Több mint ezer autó a rendőrségnek

Az Országos Rendőr-főkapitányság két részletben 1225 autóra írt ki tárgyalásos közbeszerzést, a felhívás a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. Az első tender 750 rendőrségi ügyintézői és járőr használatra kialakított gépkocsi beszerzésére szól, kiegészítve teljes körű karbantartással és javítással. Utóbbi 5 évre, illetve 200 ezer kilométerre vonatkozik, havi - azonos összegű - átalányban fizetve. 

A becsült ellenértéket nem közli a felhívás, mindössze annyi szerepel benne, hogy költségvetési forrásból és két részletben fizet az ajánlatkérő. A másik tenderben 475, többségében megkülönböztető jelzéssel ellátott gépkocsi beszerzése szerepel, itt is teljes körű karbantartással és javítással. A jótállás ideje 36 hónap vagy 120 ezer kilométer - amelyik értéket a jármű hamarabb eléri - de a kocsikon elhelyezett matricákra és fényhidakra 72 hónap, a kiegészítő üléshuzatokra 36 hónap a jótállás.

A turbó feltöltésű motorral szerelt járműveknél a motorra és a turbó feltöltőre 60 hónap vagy 200 ezer kilométer a kért garancia. A finanszírozás hasonló az előző tenderével, és ennél sem szerepel a becsült vételár.

Szerző

Egy másik „orosz ügy” az EP-ben

Kovács Béla jobbikos képviselő ügyében sok újat nem tudunk meg Brüsszelben addig, amíg fel nem áll az új testület, amely – valamikor az őszre – dönthet mentelmi jogának felfüggesztéséről. Kováccsal kapcsolatban azonnal felmerült egy lett képviselőnő esete is, aki több laptársunk szerint szintén az oroszoknak való kémkedés gyanújába került.

Ebből annyi igaz, hogy a lett ügyészség nemrég beadványban kezdeményezett egy vizsgálatot annak kiderítésre, hogy Tatyana Zdenoka lett-orosz EP-képviselőnő nem fejt-e ki „áruló tevékenységet” Lettország és más EU-tagállamok ellen.

Kémkedéssel azonban nehéz lenne vádolni Zdenokát, aki közel két évtizede jogi harcban áll a lett hatóságokkal, s a nyilvánosság előtt áll ki a lettországi orosz kisebbség jogai, vagy például a krími népszavazás érvényessége mellett. A rigai zsidó családból származó asszony rokonainak jó részét lett nácik ölték meg a második világháborúban. Zdenoka a Szovjetunió felbomlása után is kommunista párttag maradt, ezért a lett hatóságok megpróbálták korlátozni politikai jogait. Ez ügyben nyert és vesztett is pereket Strasbourgban, de mind 2004-ben, mind 2009-ben az Európai Parlament tagjává választották, jórészt az orosz kisebbség szavazataival. Az EP-ben a Zöldek frakciójába ült be, a Zöldekkel szövetséges Európai Szabad Szövetség tagjaként, amelyhez főleg kisebbségi képviselők tartoznak. Öt évig itt volt tag Tőkés László is. A képviselőnő megalakította az EU-n belül az Oroszul Beszélők Szövetségét, és tagja az EP és az Orosz Parlament közös bizottságának is. Mivel a kémekkel szemben mindig nyilvánosan tevékenykedik, vádlói csak azzal tudják gyanúsítani, hogy együttműködik a volt Szovjetunió helyreállításáért dolgozó szervezetekkel.

Mivel a bizonyítékokat nem ismerjük, csak megkockáztathatjuk, hogy a rigai eljárás az EP-választások közelségével függ össze. A lettországi oroszok ugyanis aligha akarnak Oroszországhoz kerülni, nagyon is élnek az EU-tagsággal járó előnyökkel, de egyenlő jogokat szeretnének kapni hazájukban a lettekkel. Pártszövetségük, a Harmónia Központ az előrejelzések szerint első helyen végez majd a hétvégi EP-választásokon, és a helyi oroszok mellett sok lett szavazatára is számíthat baloldali programja miatt. Így Tatjana Zdenoka is jó eséllyel számíthat az újraválasztására.

Esete azt jelzi, hogy az Európai Unió igazából máig sem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy valaki egy etnikai kisebbségként polgára egy országnak, s ugyanakkor kötődést érez egy másik állam, a saját nyelvi-kulturális anyaországa iránt is. Két évtizeden át a magyar külpolitika szemet hunyt afelett, hogy ez nemcsak a határon túli magyarokat, hanem a szovjet utódállamokba került oroszokat is érinti, és semmilyen empátiát nem mutatott a balti oroszok sorsa iránt.  Most az ukrán válsággal és Orbán Viktor markáns fellépésével a kárpátaljai magyar autonómia ügyében hirtelen nagyon is aktuálissá vált ez a kérdés. Az újonnan megválasztandó Európai Parlamentnek a kisebbségi jogokat is komolyabban kell vennie, éppen az ukrán válsághoz hasonló tragédiák elkerülése érdekében.

 

Aknavetőkkel lövik az ukrán katonákat

Egy katona meghalt, három megsebesült, amikor szeparatista fegyveresek támadtak az ukrán biztonsági erők állásaira hétfőn a Donyeck megyei Szlovjanszknál lévő Karacsun-hegyen.

Az "Információs Ellenállás" nevű szervezet értesülései szerint a szakadárok aknavetőkkel lőtték az ukrán katonákat, akik a hegyen lévő tévéadótornyot védik. 

Eközben fegyveresek körbezárták Donyeckben a helyi vasútirányítás hivatalát. Egy 3-4 szakadárból álló küldöttség megbeszélést kezdett a hivatal vezetőségével. Egyelőre nem állították le a hivatal munkáját, és senkit sem evakuáltak az épületből.
A 62.ua helyi hírportál jelentése szerint a szakadárok nem hozták nyilvánosságra még követeléseiket. Ugyanakkor két hivatali autót elvittek az épület garázsából.

A donyecki állami vasútvonal Donycek, Luhanszk, valamint részben Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk és Harkiv megyén halad át. Hossza 2,8 ezer kilométer, ami az ukrán vasútvonalak hosszának 13 százaléka.

Szerző