A HVG számára készített közvélemény-kutatásából az is kiderül, hogy nagyjából három héttel az országgyűlési választás után a valós részvételi aránynál lényegesen többen, 75 százaléknyian "emlékeztek" úgy, hogy elmentek szavazni. (Április 6-án a részvételi arány 61,73 százalék volt).
Ha a választók pontosan úgy voksoltak volna, mint ahogyan emlékeik szerint tették, a Fidesz a tényleges eredményénél lényegesen több szavazatot kapott volna, és így a Fidesz a voksok 53 százalékát szerezte volna meg. Ezzel egyidőben a választók utólag a többi pártlistát a tényleges eredményüknél valamivel kisebb arányban támogatták volna, bár a különbség nem kimagasló: az ellenzéki összefogásra az "utólagos voksok" 23 százaléka, a Jobbikra 18 százalék, az LMP-re pedig 4 százalék jutott.
A Medián szerint a győzteshez húzás ismert jelensége május 25-én is a Fidesz malmára hajthatja a vizet, a kormánypárt támogatottsága ugyanis április 6-a óta a teljes népességben 36-ról 39 százalékra, a választani tudó "biztos" szavazók körében 47-ről 53 százalékra nőtt.
A Nézőpont Intézet kedden közzétett adatai más eredményt mutatnak. A május 6-8. között végzett reprezentatív felmérésük szerint a részvételüket biztosra ígérő szavazók 46 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP-re, a Jobbik és az MSZP 15-15, az Együtt-PM és az LMP 10-10, a DK pedig 4 százalékos eredményre számíthatna az EP-választáson.
