Nem áll le a rezsiverkli

Ismét a rezsicsökkentéssel kampányol a Fidesz. A kormánypárt szerint a magyar közműdíj korlátozások "már európai viszonylatban is látszanak". A magyar társadalomnak ugyanakkor már eddig is több százmilliárd forintjába került a rezsiátverés. Az pedig tovább növeli majd az adózók terheit, ha az ipari fogyasztókra is kiterjeszti a kabinet díjkorlátozásokat.

Az európai parlamenti képviselő választásokat is a rezsicsökkentéssel szeretné megnyerni a Fidesz, sőt a közműdíjak leszorítása lesz várhatóan a kormánypárt vesszőparipája az őszi önkormányzati választások hajrájában is. Vagyis úgy tűnik ez kampánytéma marad az év hátralévő részében is - értékelte a kormányzati megnyílvánulásokat lapunknak Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Erre utal Németh Szilárd fideszes rezsicsökkentési biztos tegnapi sajtótájékoztatója is, amelyen a Csepeli választó körzetben az áprilisi országgyűlési választásokon megbukott politikus kampányfogásként megismételte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) múlt héten közzétett győzelmi jelentését, mint a magyar rezsi harc kiemelkedő eredményét.

Németh szerint Európai viszonylatban is látszik a magyarországi rezsicsökkentés hatása. A kormánypárti politikus a múlt heti MEKH elemzésre hivatkozva közölte: 23 európai főváros villamos energia és gáz végfogyasztói árait összehasonlító felmérés szerint a hazai villamos energia tavaly júliusban, az első rezsicsökkentés után a hetedik legolcsóbb volt, a kilowatt-óránként 15,17 eurocentes árral. A gáz ugyanabban az időszakban a második helyen szerepelt a rangsorban, 4,2 eurocenttel. Idén áprilisban ez úgy változott, hogy a villamos energia a harmadik rezsicsökkentést megelőzően a rangsor harmadik helyére lépett előre 12,94 eurocentes tarifájával; a gázárak pedig a harmadik rezsicsökkentést követően tartották a második legalacsonyabb ár pozíciót 3,35 eurocenttel - ismertette Németh Szilárd.

A rezsibiztos a 168 óra című hetilapnak adott tegnap megjelent interjújában pedig úgy fogalmazott:" a Fidesz szerencsére nem hagyja, hogy magyarok feje felett a németek, meg az oroszok tárgyaljanak a gázbehozatalról és az árakról."

Arról azonban nem beszélt Németh, hogy az idei gázárcsökkentést főként az tette lehetővé, hogy a magyar-orosz gázkereskedelmet korábban lebonyolító német E.ON hosszas tárgyalások után hozzávetőleg 20 százalékos árcsökkentést tudott elérni az országunkba gázt szállító orosz Gazpromnál. Az évente mintegy 60 milliárd köbméter gázt vásárló E.ON ugyanis a Gazprom legnagyobb európai vevője, így nagyságrendekkel erősebb a tárgyalási pozíciója, mint az évente hozzávetőleg 6-8 milliárd köbméter gázt beszerző magyar kormánynak.

Vagyis Magyarországnak előnye származott abból, hogy a gáz importját az oroszokkal professzionális szinten és üzleti alapon tárgyaló E.ON intézte, nem pedig az orosz féllel - különösen a paksi atomerőmű bővítése kapcsán - előnytelenebbnél előnytelenebb üzleteket kötő Orbán-kormány - jegyezték meg szakértők. Az állam tavaly visszavásárolta az import jogot a német cégtől, így 2015-ben kiderülhet, jobb-e a kormány érdekérvényesítő képessége a németekénél.

A napokban Németh Lászlóné újfent bejelentette: a kormány elkezdi a nonprofit közműszolgáltatók kialakítását annak érdekében, hogy a lakossági rezsicsökkentés után megkezdődhessen az ipari rezsicsökkentés. Az ehhez szükséges közszolgáltatási törvény elfogadását követően pdig nonprofit közműszolgáltatókat hoznak létre és szeretnék elérni, hogy a villamos energia a háztartások és az ipar területén is egész Európában Magyarországon legyen a legolcsóbb.

Vértes András szerint a kormány elérheti, hogy hazánkban legyen a legolcsóbb az energia a kontinensen, de az nagyon sokba fog kerülni a családoknak. Országunk ugyanis a felhasznált energia mintegy 90 százalékát importálja. Így a beszerzési árak a világpiaci jegyzésárakhoz igazodnak, arról pedig nem a Fidesz-kabinet dönt. Emiatt, ha világpiaci folyamatok ellenében a kormányzat mesterségesen leszorítja az árakat, akkor a tényleges és a kreált tarifák közötti különbséget az adófizetőknek, vagyis a társadalomnak kell majd állnia. Ez pedig akkora teher lesz, amelyet hosszú távon nem lesznek képesek elviselni a háztartások.

Volt már egy próbálkozás a közmű és energiaszolgáltatók állami "nonprofit" működtetésére, ami csúfos kudarcot vallott. Ez a szocializmus volt, amelyet - éppen az árak mesterséges eltérítése miatt - óriási mértékű pazarlás jellemzett. A kormány mostani intézkedései előreláthatólag hasonló eredményre vezetnek - fűzte hozzá a szakember.

Egyre többe kerül a tarifa mérséklésekért

A közüzemi szolgáltatások árát a lakossági szektorban a kormány határozza meg. Az árak leszorításával a kabinet veszteségessé is tette az áram -, a gáz -, és a távhőszolgáltatókat, emellett ráfizetéses lett például a szemétszállítás is. A kormányzat csak a távhő és hulladékkezelő cégeknek évente mintegy 60 milliárd forint támogatást kénytelen nyújtani az életben maradáshoz - az adófizetők pénzéből, összességében a százmilliárdot is meghaladja a "hiánypótlás".

Több százmilliárd forintba került már eddig is, hogy az állam sorra vásárolja fel a veszteséges áram-, és gázszolgáltató cégeket. A későbbiekben ezeknek a társaságoknak a veszteségeit is közpénzből kell pótolni. A családok költségeit tovább növeli majd, ha a kormányzat a rezsicsökkentés kiterjesztéseként egyentarifákat vezet majd be az ipari fogyasztók számára is.

Így mindet egybeszámolva lassan az ezer milliárd forintot is megközelíti a rezsicsökkentés ára, s ezt az összeget az emberektől veszi el a Fidesz-kormány - állítják hozzáértők. Az árkorlátozások ugyanakkor egy-egy háztartásnak havi szinten csak néhány száz - néhány ezer forint megtakarítást hoznak.