Csak a támogatás kell?

Akik nem adták el idejekorán a földjüket, most kivárnak, mert teljes a bizonytalanság a piacon a földforgalmi törvény, illetve a földbizottságok miatt. A hiányzó végrehajtási rendeletek, a bizottságok megalakításának elhalasztása, sőt a jogszabály koncepciójának beígért módosítása miatt kevesen mernek belevágni földüzletbe.

A nyilvántartások szerint mintegy kétmillió földtulajdonos van Magyarországon. Az átlagos birtokméret azonban alig 3-4 hektár. Idén május 1-jéig, a földforgalmi törvény hatályba lépéséig legalább 8 millió potenciális vásárló volt, ez a kör becslések szerint a sokat bírált jogszabály miatt 25-30 ezerre csökkenhet. A törvény ugyanis kizárólag regisztrált földműveseknek teszi lehetővé a termőföldvásárlást.

A Népszava által megkérdezett szakértő szerint jelenleg szinte megjósolhatatlan a földárak alakulása. A földbizottságok ugyanis akár közvetve, akár közvetlenül befolyásolhatják a helyi földárak alakulását, mindemellett megakadályozhatják az ügyletet. Ráadásul ha semmilyen döntést nem hoz, az egyenlő a vétóval, amely ellen gyakorlatilag fellebbezni sem lehet.
A szakember szerint az ilyen esetekben a földtulajdonos bírósághoz fordulhat azzal az indokkal, hogy a földbizottság akadályozza a tulajdonának eladását, vagyis korlátozza a tulajdon feletti rendelkezés jogát, ezzel pedig kárt okoz. Ha néhány precedens értékű perben a földtulajdonosnak adna igazat a bíróság, az mindenképpen visszatartó erőt jelenthet a földbizottságok túlhatalmával szemben.

Május 1-je előtt érezhetően élénkült a hazai földpiac, az árak is érzékelhetően emelkedtek, igaz az üzletek 99 százalékát az 5 hektár alatti parcellákra kötötték.

Raskó György agrárközgazdász, gazdálkodó szerint a föld adásvétel ugyan nem fagyott be teljesen, hiszen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a törvény értelmében ideiglenesen ellátja a bizottságok feladatát. Ám ennek ellenére nagy a bizonytalanság, az agrárközgazdász tapasztalata szerint a földhivatalokban sem igazán tudják, mi a teendő.
A helyi földbizottságok létrehozása annyira nyilvánvalóan unió ellenes lépés, hogy a kormány kivárásra játszik, hogy hogyan dönt majd Brüsszel - mondta a Népszavának Raskó György. Az adásvételeknél is óvatosak a felek, s a vevő addig nem fizet, amíg nem tisztázódik végre a föld adásvétel minden eleme.

Raskó úgy vélte, a kormány a földkérdésnek is csak a politikai észével foglalkozik. Az a célja, hogy a termőföld a verseny kizárásával egy olyan vállalkozói körhöz kerüljön, amely fenntartások nélkül támogatja a kurzust.

Raskó mintegy 25 ezerre teszi a fejlődésre képes gazdaságok számát, amelyek vevőként is jelentkezhetnek a földpiacon. Az ezredfordulón a piacra termelő nagyobb gazdaságok átlagos mérete 23 hektár volt, jelenleg ez 74 hektár. A birtokkoncentráció tehát folytatódik. Az agrárközgazdász azt is megjegyezte, hogy ezzel együtt a magyar mezőgazdaságban tovább erősödött az egyoldalú, a gabonára, olajos magvakra támaszkodó gazdálkodás, ami azonban egyre kevesebb munkavállalót foglalkoztat.
Dániában, vagy az USA-ban a családi gazdaságok 95-100 százalékában már felsőfokú végzettséggel rendelkező termelők irányítják a munkát, míg Magyarországon ez az arány 3 százalék. Ezért is olyan fontos az uniós földalapú támogatás, ami jelenleg hektáronként 65-70 ezer forint. Ez önmagában nem javítja sem a versenyképességet, sem a minőséget. Ennek a "földéhségnek" akkor lesz vége, amikor reményeim szerint 2021-től megszűnik végre a földalapú támogatás és eltűnnek a szerencselovagok a mezőgazdaságból, s akkor majd jó pénzért eladják a most megszerzett földeket - tette hozzá Raskó György.