig a paksi építkezésről közzétett hatásvizsgálatok a "kamu" kategóriába tartoznak. Közben újabb orosz-magyar  megállapodás készül, ezúttal a nukleáris biztonsági kérdésekbe kapnának nagyobb beleszólást Paks II. építői.

Ma a Szekszárdi Törvényszéken folytatja a harcát Szél Bernadett a paksi atomerőmű bővítését megalapozó tanulmányok megszerzéséért. Az LMP társelnöke ugyanis pert indított a beruházásért felelős projektcég, az MVM Paks II. Zrt. ellen, mert az megtagadta a beruházásra vonatkozó közérdekű adatszolgáltatást. Az ügyben ma elsőfokú ítélet is várható.

Szél Bernadett lapunknak elmondta: elképesztő mértékű a ködösítés a paksi bővítés ügyében a kormányzat és az állami cégek részéről. Először azért nem kapta meg a kért dokumentumokat, mert a kormányoldal azt hangoztatta, hogy döntés előkészítő anyagokról van szó, ezért azok nem kiadhatóak. Később, miután megszületett a beruházásra vonatkozó parlamenti határozat, viszont már azzal érvelt a kabinet, illetve a paksi projekt vállalat, hogy nem tudni, melyik dokumentum, melyik szervezet birtokában van, emiatt nem lehetséges a papírok átadása. Mindkettő elfogadhatatlan indok volt, a Fidesz-kormány láthatóan szándékosan akadályozza az iratok megismerését, ezért kellett jogi útra terelni az adatkérés ügyét - tette a hozzá a politikus.

A társelnök úgy véli: azok a tanulmányok, amelyeket eddig sikerült megszereznie - köztük a hétfőn átvett 11 hatástanulmány - a "kamu" kategóriába tartoznak. Miután olyan dolgozatokról van szó, amelyek nem a minimum háromezer milliárd forintból megépíteni tervezett két új 1200 megawattos orosz blokkra vonatkoznak, hanem a már üzemelő reaktorokra készített előtanulmányok valamiféle átdolgozásai lehetnek. Így a küszöbön álló beruházásról semmilyen információt nem tartalmaznak.

Az irományok tanulmányozása során számos ellentmondásra derült fény - jegyezte meg a politikus. Az előzetes szakvélemények például azt rögzítik, hogy a leendő reaktorok hűtésének a módja olyan alapkérdés, amelyről már az építkezés előkészítése során szükséges dönteni. Míg a kormány legutóbb azt közölte, hogy ez a kérdés még nem időszerű, a hűtési rendszerről az építkezés későbbi fázisában kell majd határozni. Hasonlóan tisztázatlan a kiégett fűtőelemek sorsa, miközben ez is olyan ügy, amelynek az előzetes megoldása nélkül kockázatos elkezdeni az erőmű bővítési munkálatait.

Szél Bernadett úgy véli: akkor is óriási baj van, ha kiderül, hogy valójában nincsenek megfelelő előkészítő anyagok az új reaktorok építéséhez, s a kormány - eddigi állításai ellenére - mindenféle előzetes vizsgálat nélkül vágott bele az ország életét évtizedekre meghatározó óriás beruházásba. Ugyanakkor az is hatalmas problémák forrása lenne, ha az derülne ki, hogy vannak előtanulmányok, de azokat a kormányzat nem hajlandó megosztani a társadalommal. Megfosztva az embereket attól a joguktól, hogy a tények ismeretében dönthessenek arról, hogy szükségük van-e az új atomerőműre.

Az pedig a legnagyobb veszélyforrás lenne, ha az bizonyosodna be, hogy ugyan léteznek előzetes hatásvizsgálatok, de azok nem igazolják az építkezés szükségességét, vagy éppen ellenkezőleg, a beruházás kockázatos, illetve szükségtelen mivoltát támasztják alá, s ezért titkolódzik a kormány.

Az oroszok "segítenek" az engedélyezésben?
A kormányzat semmilyen érdemi felvilágosítást nem hajlandó adni a paksi atomerőmű építésével kapcsolatban. A Fidesz-kabinet még azt a kérdést sem hajlandó megválaszolni, hogy az orosz fél milyen módon folytat majd egy készülő egyezmény égisze alatt a "szoros együttműködést" a magyar nukleáris engedélyező hatósággal az Országos Atomenergia Hivatallal (OAH) - nyilatkozta lapunknak Jávor Benedek. Az Együtt PM társelnöke úgy látja: a magyar kormány feladni készül az önállóságát a nukleáris biztonsági kérdésekben annak a  kétoldalú nemzetközi szerződésnek az aláírásával, amely a napokban jelent meg az orosz kormány honlapján. Az egyezség ugyanis - az eddigi információk alapján - beleszólást engedne az orosz félnek a nukleáris és sugárbiztonsági kérdések magyarországi szabályozásába. Így kissé sarkítva a lehetőségeket, nem kizárt, hogy végül az oroszok "segítenek" majd engedélyeket kiadni a paksi atomerőmű bővítéséhez, amelyet az orosz Roszatom végezhet majd el - fogalmazott Jávor Benedek. A kormánynak haladéktalanul nyilvánosságra kellene hoznia az egyezménytervezet magyar nyelvű szövegét, hogy tisztázódjon, miről szól majd az újabb titokban készülő magyar-orosz atommegállapodás.

Szerző

Paksi itt a piros - Újabb orosz-magyar megállapodás készül

A bíróságon próbálja elérni ma Szél Bernadett, az LMP társelnöke, hogy megkapja a paksi atomerőmű bővítését előkészítő hatástanulmányokat.  A politikus szerint az eddig a paksi építkezésről közzétett hatásvizsgálatok a "kamu" kategóriába tartoznak. Közben újabb orosz-magyar  megállapodás készül, ezúttal a nukleáris biztonsági kérdésekbe kapnának nagyobb beleszólást Paks II. építői.

Ma a Szekszárdi Törvényszéken folytatja a harcát Szél Bernadett a paksi atomerőmű bővítését megalapozó tanulmányok megszerzéséért. Az LMP társelnöke ugyanis pert indított a beruházásért felelős projektcég, az MVM Paks II. Zrt. ellen, mert az megtagadta a beruházásra vonatkozó közérdekű adatszolgáltatást. Az ügyben ma elsőfokú ítélet is várható.

Szél Bernadett lapunknak elmondta: elképesztő mértékű a ködösítés a paksi bővítés ügyében a kormányzat és az állami cégek részéről. Először azért nem kapta meg a kért dokumentumokat, mert a kormányoldal azt hangoztatta, hogy döntés előkészítő anyagokról van szó, ezért azok nem kiadhatóak. Később, miután megszületett a beruházásra vonatkozó parlamenti határozat, viszont már azzal érvelt a kabinet, illetve a paksi projekt vállalat, hogy nem tudni, melyik dokumentum, melyik szervezet birtokában van, emiatt nem lehetséges a papírok átadása. Mindkettő elfogadhatatlan indok volt, a Fidesz-kormány láthatóan szándékosan akadályozza az iratok megismerését, ezért kellett jogi útra terelni az adatkérés ügyét - tette a hozzá a politikus.

A társelnök úgy véli: azok a tanulmányok, amelyeket eddig sikerült megszereznie - köztük a hétfőn átvett 11 hatástanulmány - a "kamu" kategóriába tartoznak. Miután olyan dolgozatokról van szó, amelyek nem a minimum háromezer milliárd forintból megépíteni tervezett két új 1200 megawattos orosz blokkra vonatkoznak, hanem a már üzemelő reaktorokra készített előtanulmányok valamiféle átdolgozásai lehetnek. Így a küszöbön álló beruházásról semmilyen információt nem tartalmaznak.

Az irományok tanulmányozása során számos ellentmondásra derült fény - jegyezte meg a politikus. Az előzetes szakvélemények például azt rögzítik, hogy a leendő reaktorok hűtésének a módja olyan alapkérdés, amelyről már az építkezés előkészítése során szükséges dönteni. Míg a kormány legutóbb azt közölte, hogy ez a kérdés még nem időszerű, a hűtési rendszerről az építkezés későbbi fázisában kell majd határozni. Hasonlóan tisztázatlan a kiégett fűtőelemek sorsa, miközben ez is olyan ügy, amelynek az előzetes megoldása nélkül kockázatos elkezdeni az erőmű bővítési munkálatait.

Szél Bernadett úgy véli: akkor is óriási baj van, ha kiderül, hogy valójában nincsenek megfelelő előkészítő anyagok az új reaktorok építéséhez, s a kormány - eddigi állításai ellenére - mindenféle előzetes vizsgálat nélkül vágott bele az ország életét évtizedekre meghatározó óriás beruházásba. Ugyanakkor az is hatalmas problémák forrása lenne, ha az derülne ki, hogy vannak előtanulmányok, de azokat a kormányzat nem hajlandó megosztani a társadalommal. Megfosztva az embereket attól a joguktól, hogy a tények ismeretében dönthessenek arról, hogy szükségük van-e az új atomerőműre.

Az pedig a legnagyobb veszélyforrás lenne, ha az bizonyosodna be, hogy ugyan léteznek előzetes hatásvizsgálatok, de azok nem igazolják az építkezés szükségességét, vagy éppen ellenkezőleg, a beruházás kockázatos, illetve szükségtelen mivoltát támasztják alá, s ezért titkolódzik a kormány.

Az oroszok "segítenek" az engedélyezésben?
A kormányzat semmilyen érdemi felvilágosítást nem hajlandó adni a paksi atomerőmű építésével kapcsolatban. A Fidesz-kabinet még azt a kérdést sem hajlandó megválaszolni, hogy az orosz fél milyen módon folytat majd egy készülő egyezmény égisze alatt a "szoros együttműködést" a magyar nukleáris engedélyező hatósággal az Országos Atomenergia Hivatallal (OAH) - nyilatkozta lapunknak Jávor Benedek. Az Együtt PM társelnöke úgy látja: a magyar kormány feladni készül az önállóságát a nukleáris biztonsági kérdésekben annak a  kétoldalú nemzetközi szerződésnek az aláírásával, amely a napokban jelent meg az orosz kormány honlapján. Az egyezség ugyanis - az eddigi információk alapján - beleszólást engedne az orosz félnek a nukleáris és sugárbiztonsági kérdések magyarországi szabályozásába. Így kissé sarkítva a lehetőségeket, nem kizárt, hogy végül az oroszok "segítenek" majd engedélyeket kiadni a paksi atomerőmű bővítéséhez, amelyet az orosz Roszatom végezhet majd el - fogalmazott Jávor Benedek. A kormánynak haladéktalanul nyilvánosságra kellene hoznia az egyezménytervezet magyar nyelvű szövegét, hogy tisztázódjon, miről szól majd az újabb titokban készülő magyar-orosz atommegállapodás.

Szerző