Mindezek miatt könnyen hónapok telhetnek el, amíg majd pecsét kerülhet a termőföld adásvételi szerződésre. A megállapodást egyébként is 60 napra kötelező kifüggeszteni az önkormányzatnál. Az eredeti, biztonsági jellel ellátott dokumentum a jegyzőhöz kerül. Ha az eladó és vevő olyan szerencsés, hogy nem jelentkezik egyetlen elővételre jogosult sem, akkor a papírok először a területileg illetékes mezőgazdasági szakigazgatási szervhez kerülnek, majd a helyi földbizottságokhoz. Illetve oda csak mennének, mert a földforgalmi törvény szerint ugyan május 1-jéig meg kellett volna alakulniuk, de a kormány szinte az utolsó pillanatban a bizottságok jogosítványait a Nemzeti Agrárkamarára (NAK) ruházta át. A bizottságok megalakulásáig a kamara döntését követően kerülnek a szerződések a földhivatalhoz.
A hivatalos magyarázat szerint a földtörvény koncepcionális változásai miatt halasztják el a helyi bizottságok megalakítását, de a háttérben az húzódhat meg, hogy Brüsszel az eredeti jogszabály rendelkezéseit nem nézi jó szemmel. Az ugyanis több közösségi szabályozással is ellentétes, hogy az érintettek dönthessenek az őket is érintő ügyekben. Márpedig ha a gazdák egymás közül választhatták volna meg a bizottság tagjait, ez az aggály igen csak megalapozottnak tűnik. Ezért a kabinet most az önkormányzatok képviselő testületére bízná a helyi földbizottságok tagjainak kijelölését, ám agrár szakemberek szerint az összeférhetetlenség ebben az esetben is megmaradna, hiszen a legtöbb faluban, kistelepülésen a képviselőtestületben is ott ülnek a meghatározó termelők.
Gőgös Zoltán MSZP-s szakpolitikus szerint gondot okoz az is, hogy sok helyen a földhivatalokban nem működik a földműves regisztráció. Márpedig a törvény értelmében május 1-je után termőföldet kizárólag földműves vehet. Egyelőre tehát a vevő jogosultságát sem lehet egyértelműen igazolni - állítja Gőgös. A határidő után kötött szerződések esetében, ha a 60 napos kifüggesztési határidő lejárta után jelentkeznek majd a gondok. Addig kellene megoldani a földműves regisztrációt, illetve a földbizottságok végleges formáját.
A több hónapos bürokratikus útvesztőt elsősorban a földtulajdonosok szenvedhetik meg, közülük is főleg azok akiknek sürgősen kellene földjük ellenértéke. Az is fokozza a kockázatot, hogy ha már megíratta a szerződést az ügyvéddel az eladó és a vevő, majd jelentkezik egy elővételi jogosult, akkor kezdődhet a procedúra elölről.
Gőgös Zoltán hangsúlyozta, mindenképpen változtatni kell azon a jogszabályon is, amely előírja, hogy a külterületi zártkerteket, illetve a belterületi külön helyrajzi számon nyilvántartott kerteket csak földműves vásárolhassa meg, ha a vevő földterülete a vásárlással meghaladja az 1 hektárt. A szakpolitikus úgy vélte, a földbizottságokról szóló jogszabályt a jelenlegi formájában "el kellene felejteni", de az önkormányzati testületek sem jelentenek megoldást, hiszen politikai formációként nem zárható majd ki a részrehajlás.
