Nem adják fel a tiltakozást

Folytatják az immár öt hete tartó folyamatos helyszíni - és még régebbi társadalmi - tiltakozó akciót a Szabadság téri civilek az általuk "elátkozottnak" nevezett német megszállási emlékmű ellen. Ha pedig megépül a sasos-angyalos szoborcsoport, akkor más eszközökkel lépnek fel ellene, és azon politika ellen, amit képvisel - ígérték tegnap a demonstrálók.

"Nem hiába tiltakoztunk a téren nap, mint nap: törekvéseink immár átszövik a társadalmat, és nemcsak a helyszíni demonstrációkon, de más csatornákon is rengeteg pozitív visszajelzést, támogatást kapunk" - mondta a Szabadság térre tervezett '44-es német megszállási emlékmű elleni akciósorozat eddigi eredményeiről az egyik állandó résztvevő, Mécs Imre. Az egykori '56-os halálraítélt, volt országgyűlési képviselő újságírók előtt arról is beszélt, hogy törekvéseiket igazolja az MTA-n rendezett minapi konferencia, amelyen jellemző volt a kritikus hangvétel nemcsak az emlékművel, hanem a jelenlegi történelemszemlélettel, illetve hatalmi ideológiával szemben is.

Utóbbival kapcsolatban Magyar Fruzsina - a tüntetéssorozat egyik szervezője, Mécs Imre felesége - is azt emelte ki: mindez már régen nem csak a szoborról szól, hanem arról a kormányzati ideológiáról, amelynek jelei már az első Orbán-kormány idején megmutatkoztak, és amelynek csak tünete a szobor. Társadalmi kötelesség ez ellen tiltakozni - tette hozzá. Az akció másik szervezője, Zoltai Andrea pedig arról beszélt, hogy bár ez már nem zsidó ügy, hanem társadalmi kérdés, de mégiscsak több százezer holokauszt-áldoztat emlékéről van szó, ezért a Mazsihisz fellépését várják. A Szabadság tériek nevében és "küldötteként" ezért Mécs Imre és Lovas Zoltán újságíró, dokumentumfilmes részt vesz a Mazsihisz május 25-i közgyűlésén, és várhatóan fel is szólalnak.

Popper Gábor, a Liberálisok alelnöke ehhez hozzátette: fontos a civil társadalom szerepe, és az ilyen tiltakozó akciók mutatják meg, hogy mennyire. Bár a Liberálisok és a DK aktivistái kezdettől fogva részt vettek a már öt hete a téren zajló tiltakozó akciókon, és más pártok, civil szervezetek is megjelentek időről-időre, a szervezők most külön levélben fordultak minden demokartikus ellenzéki párt vezetőjéhez, és kérték, hogy jelenjenek meg május 24-én szombaton 11 órakor a téren közös tiltakozásra - ezt már Lovas Zoltán jelentette be. Arról is beszélt, ugyanaznap, az EP-választás előestéjén 15 órától Freedom Party címmel lesz kapcsolódó rendezvény a téren. A demonstrálók egyébként tegnap is élőlánccal tiltakoztak az emlékmű és a történelemhamisítás ellen - ebben még az engedélyezett vonulási útvonalukra vezényelt rendőrsorfal sem tudta megakadályozni őket.

A nyilvánvaló szimbolikai és esztétikai aggályok, valamint a nemzetközivé terebélyesedő botrány ellenére Orbán Viktor kormányfő többször is megvédte az emlékművet, beosztottjai - például Semjén Zsolt vagy L. Simon László - pedig még nála is többször tették ezt. A legkeményebben talán május elején - Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának - írt válaszlevelében védte meg a szobrot Orbán. Azt írta: "ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan". Az emlékmű körül kialakult vitáról pedig úgy írt, hogy az nem haladja meg az "olcsó politikai lökdösődés kocsmapultját."

A levél ráadásul igazolta azokat a félemeket, melyek szerint a szobornak olyan az üzenete, mintha Magyarország német megszállása után "romlott volna el minden", és addig nem lett volna például tucatnyi, a zsidókat diszkrimináló jogszabály. Orbán ugyanis kijelentette: "Egyenesen ki kell mondanunk, hogy német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek százezerszám elveszett életek." Ezek után aligha lepte meg az kormányfővel találkozó Mazsihisz-vezetőket, hogy az emlékmű miatti súlyos aggályaikra a kormányfő csak annyit mondott, "nincs mozgástere" az ügyben.

"Vandálbiztosra" építik

Befejezéséhez közeledik a vitatott emlékmű, már csak a két bronz főalakot kell a helyére emelni, a talpazat teljesen, a többi elem pedig nagyrészt elkészült. A kormány az eredeti március 19-e helyett május 31-ét jelölte meg a befejezés dátumának, de ennél korábban elkészülhetnek. Ezzel a kivitelező elkerülheti azt a kínos helyzetet, hogy a miniszterelnök május 31-i születésnapján adják át a botrányt kavart emlékművet. A műalkotásra a kormány csaknem 270 millió forintot fordít.

Az alkotó, Párkányi Raab Péter formázott már köztérre Wass Albertet és Trianon-emlékművet is. A szobrász ezúttal az alkotás fő elemeinek Gábriel arkangyalt és a birodalmi sast képzelte: az alakok egy 13 oszlopból álló, hét méter magas kapuzatban állnak, és a műleírás szerinti jelentésük: "a Harmadik birodalom, illetve az azt megjelenítő náci szimbólum, a birodalmi sas (...) végigrepül, végigsöpör a világon. Hamar elér hozzánk és bekebelezi Magyarországot, hogy megbékjózza, gúzsbakösse lakosait".

A "vandálbiztos" anyagokból készülő szoborról Melocco Miklós és Benedek György szobrászművészek készítettek szakvéleményt, és agyondicsérték a koncepciót - mindketten a Fidesz által az alaptörvényben is nevesített Magyar Művészeti Akadémia tagjai. Mint írták, "a koncepcióterv egyedülálló, művészeti értéke kimagasló, szimbolikája példátlan". hozzátették még, hogy "a koncepció egy páratlan kvalitásos, kifejező és szuggesztív alkotás", méltó a megvalósításra.