Kishantos az egész ország?

Publikálás dátuma
2014.05.18. 21:15
Készül az útzár a mezőgazdasági tragédia elkerülése érdekében FORRÁS MEGYER.HU
A kishantosi esztelen terménypusztítás után a legkisebb magyar falu, Megyer határában is meg akartak indulni a traktorok a termés betárcsázására. A lakosság, és az önkormányzat azonban szerencsére idejében lépett: betonelemekből emeltek útzárat a mezőgazdasági tragédia elé. A botrányos ügy mögött a ,,Gripen-grófként" megismert osztrák férfi családtagjai állnak.

Egy osztrák megvette, bérbe adta, s egy német céggel műveltetné a magyar földet - adta hírül a hét végén a Veszprém megyei lap online kiadása. Az senkit nem érdekel, hogy három helyi földművelőnek van elvetett gabonája, repcéje a szóban forgó, beszántásra ítélt 40 hektáros területen.

A szálak mozgatója a Grippen-gróf
Érdemes megjegyezni, hogy a megyeri pusztítási tervek mögött egy nemzetközileg hírhedt család, az osztrák Mensdorff-Pouilly tagjai állnak. Alfons gróf máig tisztázatlan szerepet töltött be az európai Gripen-vásárlások ügyében. A BAE Systems brit fegyverkonszern volt ausztriai, magyarországi és csehországi tanácsadóját azzal vádolták, hogy egy rejtett céghálózaton keresztül 12,6 millió eurót kapott korrupciós célra. Az ügyészség végül vesztegetéssel nem vádolta meg. A vádirat ehelyett arra összpontosított, hogy Mensdorff tudott a hozzá kötődő számlákon átfolyó pénz rendeltetéséről, s így pénzmosást követett el. A bíróság azonban nem találta elegendőnek a bizonyítékokat a vád alátámasztására. "A dolog bűzlik, de nem eléggé" - jegyezte meg az ítélethirdetéskor Stefan Apostol bíró.

Azaz, mégis: a megyeri polgármester, Pajer Kristóf és a képviselő-testület igyekszik segíteni a gazdáknak. Hazánk legkisebb önálló közigazgatású települése nem szeretne Kishantos sorsára jutni, mondta a polgármester.

Ezért minden törvényes eszközzel igyekeznek megvédeni a már elvetett búzát és repcét a külföldi befektetők betárcsázási szándékától.

Ugyanis már utasítást kaptak a traktorosok, hogy haladéktalanul kezdjék meg a kijelölt termények megsemmisítését attól függetlenül, hogy a földhasználati jogok tisztázatlanok.

Pajer hangsúlyozta, hogy jogerőre nem emelkedett, be nem jegyzett földhasználat alapján próbálnak birtokon belülre kerülni az új használók, úgy hogy ezek a területek még a mostani mezőgazdasági év kezdetén, tavaly szeptemberében, az előző tulajdonossal kötött érvényes szerződés alapján az érintett gazdák földhasználatában voltak.

A területek védelme érdekében a polgármester az önkormányzat tulajdonában lévő utakat a belvízi helyzetre való tekintettel most lezáratta, hiszen az útzár a jogszerű földhasználók mezőgazdasági tevékenységét nem gátolja, csak megakadályozza a betárcsázást.

A haló poraiból a Falumegújítási Díjig, és számtalan nemzetközi elismerésig - rengeteg munkával, és sok sikeres pályázattal - eljutott települést derült égből villámcsapásként érte a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (NÉBIH) tavaszi határozata. Ez kimondta ugyanis, hogy egy település nem minősül ügyfélnek a közigazgatási területén történő és azt befolyásoló beruházás esetén.

Megyer, a 2006-os energia-fűzfa telepítési láz megelőzése érdekében helyi rendeletében szabályozta, hogy csak hagyományos mezőgazdasági tevékenység folytatható a határban, azaz például búza, kukorica termeszthető, és ha valaki fát szeretne telepíteni, a régi magyar fajok közül választhat. Első olvasatra ez egyszerű és közérthetőnek tűnik.

Egy 30 év körüli osztrák nő viszont felvette a magyar állampolgárságot - természetesen erről az osztrák hatóságot elfelejtette értesíteni, mert Ausztria nem engedi a kettős állampolgárságot 1956 óta, mondja a polgármester -, de így már jogosult lett hazánkban földet vásárolni.

Ezt követően Megyeren és a szomszédos falvakban vásárolt 40 hektár földet, amit csak az egyik település jegyzőségén függesztett ki (ahol a legkevesebbet vette) - pedig ez mindenütt kötelező -, majd az így megszerzett birtokokat bérbe adta egy külföldi tulajdonosi körű betéti társaságnak. Még ezzel sem lenne gond, ha az érintett település hosszú távú terveit figyelembe vennék.

De ők a Marcal ökológiai védelmét szolgáló legelőket is fel akarják szántani, a mintegy 110 millió forint turisztikai fejlesztést végrehajtó csöpp település közvetlen határában - mondta a polgármester -, és egy régi földvár (a sümegi vár elődje) területén energiafákat akarnak ültetni a helyi érdekeket figyelmen kívül hagyva, mindenfajta együttműködéstől elzárkózva, de a magyar kormányhivatalok segítő határozataival felvértezve.

A NÉBIH döntése egyértelműen kimondja, hogy egy ilyen volumenű beruházás, tájkép-átrendezés esetén az önkormányzatnak nincs beleszólása a döntésekbe.

Már az érthetetlen a közösség számára, hogy egy helyi rendeletet hogy tudhat az élelmiszer-hatóság felülbírálni, s vajon mi szükség van az önkormányzatokra, ha a helyi fontos ügyek intézéséből ki vannak zárva.

A mára kialakult botrányos helyzet miatt a megyeri képviselő-testület hétfői rendkívüli ülésén védettség alá kívánja helyeztetni a kérdéses területet.

Szerző
Frissítve: 2014.05.18. 22:25

A hét végén már 30 foknál is melegebb lehet

Publikálás dátuma
2014.05.18. 21:10
Fotó: Getty Images, Dan Kitwood
A jövő héten nem várható viharos szél, sem sok eső, csak helyenként lehet egy-egy zápor, zivatar. Ezzel együtt fokozatosan melegszik az idő: a hétvégén néhol már 31 Celsius-fok is lehet - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből.

Hétfőn gomolyfelhős, napos idő várható, elsősorban északon lehet helyenként zápor, egy-egy zivatar. Többfelé megélénkül, nyugaton, s zivatarok környezetében átmenetileg meg is erősödhet a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet 6-11 fok között, a legmagasabb 20-24 fok között valószínű.

Kedden többnyire derült idő várható. A középső országrészben alakulhat ki egy-egy futó zápor. A Dunántúlon több helyen megélénkül a szél, másutt mérsékelt marad légmozgás. A minimumhőmérséklet 6-12 fok között valószínű. A nappali maximumok várhatóan 23-26 fok között alakulnak.

Szerdán és csütörtökön túlnyomóan derült lesz az idő, csapadék nem várható. Szerdán a leghidegebb órákban 7-13 fok lehet, nappal 25-28 fokig melegszik a levegő. Csütörtökön a minimumhőmérséklet 9-15, a maximumhőmérséklet 26-29 fok között alakul.

Pénteken is nagyrészt derült vagy gyengén felhős idő várható, de nyugaton és északon elvétve kialakulhat záporeső. Helyenként megélénkülhet a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet 11-17, a legmagasabb 26-30 fok között alakul.
Szombaton sok napsütésre lehet számítani, de néhol megélénkülhet a szél, és helyenként zápor, zivatar is előfordulhat. A leghidegebb órákban 13-18 fok valószínű, nappal 27-31 fokig emelkedik a hőmérséklet.
A sok napsütés mellett elszórtan vasárnap is lehet zápor, zivatar. A minimumhőmérséklet 13-18 fok között valószínű, a nappali maximumok várhatóan 26-31 fok között alakulnak - olvasható az előrejelzésben.

Szerző

Nem tehet csodát a strasbourgi ítélet

Publikálás dátuma
2014.05.18. 20:31
Iványi Gábor, a MET vezető lelkésze – hamarosan dönthet a parlament az elismerésről FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Súlyos milliárdokat fizethet a magyar állam a hazai egyházügyi törvényt emberi jogokba ütközőnek minősítő strasbourgi bírósági döntés nyomán, de a jogfosztott felekezetek egyáltalán nem biztos, hogy visszakaphatják státuszukat és a nekik járó, elmaradt költségvetési támogatásokat. Ha a kormánynak "szerencséje" van, még évekig húzódhat a pereskedés az emberi jogi bíróságon.

Nem fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab) az egyházügyi törvény módosítása érdekében az alapvető jogok biztosa annak ellenére, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a vallásszabadság alapjogával ellentétesnek mondta ki a 2011-ben hozott, és azóta többször módosított jogszabályt. Székely László közelmúltban tett bejelentése azért lényeges, mert a Strasbourgban közösen fellépő (a kérelmeket külön nyújtották be, azokat a bíróság vonta össze az eljárásban) 17, egyházi státuszától a 2011-es törvénnyel megfosztott felekezet számára létfontosságú, hogy vagyoni és nem vagyoni jellegű kártérítési igényüket minél hamarabb teljesítse a magyar állam. Az érintett kisegyházak - köztük az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) - ugyanis immár három éve nem részesülhetnek az állampolgárok, köztük saját híveik, egyszázalékos személyi jövedelemadó-felajánlásából, továbbá nem kaphatnak állami normatív támogatást szociális, oktatási és kulturális tevékenységeik után.

Mit ér a strasbourgi döntés?

Az április 8-án hozott stasbourgi ítélet ugyan nem ismeri el automatikusan a felperes kisegyházak kártérítési igényét - összesen mintegy 6,8 milliárd forint vagyoni kártérítés -, de kötelezi az alperes magyar kormányt, hogy fél éven belül egyezzen meg a felperesekkel a kártérítés nagyságáról és tájékoztassa erről a bíróságot. Csakhogy a kormány júliusig dönthet arról, hogy fellebbez-e az elsőfokú ítélet ellen a strasbourgi testület Nagykamarájához, amely őszig döntene arról, hogy egyáltalán befogadja-e a magyar kérelmet. Ha igen, akkor újabb egy-két éves bírósági procedúra várna a jogfosztott egyházakra, mivel a Nagykamara előtt jelenleg is több tucat eljárás van. Amennyiben nincs megegyezés a kártérítés mértékéről, a bíróság dönt róla.
A strasbourgi döntés ugyan nem kötelezheti az egyházügyi törvény megváltoztatására Magyarországot, csak kártérítés megfizetésére, az ítélet által teremtett precedens alapján azonban a többi, csaknem 400 jogfosztott felekezet vagy jogutódja is az emberi jogi bírósághoz fordulhatna. Erre valószínűleg kevés esélyt láthat a magyar kormány, hiszen a strasbourgi pereskedés sok időbe és pénzbe kerül, a jogfosztott egyházak legnagyobb része pedig már egyesületi formában sem működik tovább. Vagyis, ha a kabinet végül fizet, érintetlenül hagyhatja az egyházügyi törvény emberi jogokba ütköző passzusait, például azokat, amelyek az egyházak elismerésére vonatkoznak (lásd keretes írásunkat). Elképzelhető viszont, hogy a most győztes kisegyházak újabb pert indítanak Strasbourgban, újabb kártérítési igényekkel, hiszen ha a törvény nem változik, ők továbbra is jogfosztottak maradnak. Ráadásul az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó, az egyházügyi törvényhez fűzött egyik módosítás kimondja, a jogfosztott felekezetek csak akkor kaphatják vissza a nekik járó, elmaradt állami támogatásokat és adóforintokat, ha az "államháztartásért felelős miniszter" szerint a "nemzetgazdaság teljesítőképessége" ezt megengedi.

Mindezek ellenére sem "látta értelmét" a Fidesz-KDNP kétharmada által megválasztott új ombudsman, hogy az Ab-hez forduljon az ítélet nyomán, bár ezt Székely hivatalosan azzal indokolta, hogy az alapvető jogok biztosa akkor fordul az Ab-hoz, "ha az alapjogsértő helyzet orvoslása más úton nem látszik elérhetőnek; ebben az esetben viszont a strasbourgi testület ítélete nyomán a kormány hatásköre a döntés". Székely érvelése azért cinikus, mert szerinte az Ab már állást foglalt az egyházügyi törvényről, az eljárást pedig éppen hivatali elődje, Szabó Máté kezdeményezte. Csakhogy tavaly februárban hiába semmisítette meg a taláros testület a törvény egyházi elismerési eljárásra vonatkozó részét, a kormánypárti kétharmad már nyáron az alaptörvénybe, majd kapcsolódó törvénymódosításokba foglalta az elismerés szabályait, azaz megkerülték az Ab-t.

Mit sértett meg a magyar állam?

A strasbourgi ítélet jogalapjául szolgáló, Magyarország által is aláírt Emberi Jogok Európai Egyezményét azonban nem tudják átírni a kormánypártok. Az emberi jogi bíróság egyebek közt azzal indokolta a magyar kormányt elmarasztaló döntését, hogy sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét a "bevett egyházak" országgyűlési elismerése, mivel így politikai döntés születik, az állam pedig nem tud semleges maradni a kérdésben. "Az Egyezményben garantált vallásszabadság jog kizárja az állam mindennemű döntési hatáskörét arra vonatkozóan, hogy egy adott vallásos hit vagy a kifejezésre juttatásának módja törvényes-e vagy sem" - fogalmazott a bíróság. A testület szerint a vallásszabadság mellett az egyesüléshez való alapjogot is megsértette a magyar állam azzal, hogy meghatározta, mely vallási közösségek működhetnek egyházként.
Az ítélet értelmében mind a 17 felekezet jogszerűen működött egyházként az 1990-es egyházügyi törvény alapján, vagyis az, hogy lényegében megtagadták tőlük a már jogszerűen megszerzett egyházi elismerést, a kérelmezők egyházi státuszuktól való megfosztását jelentette. A bíróság szerint azonban az állam az egyesülési jog korlátozását "csak ritkán szabad, hogy gyakorolja mivel az egyesülési jog szabálya alóli kivételeket szigorúan kell értelmezni, és csak meggyőző és kényszerítő indokok igazolhatják ezen szabadság korlátozását". A jogkorlátozás szükségességét azonban a magyar állam nem tudta bizonyítani, hiába hivatkoztak arra, hogy a több száz bejegyzett egyház közül sokan csupán az állami támogatások és adókedvezmények miatt jöttek létre, és nem vallási tevékenység céljából.

Visszanyerhető az egyházi státusz?

Ha a strasbourgi döntés nyomán az új Országgyűlés mégsem módosítja az alaptörvényt és az egyházügyi törvényt, akkor a jogfosztott felekezetek számára csak egy út marad: a törvény előírásait betartva kérvényezik a parlamenttől az egyházi státuszt. Ebben a folyamatban jelenleg az Iványi Gábor vezette MET tart a legelőrébb a strasbourgi felperesek közül. Tavaly szeptemberben ugyanis határidőig sikerült igazolniuk, hogy a felekezet legalább 10 ezer taggal rendelkezik, ami az elismerés egyik feltétele. A többek között a Népszava által is támogatott közösségi felhívás eredményeképp csaknem 20 ezer támogatói nyilatkozatot sikerült leadni az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi). Ezután az erőforrás miniszter által kijelölt egyházügyi szakértőnek - akinek kilétét a mai napig nem hozták nyilvánosságra - kellett megállapítania, hogy a MET megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.

Mint megírtuk, a szakértői véleményt először visszadobta az Emmi, mert szerintük annak állításai nem voltak elég megalapozottak. A megismételt eljárásban végül, az új szakvélemény alapján, Balog Zoltán miniszter határozatban állapította meg, hogy Iványi Gábor - 1981-ben alapított - egyháza megfelel a feltételeknek. Az elismerési eljárás következő szakaszát már az új Országgyűlés folytathatja le. Ennek keretében a vallásügyi bizottság törvényjavaslatot készít, majd Iványiék kérelmét a nemzetbiztonsági bizottsághoz küldi tovább, amely zárt ülésen vizsgálja majd, hogy a felekezet jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. Az Országgyűlés csak ezután minősíthetné kétharmados többséggel a MET-et bevett egyházzá, erre azonban az Emmi februári döntése nem kötelezi a parlamentet.

Az eljárással párhuzamosan azonban az Ab tavalyi - az elismerési szabályokat megsemmisítő - döntése nyomán eddig négy jogerős döntés született a hazai bíróságokon, amelyek az Ab-döntés alkalmazására hívják fel a kormányzatot. Vagyis jogi szempontból a MET a mai napig elismert egyháznak minősül.

A 17 felperes

Magyar Keresztény Mennonita Egyház
Evangéliumi Szolnoki Gyülekezet Egyház
Budapesti Autonóm Gyülekezet
Szim Salom Egyház
Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház
European Union for Progressive Judaism
Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
Magyarországi Biblia Szól Egyház
ANKH Az Örök Élet Egyháza
Árpád Rendjének Jogalapja Tradícionális Egyház
Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház
Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház
Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza
Szangye Menlai Gedün A Gyógyító Buddha Közössége Egyház
Univerzum Egyháza
Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház
Út és Erény Közössége Egyház

                                          Egyházi elismerés folyamata

1. Kérelem benyújtása az emberi erőforrások miniszterének
2. A törvényi feltételek fennállását a miniszter egyházjogászokból, -történészekből, illetve -szociológusokból álló testület bevonásával vizsgálja, 60 napon belül dönt
3. A feltételek fennállását a miniszter közli az Országgyűlés vallásügyi bizottságával, amely törvényjavaslatot készít
4. Az Országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az elismerésről vagy határozatban utasíthatja el az elismerést
5. Az elutasított vallási szervezet az Alkotmánybíróságtól kérheti a parlamenti döntés felülvizsgálatát

                                              Egyházi elismerés feltételei

1. Elsődlegesen vallási tevékenységet végez. Vallási tevékenységnek minősül az "olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja."
2. Tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van
3. Legalább 100 éves nemzetközi működéssel rendelkezik, vagy legalább 20 éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon
4. Magyarország lakosságának legalább 0,1 százalékát (kb. 10 ezer fő) elérő taglétszámmal rendelkezik
5. Nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel vele szemben (az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen dönt)
6. A közösségi célok érdekében történő együttműködésre alkalmas