Öt és fél év letöltendő börtönre ítélték Biszkut

Öt és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte az 1956-os megtorlások miatt Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa. Ezzel egyrészt teljesült a kormánypárti és jobbikos akarat, amely a volt állampárti vezetőt elsőként ültette a vádlottak padjára, másrészt ez a per csak Biszku közvetett felelősségéről szólt, és bár a 92 éves egykori belügyminiszternek az ügyészség szerint konkrét büntetőeljárásokban is szerepe volt, azokra nem sikerült bizonyítékot találni.

Felbujtóként több emberen elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntett, bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, valamint kommunista bűnök tagadása miatt is bűnösnek mondta ki a 92 éves Biszku Bélát tegnap a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa, 58 évvel az '56-os megtorlások után. Az egykori belügyminiszter első fokon öt és fél éves letöltendő szabadságvesztést kapott, de szabadlábon marad a jogerős ítéletig. Biszku az utolsó szó jogán sem szólalt meg, a bíró kérdésére csak arra tett célzást - mivel akkor már túl voltak a több órás perbeszédeken is -, hogy a tárgyalást ne napolják el ítélethirdetésre, hanem "fejezzük be".

Biszku alig beszélt az egész eljárás során, rövid írásbeli vallomása is arról szólt, hogy a karhatalom létrehozásában nem vett részt, 1956 november-decemberében részükre nem adott utasítást, és nem vett részt "békés tüntetések" feloszlatásában. A vád arról szólt, hogy Biszku, az MSZMP központi irányító testülete, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjaként része volt a forradalmat követő megtorlások elrendelésében, a civil lakosság elleni sortüzekben.

Az 1956. december 6-án a fővárosi Nyugati Pályaudvarnál tartott "vörös-zászlós" tüntetésen a karhatalom emberei négy embert öltek meg, két nappal később Salgótarjánban 46 ember lelte halálát a kapitányság előtt, 1957. március 9-én pedig Martonvásáron "ellenforradalmár-gyanús" tudósokat kínoztak meg. Mivel a Biszku lakásán 2012 szeptemberében tartott házkutatásnál 11 sörétes lőszer is előkerült, a lőszerrel való visszaélés is a vádak közé került, miként a kommunista rendszer bűneinek tagadása, amiért a Duna Tv Közbeszéd című műsorában 2010-ben Biszku azt mondta, 1956 kapcsán nem bánt meg semmit, nincs miért bocsánatot kérnie, Nagy Imre pedig "megérdemelte a sorsát".

A per azonban így is csak Biszku közvetett felelősségéről szólt, noha jogászok is sokat tettek azért, hogy Biszkut életében sikerüljön elszámoltatni. Ám az eljárás 2012 februárjában jobbikos képviselők feljelentésére indult, aminek a Fidesz ágyazott meg a kommunista rendszer bűneinek elévülhetetlenségéről szóló jogszabály beiktatásával, 2011 végén.

2012 szeptemberében mindenesetre Ibolya Tibor fővárosi főügyész "a rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkövének" nevezte Biszku meggyanúsítását, és már akkor az '56-os megtorlások "fő irányítójaként és felelőseként" emlegette a volt belügyi vezetőt, noha elismerte, ezek nehezen bizonyíthatók, miként az is, hogy belügyminiszterként Biszku konkrét büntetőeljárásokat befolyásolt volna, de Ibolya akkori "lebegtetése" szerint ezek bizonyításán akkor még dolgoztak.

Igaz, hogy az 1949-es Genfi Konvenció és a 1968-as New York-i Egyezmény alapján elvileg korábban is vád alá lehetett volna helyezni Biszkut, az már nem derült ki, hogy ez végül miért nem történt meg. Jócskán hozzájárulhatott, hogy nem került elő olyan dokumentum, ami szerint Biszkuék konkrétan sortüzekre, vagy bántalmazására utasították volna a karhatalmat. Erre reagált azzal az ügyész, hogy a sortüzek "ideológia tűzparancsra" történtek, mert a karhatalom létrehozásának módja és irányítása miatt a karhatalmistákban "olyan érzés keletkezhetett, hogy jogszerűen nyithatnak tüzet fegyvertelen civilekre".

A perben eleve csak az áldozatok leszármazottait tudták tanúként meghallgatni, akik a pufajkások kínzási módszereiről tudtak beszélni. Kádár János, Apró Antal, Marosán György - Ibolya szerint mindenesetre, ha élnének, őket kellene még a sortüzekkel összefüggésbe hozni. Nem volna alaptalan ezek után igazat adni Biszku védőjének, aki szerint mind a kormány, mind a Jobbik "politikai hecckampányra" használta fel az ügyet, és az ügyészség politikai akaratot teljesített.

"Az államhatalom pillanatnyi politikai érdekekért ítéltet el embereket. Komoly elvárások fogalmazódtak meg az ügy kapcsán, ezért az ítélethez kellő bátorságot kívánok" - üzent az ügyvéd a bírónak. Erre az ügyész a viszontválasz szükségét érezve, határozottan tagadta, hogy az ügyészség politikai megrendelésre dolgozna, ami már csak azért is sántít, hiszen lényegében Biszku elszámoltatására született a 2011-es jogszabály. Bár az ügyész életfogytiglant kért a vádlottra, hajlott korára tekintettel nem mondható, hogy enyhébb verdikt született volna. A bíróság ugyanakkor tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és Biszkunak még 350 ezer forint bűnügyi költséget is ki kell fizetnie.