Enyhe euroszkepticizmus a régióban

Publikálás dátuma
2014.05.20. 07:32
Maros Sevcovic uniós biztost tette meg listavezetőnek Robert Fico pártja, a Smer FORRÁS: SMER HONLAPJA
Két Magyarországgal szomszédos államban, Romániában és Szlovákiában, magyar pártok is indulnak Európai parlamenti mandátumért. Tőkés László kiiktatásával, Fidesz jelöltté válásával új helyzet alakult ki Erdélyben, a felvidéki magyarok körében azonban minden változatlan. A két magyar szlovákiai formáció egymással mérkőzik a mandátumokért. Mindkét szomszédunknál, beleértve a magyar közösségeket is, alacsony a részvételi hajlandóság. 

Mind Romániában, mind Szlovákiában furcsa euroszkepticizmus észlelhető. Miközben a lakosság túlnyomó többsége nem EU ellenes, az EP-választásokon hagyományosan alacsony a részvétel. Egyik országban sincs a Jobbikhoz mérhető EU-ellenes párt és retorika.

Elemzők szerint ez többek között az európai pénzalapok rossz hasznosításának, lehívásának köszönhető. Mindkét ország gyengén áll a források lehívásában, így a lakosság nem érzékeli, hogy az EU valóban tudja befolyásolni életminőségét.

Nem mozgatta meg a román közvéleményt a választás, az előre jelzett részvételi hajlandóság mindössze 29 százalékos, de elemzők szerint, még ez sem valószínű. Románia 2007. januárjában csatlakozott az unióhoz, 2007. novemberében időközi EP-választást rendeztek az országban.

Még ez az első alkalom sem vonzotta különösebben a románokat az urnákhoz, az országos részvétel 29,47 százalékos volt, úgy, hogy a magyar lakosság némileg magasabb számban vett részt.

Ez a néhány százalékos többlet tette akkor lehetővé, hogy az RMDSZ is bejusson, két mandátumot szerezve, és Tőkés László is összegyűjtse az egyéni mandátumhoz szükséges voksokat. 2009-ben már Románia (és Bulgária) is az összeurópai választással egy időben rendezhette a voksolást.

A részvétel visszaesett, 27,21 százalékos volt csupán, s immár a magyarlakta területek sem teljesítettek jobban. Az RMDSZ ekkor választási megállapodást kötött Tőkés Lászlóval, átadta neki listája első helyét, amelyet az Összefogás Listájának neveztek el nem hivatalosan.

Az összefogás azonban csupán a választás idejére működött. Tőkés, aki egyéni képviselőként hiába próbált 2007-2009 között a néppárti frakció tagja lenni, RMDSZ színekben ezt is megkapta, majd Schmitt Pál visszavonulása után a Fidesz neki adta át a korábban Schmitt által betöltött EP-alelnöki helyet is.

Tőkés szembement az RMDSZ-el, nyílt kampányt folytatott ellene Brüsszelben, odáig menően, hogy az akkor még pártelnök Markó Béla előadását hirdető plakátokat is személyesen rongálta meg.

Az öt éves kényszerházasság után tavaly az RMDSZ jelezte, semmilyen szín alatt nem biztosít újra helyet Tőkésnek listáján, akinek időközben saját pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is megalakult Romániában. 

Hivatalos indoklás szerint az EMNP azért nem indított önálló listát erre az EP választásra, mert nem akarta veszélyeztetni a romániai magyarok EP képviseletét, ám a valóság, az erőviszonyok mást sugallnak.

A Fidesz és Orbán Viktor által támogatott EMNP 2012-ben két csúnya választási vereséget szenvedett - a helyhatósági illetve a parlamenti választásokon -, a párton belüli hangulat rendkívül megromlott, sokan kiléptek, így esélye sem volt összegyűjteni az induláshoz szükséges támogató aláírásokat.

Tőkés népszerűsége is csökkent, egyéni jelöltként való indulása nem ígért sok jót. Hosszas huzavona után végül megkapta a Fidesz lista harmadik helyét, amit emiatt nemzeti listának neveztek el, helyet szorítva rajta ukrajnai és szerbiai jelöltnek is.

Hogy mindez csak Tőkés hírnevének mentésére szolgált, az is jelzi, hogy a felvidéki magyarok nem kaptak rajta befutó helyet, mert ők maguk is küldhetnek képviselőt Brüsszelbe. Mint ahogy a romániai magyarok is, ám Tőkésnek otthon ezúttal nincs esélye.

Az RMDSZ hosszú ideje próbál valamiféle kompromisszumra jutni Orbán Viktorral és a Fidesszel, Tőkés kiemelése a romániai magyar belpolitikából ennek a megállapodásnak is része. Azért "is", mert Orbán számára köztudottan fontos Tőkés, a pártban egyáltalán nem volt népszerű Tőkés Fidesz jelöltté avanzsálásának gondolata.

Hogy meddig tart ez az RMDSZ-Fidesz hideg béke, egyelőre nem látszik, ám nyilvánvalóan attól függ, mennyire próbál beavatkozni a továbbiakban a magyar kormány és kormánypárt az RMDSZ belügyeibe.

Pillanatnyilag a magyar lakosság választási részvételi hajlandósága a 2009-essel megegyező. Ha ez némileg növekszik és a román részvétel csökken, akkor az RMDSZ-nek esélye van 3 képviselőt küldeni Brüsszelbe. Ha a részvétel azonos lesz a román lakosságéval, akkor is esélyük van két mandátumra, az öt százalékos küszöb körül mérik a szövetséget.

A románokat inkább a decemberi államfőválasztás foglalkoztatja. Az EP esélyekről utoljára április végén jelent meg közvélemény-kutatás, az elnökválasztásról múlt héten is. A kampány eleje óta alig módosultak a román opciók, két százalékos elmozdulás történt a kormányzó szövetség javára.

A Victor Ponta miniszterelnök vezette baloldali szövetség (PSD-UNPR-PC) a szavazatok 42 százalékára számíthat. A koalícióból nemrég kilépett Nemzeti Liberális Párt támogatottsága 15, Basescu államfő volt pártja, a Demokrata Liberális Párté 10, új formációja, a hivatalosan alig néhány hónapja alakult Népi Mozgalom Párté 9, az RMDSZ-é 6 százalékos.

A szélsőséges pártok a román parlamentben már két ciklus óta nem jutottak be, de az EP-be legutóbb képviselőt tudott még küldeni a Nagy-Románia Párt, amelynek ezúttal nincs erre esélye. A felmérések szerint bejut egy független képviselő is. Romániának 32 mandátum jár az EP-ben, amelyért 15 párt és 11 független jelölt verseng.

Szlovákiában az opciók némileg eltérnek a parlamenti erőviszonyoktól. Az április végén ismertetett felmérések szerint a részvételi szándék 21,3 százalékos, 36,1 százalék bizonytalan. Ám a szlovákiai trendek ismeretében nem valószínű, hogy közülük szombatig sokan a részvétel mellett döntenének.

A szavazók több mint 37 százaléka a Robert Fico miniszterelnök vezette Smert támogatja. Második helyen az Egyszerű Emberek végeznének 10 százalékkal, a Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH) pedig a választók 8,9 százaléka támogatná.

A Bugár Béla vezette Híd-Most a voksolók 7,9 százalékát győzné meg, a NOVA, KDS és OKS koalíció 6,2 százalékot, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) 5,8-at. Bugárék ezzel az eredménnyel 1 mandátumra lennének jogosultak, a Magyar Közösség Pártja (MKP) egyelőre a bejutási küszöb körül, de inkább alatta mozog.

Orbán Viktor és a Fidesz partnere változatlanul az MKP Felvidéken, de az orbáni stratégia változását jelzi, hogy ezúttal sem a magyar kormányzat, sem a magyar közmédia, nem kampányol látványosan az MKP mellett. (A parlamenti és helyhatósági választáson tavaly még ez történt.)

Az utóbbi időben változás látszik az orbáni kárpát-medencei stratégiában, miután zsebpártjaik vagy az általuk támogatott formációk sem Ukrajnában, sem Romániában, sem Szlovákiában nem tudták kiszorítani-legyőzni a helyi nagy magyar pártokat.

Azért Bugárékat továbbra sem tekinti magyar érdekképviseletnek Budapest, múlt héten a pozsonyi Globsec nemzetközi biztonságpolitikai konferencia után a miniszterelnök ezúttal is csupán az MKP-val tárgyalt.

A szlovákiai választói attitűdök az EP választások esetében különböznek a parlamenti választásoktól. A választók több mint 35 százaléka másképp szavazna, mint ahogy azt a parlamenti választások alkalmával tenné. A voksolásra 29 politikai párt és mozgalom adta le jelöltjei névsorát.

A szlovák politikai élet intő jelet is kapott a kampányban. Egy felmérés a szélsőséges eszmék térhódítását jelzi a fiatalok körében. Szlovákia 62 középiskolája tanulói között Fico pártját közvetlenül a helyhatósági választáson feltünt, neonáci eszméket sem elvető Marian Kotleba és pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt követné.

Szerző
Frissítve: 2014.05.19. 21:58

Németországra figyel az Unió

Publikálás dátuma
2014.05.20. 07:30
Bár a kampányfinisben Merkel és Hollande közösen is fellépett, valójában ma már csak az a fontos Európában, amit a kancellár mon
Németországban különösen fontos az európai parlamenti választás, még ha az emberek ezt nem feltétlenül érzik így. Nemcsak amiatt, mert a németek delegálhatják a legtöbb, 96 képviselőt az EP-be, hanem azért is, mert a német SPD delegáltjainak élén Martin Schulz, az európai szocialisták listavezetője áll. Az utóbbi hetekben felgyorsult a kampány, ami elsősorban a német nagykoalíció pártjainak egymással szembeni üzengetéseiben, s a CSU egyes politikusainak gátlástalanságában nyilvánult meg.

Európa szempontjából nem mellékes, Berlin hogyan viszonyul az EU jövőjéhez. Az unió sorsát illetően ugyanis mégiscsak az a döntő, mit mond Angela Merkel. Korábban ugyan a döntéshozatalra Párizs is hatással volt Nicolas Sarkozy elnöksége idején, Francois Hollande gyengesége azonban abban is felmérhető, hogy a nemzetközi színtéren Franciaország súlya már messze nem a régi.

2012-ben még a növekedés kontra megszorítás vita uralta az európai politikai színteret, mára viszont egyre időszerűbbé válik a kérdés: "több Európára", azaz további nemzeti kompetenciák Brüsszelnek való átadására, vagy a nemzetállamok erősítésére van-e szükség.

A német kancellár tavaly decemberben a Bundestagban elhangzott beszédében egyértelműen a "több Európa" mellett foglalt állást, arra azonban nem tért ki, hogy a kompetenciák megváltoztatására gondolt-e. Felvetett azonban egy olyan javaslatot, amely akár a következő EP napirendjét is meghatározhatja.

Mint mondta, a tagállamokat kötelezni kell vállalásaik megtartására, s ha megszegik azt, akkor szankciókat lehetne életbe léptetni ellenük például azzal, hogy kevesebb támogatást kapnak a strukturális alapból.

Hogy mit is jelent Merkel számára a "több Európa", azt a német kormányszóvivő, Steffen Seibert világította meg tavaly, közvetlenül a szeptember közepén megrendezett német parlamenti választást megelőzően.

Mint mondta, a kancellár a "több Európa" ideájának híve, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy további jogosítványokkal kellene felruházni az Európai Bizottságot. A német kormány a gazdasági- és valutaunió stabilizálását tartja fő céljának.

Ettől függetlenül természetesen nem zárható ki, hogy Merkel titkon mégis arra készül, további kompetenciákat adna a Brüsszelnek, hiszen előző kormányzása idején ekként értelmezhető kijelentéseket is tett. A kérdéssel kapcsolatban tanúsított óvatosságát azonban az magyarázhatja, hogy bármiféle az uniós hatáskört érintő kérdésben - mivel az unió alapszerződésének módosítására lenne szükség - minden tagállamnak szavaznia kell.

Bár a tagországok többségében a parlament voksolhat, néhány államban népszavazást kellene kiírni, s ezek nem éppen pozitív bégkimenetele előre borítékolható. Ráadásul Németországban sem támogatnák Brüsszel jogköreinek kiterjesztését.

A Focus lap által februárban közölt felmérés szerint a megkérdezettek több mint fele, 54 százaléka látja úgy: a nemzeti kompetenciákat kellene erősíteni. Még a CDU és az SPD szavazói körében is 60, illetve 56 százalékos volt ez az arány.

Európa további sorsát illetően még akár annak is jelentősége lehet, hányan járulnak majd az urnákhoz Németországban. Öt éve itt volt a legmagasabb a részvétel, ami megközelítette a hetven százalékot. Nehéz lesz tartani ezt az arányt. A felmérések szerint nincs gyökeres változás a pártok népszerűségét illetően a tavaly szeptemberi parlamenti választáshoz képest.

Igaz, a CDU/CSU népszerűsége az Infratest, valamint az INSA/Focus irodáinak felmérése szerint egyértelműen csökkent 36-39 százalékra, az SPD-é kicsit nőtt, 27-28 százalékon áll. A két ellenzéki párt folytatja a sort, a Zöldek 9-11 százalékot, a Balpárt 8-9 százalékot kaphat.

Jelentősen erősödött viszont az euroszkeptikus Alternatíva (AfD), amely tavaly néhány tized százalék híján nem tudott bekerülni a parlamentbe, most azonban már 6-7 százalékhoz is juthat. A liberális szabaddemokraták mindkét felmérés szerint négy százalékon állnak.

Nem kell azonban tartaniuk attól, hogy egyetlen képviselőt sem delegálhatnak majd az EP-be, hiszen a német alkotmánybíróság februárban eltörölte a bejutási küszöböt. (A parlamenti választás esetében azonban maradt az öt százalék.)

Ha lassan is, de Németországban is erősödnek az euroszkeptikusok. "Különösen aggaszt a jobboldali populisták térnyerése" - fejtette ki Martin Schulz a Bild am Sonntagnak. Úgy vélte, a populisták 120-140 mandátumra tehetnek szert az EP-ben az eddigi 90 helyett.

"E pártok számára csak egyetlen bűnbak létezik. Bírálni tudnak, de megoldást nem kínálnak" - fogalmazott. A szociáldemokrata politikus az AfD-t az amerikai teapárti mozgalomhoz hasonlította. Az Alternatíva tavaly, a parlamenti választás előtt még viszonylagos visszafogottságról tett tanúbizonyságot európai kérdéseket illetően, mára azonban ebből nem sok maradt. Egyik politikusa Észak-Koreához hasonlította az uniót.

Az euroszkepticizmus mellett az uniópártok és az SPD egymásnak való üzengetése határozta meg a kampányt. Hiába dolgoznak közösen Angela Merkel kormányában, az európai színtéren egymás riválisai. Ha az esetleges koalíciós partnerekkel a szocialisták kerülnének többségbe az EP-ben, úgy Martin Schulzot választhatják meg az Európai Bizottság elnökének.

Jóllehet német politikusról van szó, Angela Merkel hírek szerint nagyon ellenezné ezt a forgatókönyvet. A kancellárnak az sem tetszik, hogy Schulz az Európai Bizottság elnökeként kampányol.  A német EP választási kampányt is a Martin Schulz elleni támadások dominálták.

Főként a keresztényszocialisták folytattak időnként elképesztő hangvételű hadjáratot ellene. A CSU politikusa, Markus Ferber, aki már húsz éve az EP tagja, úgy vélte, az EP elnöke az eurókötvények bevezetését akarja, ezzel a német adófizetők pénzével játszana.

Schulznak pedig azt a kijelentését, mely szerint az EU-nak szolidárisabbnak kellene lennie az afrikai és ázsiai bevándorlókkal, így kommentálta: "Úgy tűnik az afrikai embercsempész-bandák új vezetőre tettek szert Schulz személyében". A CSU főtitkára, Andreas Scheuer CSU bár Schulz látszólag német, az általa hangoztatottakkal az adósságcsapdába került országokat képviseli.

Felháborodottan reagált az SPD. A szociáldemokraták elnökhelyettese, Ralf Stegner közölte, "Az uniópártok ismét azzal vádolnak bennünket, nem vagyunk eléggé németek. Úgy tűnik, a konzervatívok elvesztették a mértéket". Natascha Kohnen, a bajor SPD főtitkára szerint a CSU olcsó Európa-bírálataival a jobboldali populisták szószólójává vált.

Martin Schulz sem késlekedett a válasszal. Mint a Passauer Neue Pressének elmondta, Angela Merkel jobban tenné, ha "visszafütyülné" pártbarátait. "Amikor a jobboldal idegessé válik, minduntalan hazaárulóknak állítja be a szociáldemokratákat" - jelentette ki.

Végül Sigmar Gabriel pártelnök is beleszólt a vitába. "Ha ezek a sértések határozzák meg a választási kampány hangnemét, nem szabad csodálkoznunk azon, ha a választók elfordulnak a politikától, s nem mennek el szavazni" - fejtette ki a Süddeutsche Zeitungban. Hozzátette, ezek a túlkapások csak a jobboldali radikálisok malmára hajtják a vizet.

Különös, hogy a CDU testvérpártja kifejezetten radikálisan euroszkeptikus politikát folytat. A CSU 15 oldalas "Európa tervében" azt írta, sokat tanulhat az EU Bajorországtól, s jobban teszi, ha nem szól bele a tartomány ügyeibe. "Kompetenciabíróság" felállítását javasolta, amely gondoskodna arról, hogy nem terjesztik ki Brüsszel jogköreit.

A párt az európai biztosok számának megfelezését követelte. Horst Seehofer pártelnök ugyan nem csatlakozott párttársai sárdobálásához, nem határolódott el a brosúrától, sőt, üzent is a kételkedőknek. "Ez a politikánk lényege. Először mindenki tamáskodik, aztán a CSU keresztülviszi akaratát" - mondta.

A CSU populista kampánya alighanem arra vezethető vissza, hogy a keresztényszocialisták attól tartanak, mandátumokat vehet el tőlük az AfD. A CDU nem határolódott el a testvérpárt túlkapásaitól. Amint a kereszténydemokraták listavezetője, David McAllister fogalmazott, legalább lendületet vett a választási kampány…

100 milliárd dollárt menekíthettek külföldre Janukovicsék

Viktor Janukovics hivatalából eltávolított ukrán államfő környezete mintegy 100 milliárd dollárt vitt ki törvénytelenül külföldre Ukrajnából, egy részét készpénzben - jelentette ki Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter hétfői kijevi sajtótájékoztatóján.

A tárca vezetője közölte, hogy az említett összegből mintegy 2 milliárd dollárt fagyasztottak be svájci bankszámlákon. Hozzátette, hogy 20-25 olyan személy külföldi bankszámláit fagyasztották be európai uniós országokban és az Egyesült Államokban, akik Ukrajnában korrupciós tevékenységgel gyanúsíthatók. Hozzátette, hogy az ellenük folyó vizsgálatokról egyelőre nem közölhet részleteket. 

Kiemelte: jelenleg az ukrán hatóságok fő feladata az "aktív kommunikáció" az említett országok illetékes szerveivel annak érdekében, hogy a bírósági eljárások során bizonyítani tudják ezen pénzek törvénytelen kivitelét az országból, így azok később visszakerülhetnek Ukrajnába.

Az állami szektorban folytatott korrupciós vizsgálatok eddigi eredményeiről beszámolva a miniszter elmondta, hogy az állami pénzek törvénytelen felhasználása az államigazgatás minden szintjére kiterjedt, és 12 szakminisztérium vett részt a korrupciós műveletekben. 

Valentin Nalivajcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) főnöke hétfőn közölte, hogy az SZBU zároltatta Janukovics volt elnök és több magas rangú korábbi tisztségviselő hazai bankszámláit.

Szerző