Közelkép - Mégis sokan segítettek

Az a pár sor volt a legmeghatóbb, amikor a fővároson áthurcolt árva és elhagyott gyerek csapata 1944. december 24.-én kikötött egy bérház nagyobb lakásában. Egyszer csak megjelentek a házban lakók "küldöttei" és elvittek magukkal zsidó gyerekeket, hogy nekik is legyen karácsonyuk.

Sok más érdekesség is elhangzott a "Történet - felolvasó maraton" című esten a Centrál Színház színpadán délután 6 és éjfél után 1 óra között. Nem kevesebb, mint 55 visszaemlékezést válogatott be Sándor Erzsi a Holokauszt és a családom estre.

A színpadon kiváló színészek, vagy maguk az írások szerzői - többnyire az áldozatok leszármazottai - adták elő 5-10 percben ezeket az emléksorokat. S ha lehet 55 ennyire különböző emlékezésből általános következtetést levonni, az éppen az, amit a gyerekek karácsonyesti meghívása jelent.

Sok elhangzott szövegből az derült ki, hogy jóval több, önzetlen, gyakorta az életüket is kockáztató segítője akadt - főleg a Fővárosban - az üldözötteknek, mint azt a túlélők is feltételezték. (Jóval több, mint akiknek a nevét a Jad Vasem őrzi.)

Barátok, gyakorta távoli ismerősök, vagy éppen ismeretlenek fogadtak be, bújtattak személyeket, családokat, gyerekeket.

Nem igaz hát, hogy a magyar társadalom közömbös lett volna, ezért hiszem, hogy nem is a társadalom nevében kellene "bocsánatot kérni", (ami ennyire sok ember halála esetén elfogadhatatlan formula), hanem a politikai elittel - élén az első számú háborús főbűnössel, Horthyval - kellene jobban szembesíteni az országot.

Az esten természetesen másfajta érdekességek is előkerültek. Például egy Csillag családnevű, kiváló előmenetelű zsidó csendőrről, aki aztán 71 évesen a gázkamrában fejezte be az életét. Mint a dunaalmási református pap is.

A szülők, nagyszülők, nagybácsik, nagynénik és egyéb rokonok sorsa nem mindig volt nyomon követhető sok szövegben, az egész este azonban talán, minden hivatalos támogatás nélkül, a legméltóbb megemlékezése volt a Holokauszt 70. évfordulójának.

Egész évben fesztivál

Publikálás dátuma
2014.05.16. 07:47
Bán Teodóra szerint mindent össze kell hangolnunk FOTÓ: K 2 PRESS
Budapest turizmusának, hírnevének jót tenne, ha fesztiválvárossá válna, akár egész éven keresztül, mondja Bán Teodóra, a Budapesti Fesztiválközpont ügyvezetője, a Szabad Tér Színház igazgatója. Aki arról is beszél, hogy fel kell építenünk olyan attrakciót, ami csak nálunk látható.

- A Városmajorban például valaha bemutatták a Charley nénjét, és akár három nyáron keresztül is csak az ment. A magyar határ közelében két hatalmas szabadtéri színpadon az ausztriai Mörbischben és St. Margarethenben szintén egyetlen, igen gazdagon kiállított operett, illetve opera fut egész nyáron. A Margitszigeten meg a Városmajorban viszont sok minden csak egyszer vagy kétszer megy. Miért tartja jobbnak ezt a szisztémát annál, mintha egy-egy produkciót meglehetősen ütőképesen, és ezért sokat játszhatóan, kiállítanak?

- Nem biztos, hogy helyes, amit erről én gondolok. Nekem egyszerűbb lenne, ha létrehoznék egy-egy olyan produkciót, amit akár harmincötször is tudok játszani. De nálunk ez a szisztéma nem működik, inkább a kínálatot tágítjuk. Jelenleg nem találtuk meg azt az egy, vonzó témát vagy specialitást, előadást, melyre ez a konstrukció felépíthető lenne, de ezen dolgozunk. Nincs olyan különleges helyszínünk sem, mint St. Margarethen, ahol egy hatalmas kőfejtőben építettek fel szabadtéri színházat. Mint ahogy olyan óriási vízi színpadunk sincs, mint amilyen Mörbischben található. Már csak a helyszín miatt, hihetetlen vonzerőt jelentenek. Ahhoz, hogy ebben a szisztémában játszhassunk, hinnünk kell magunkban, és fel kell építenünk olyan attrakciót, ami csak nálunk látható, megjegyzem, hogy erre minden adottsága megvan a városnak. Ma már elhiszik a turizmusban érdekelt felek is, hogy a város akkor eladható, ha pezseg a kulturális témákban.

- Az ön szisztémája abból a szempontból jó, hogy aki nyáron is gyakran akar színházba menni, megteheti.

- Nekem éppen az az alapszempontom, hogy sokszínű és jó legyen a kínálat.

- Nemcsak műfajban, hanem színvonalban is meglehetősen különbözőek azok a produkciók, amiket bemutat. Az igen jó produkcióktól a már-már gagyiig terjed a kínálat.

- Nem cáfolom meg ezt a véleményét, kinek mi tetszik? de, ennek ellenére a cél a minőség. Tény, hogy a nagy mennyiség miatt bizonyos szempontból időnként hígul a kínálat. De ezen a területen az elmúlt években rengeteget sikerült javítanunk. Mind a Városmajorban tartott színházi szemle nívós előadásaival, mind a saját bemutatóinkkal. A Városmajorban negyven különböző produkció megy. Nehéz úgy szelektálni, hogy csak nagyon jók és mindenkinek tetszők legyenek ezek között, ahogy a kőszínházaknak is vannak jó, és kevésbé jó előadásaik.

- Mikre hívja fel idén különösen a figyelmet?

- A Shakespeare évfordulóra háromnapos kis Shakespeare-fesztivállal készülünk. Ennek a csúcspontja a londoni Globe Színház Hamlet előadása lesz. Moszkvából klasszikus balett érkezik két Sztravinszkij egyfelvonásossal, a Tűzmadárral és a Tavaszi áldozattal. A Margitszigeten a nyitókoncert Snétberger Ferenc és a Concerto Budapest nevéhez kötődik. Az Operaházzal közös előadásban adjuk a Carment. Verdi Aidáját is bemutatjuk. A My Fair Lady-t a székesfehérvári színház előadásában láthatja a publikum. Lajkó Félix pedig a Dohnányi Zenekarral lép fel a Margitszigeten.

Szerző
Frissítve: 2014.05.15. 22:17

Merjünk boldogok lenni!

A május 9-i díjkiosztón megtelt a Gerbeaud különterme. Idén 320 nő osztotta meg személyes történetét a "Szeresd önmagadat jobban, mint felebarátodat!" témában az ötödik születésnapját ünneplő Terézanyu Klub pályázaton. A 12 győztes hölgy között mintegy 700 ezer forint értékű díjat osztottak ki. 

Az idén 5. alkalommal adták át az Terézanyu pályázat díjait. A Richter Aranyanyu Díjat 2011-ben hívta életre Rácz Zsuzsa író, a Terézanyu-könyvek szerzője és a Richter Gedeon Nyrt. A Magyarországon egyedülálló kezdeményezés célja a nők társadalmi megbecsülésének és önbecsülésének növelése. A díjat olyan nőknek ítélik oda, akik klasszikus, női segítő szakmákban dolgoznak, és munkájuk nélkülözhetetlen, mégis csekély anyagi és erkölcsi elismerésben van részük.

- A pályázatok arról árulkodnak, hogy a sok, teljesen különböző élethelyzetű nő sorsában sok a közös vonás. Az írásokból az is jól kiolvasható, hogy a mókuskerék igenis megállítható. A kirakatéletek helyett a tökéletes és egyben élhető boldogság is választható opció. Mindennek az a feltétele, hogy a nők megtanulják elfogadni és megszeretni magukat, mielőtt tényleg sírba viszi őket a megfelelési kényszerük - összegezte a tapasztalatokat a díjátadó gálán Rácz Zsuzsa.

Hozzátette: a missziónk most is kettős - egyrészt arra bátorítjuk a nőket - akár családban élnek, akár egyedülállóak, akár karriert építenek, akár otthon végeznek kemény munkát -, hogy szenteljenek magukra is időt és figyelmet, mert csak így lesznek képesek megadni azt a szeretteiknek is. Az autonóm nő éppen attól lesz igazán erős és szerethető, hogy magát is tiszteli és szereti. A másik célunk pedig az, hogy ,,megmondó" emberek és jó tanácsok helyett, hétköznapi nők saját, fantasztikus történetein keresztül mutassuk be mindezt, nőknek-férfiaknak egyaránt, a társadalom legkülönbözőbb szereplőinek. Az idei 5. évfordulónk az egyéni felelősségvállalást ünnepeljük közös felelősségvállalás támogatásával.

- Amikor a nők egészségét és boldogságát veszélyeztető, megbetegítő társadalmi elvárásokra, megfelelési kényszerekre magunk is felhívjuk a figyelmet, akkor tulajdonképpen méltóképpen folytatjuk hagyományainkat - mondta Beke Zsuzsa, a Richter kommunikációs vezetője a díjátadó gálán.

"Halálom után 15 évvel" a címe a fődíjas R. Kelényi Angelika történetének, melyben egy testileg, lelkileg, és anyagilag egyaránt megnyomorító kapcsolat történetét meséli el, amelyből végül sikerült kilépnie, megismerve az adni és kapni örömét, a szeretet valódi meghittségét, a nyugalmat és a túlzott kompromisszumoktól és elvárásoktól mentes kapcsolat szépségét. A második helyezést elért Balogh Éva lelkésznő vallomásában tiszteletreméltó bátorsággal ír arról, hogy miként indult el a szorongásaiból és bűntudatából kivezető ösvényen, vállalva azt a véleményét is, hogy az, amit évszázadok óta Anyaszentegyháznak neveznek, bizony néha "mostohaként bánik a lányaival".

A harmadik díjjal két ,,anyut" is honorált a zsüri, megosztva. Gáspár Adrienn egy fürdőszobai tükör előtt leltárt készítő, öniróniával is teli, önmagát 40 éves koráig csak "láthatatlannak" tituláló, autoimmun betegségben szenvedő nő történetét osztotta meg, míg Richter Anikó, alias Anima, egy társfüggéséből felébredő özvegyasszony fájdalmasan szép írásával érdemelte ki a díjat.

Az idén másodszor díjazott Csendtörők kategóriában a párkapcsolaton belüli testi erőszak egyik legsúlyosabb és legkevésbé megértett formája jelenik meg, Stoffer Abigél nyertes írásában. Szintén másodszor adnak Örökifjú díjat is, olyan nők egyedülállóan gazdag élettörténetének megismertetésére, mint az idei egyik legidősebb és egyben legvagányabb pályázóé, a 70 éves Pásty Júliáé. A Törzspályázó kategória győztese Kollárik-Nemes Mónika lett, akinek az őt soha el nem fogadó édesapja iránti görcsös megfelelési kényszerét kellett örökre felszámolnia.

Az idén először megszületett Hétköznapi Hősnők díja Legáth Tibornét illette meg, aki egy súlyos betegség igazi túlélőjeként küldte be írását. A Richter Gedeon Nyrt. különdíjasa Fejes Szonja lett, aki Boldogság című írásában azt meséli el megindítóan, hogyan hagyta rá édesapja a halálos ágyán élete legfontosabb üzenetét: "Nem önzés, ha nem mások álmainak beteljesítése a cél, hanem a sajátomé. Nem kell áldozatnak éreznem magam az életemben. Ha foglalkozok a saját boldogságommal, az azoknak is jó, akiket szeretek…"

A Nők Lapja Psziché különdíját Fejes Ágnes kapta. Ő, a harmadik, nem tervezett gyerekét is vállaló anyaként őszintén ír arról, hogy a továbbtanulás néha nem csak a berozsdásodott agytekervények újraolajozására hasznos, de az önmagunkra fordított idő és figyelem ideális terepe is lehet. Olyannyira, hogy egy Isten háta mögötti kis faluban, akár még nőklub is nőhet belőle.
Az idén a legfiatalabbak is jelentkeztek saját történeteikkel a "Miből tudom, hogy bejövök egy srácnak?" témakörben. A díjazottak a 17 éves Marcutiu-Rácz Dóra és a 18 éves Törék Eszter voltak.

Díjazottak

1. díj: R. Kelényi Angelika (43) Budakalász
2. díj: Balogh Éva (49) Budapest
3. díj (megosztva) Gáspár Adrienn (39) Erdőkertes és Richter Anikó (62) Budapest

Richter különdíj: Fejes Szonja (35) Eger
Csendtörő különdíj: Stoffer Abigél (27) Budapest
Örökifjú különdíj: Pásty Júlia (70) Szeged
Richter IntimZóna.hu különdíj: Marcutiu-Rácz Dóra (17) Szentmárton (Románia)
Csajok es Pasik különdíj: Törék Eszter(18) Budapest
Nők Lapja Psziché különdíj: Fejes Ágnes (36) Alsószentiván
Törzspályázó különdíj: Kollárik-Nemes Mónika (32) Kecskemét
Hétköznapi Hősnők díj: Legáth Tiborné (50) Nádasd
Richter IntimZóna.hu különdíja: Marcutiu-Rácz Dóra (17)
Terézanyu Pályázat médiapartnerének, a Csajok és Pasik társkereső különdíja: Törék Eszter (18)

Témák
pályázat