Fidesz;EU;Orbán Viktor;Policy Agenda;konvergenciaprogram;rezsicsökkentés;

2014-05-20 07:27:00

Vége a rezsiharcnak

A Fidesz-KDNP nem hirdetett választási, Orbán Viktor pedig miniszterelnöki programot. A kormánynak viszont uniós kötelezettsége, hogy konvergenciaprogramban adjon számot elképzeléseiről. A Policy Agenda ezért abból vont le következtetéseket arról, mi várható a gazdaságban.

Úgy látszik, az éves költségvetéseken kívül az Európai Unióhoz benyújtandó konvergenciaprogramok lesznek a harmadik Orbán-kormány kormányprogram-pótlékai. Az április végén a kormány által elfogadott dokumentumból a Policy Agenda (PA) 4 programpontként értelmezhető állítást olvasott ki.

A konvergenciaprogramban szerepel, hogy „a családok 2014-ben 300 milliárd, 2015-től kezdődően pedig évente közel 340 milliárd forint kiadásától mentesülnek, ami fogyasztásuk élénkülését ösztönzi.” A jövő évre vonatkozó növekedés abból ered, hogy idén három különböző időpontban csökkentik a villamosenergia, a gáz és a távhő árát. Ez tehát azt jelenti, hogy a kormány nem számol további lakossági rezsicsökkentéssel a jövő évben.

A kormány az országgyűlési választások után döntött arról, hogy havi átlagban 200 ezer nyolc órában foglalkoztatott közmunkást akar ez évben alkalmazni. Ez, ha ténylegesen teljesül, 100 milliárdos többletköltséget jelentene a most tervezetthez képest. A programban ugyanakkor nem szerepel további forrás erre.

A választások előtti kormánypárti ígéretek egyike volt a 9 százalékos szja-kulcs. Varga Mihály miniszter ezt már 2015-re megvalósíthatónak tartja. A konvergenciaprogram ugyanakkor nem tartalmazza ennek a fedezetét, mivel 2017-ig a jövedelem és vagyonadók GDP szerinti nagyságát 6,7 százalékra becsülik. Ez jelenleg 6,9 százalék, írja a PA. Abban az esetben, ha a 9 százalékos kulcs megvalósulna, az évente 500 milliárd forinttal csökkentené az adóbevételt.

A Népszabadság arról ír, hogy a 9 százalékos szja azt eredményezné, hogy akinek több gyermeke van, az kevésbé jár jól, mint akinek kevesebb, vagy gyermektelen, mert a kevesebb adóból kisebb kedvezmény vonható le. Sőt, mivel most már az adón túl (a tb-járulékból) is le lehet vonni a kedvezményt, még rosszabbul is járhat, akinek most jár a gyermekkedvezmény.

A kormány is elismeri, hogy a beruházások motorját az uniós alapokból kapott támogatások jelentették. Ugyanakkor a már most felhívják a figyelmet, hogy 2016-ban kifut a mostani programok hatása, és az új pályázati időszak még nem érezteti kedvező hatását. Ez pedig kimondatlanul az állami beruházások visszaesését jelenti, leginkább az építőiparban. Ha a gazdasági növekedés addigra nem pörög föl, és a versenyszféra saját beruházásai nem veszik át az állam helyét, biztosan további nehézségek elé néz a gazdaság, a várt növekedés elmarad. Ez pedig politikailag a ciklus közepén komoly problémát jelent majd a kormánynak.

Varga Mihály a dobogóról

A magyar gazdaság a 2013 utolsó negyedévi 2,7 százalékos növekedése után idén, az első negyedévben megőrizte jó formáját, ezzel a növekedési számmal dobogós helyen állunk – mondta Varga Mihály az M1 A Lényeg című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy az unió tagállamai között csak Románia és Lengyelország gazdasági növekedése volt nagyobb éves összevetésben, negyedévesben pedig holtversenyben vagyunk a lengyel gazdasággal.
Mint mondta, a növekedésnek két tényezője van: egyrészt az export, hiszen a járműipar nagyon jól teljesített az elmúlt egy évben, és a német gazdaság is növekedett, ez pedig tudta húzni a magyar exportot. A másik tényező a belföldi fogyasztás volt, a keresetek növekedtek, elkezdődött a pedagógusok béremelése, a szociális és egészségügyi dolgozók béremelése is megtörtént, a családi adókedvezmény is belépett, valamint a rezsicsökkentés lehetővé tette, hogy több pénz maradjon a családoknál.

                                                            Rogán ígér

Rogán Antal vasárnap Tatárszentgyörgy-Sarlóspusztán, a Fejlődő Vállalkozások Egyesülete által szervezett Icon gazdaságpolitikai konferencián Róna Péterrel, az Ökopolisz Alapítvány társelnökével a 21. századi úgynevezett gazdasági szabadságharcról folytatott vitát.
A Portfólió.hu összefoglalója szerint a fideszes politikus ígéretei négy pontban foglalhatók össze: 1. A vállalkozások segítését és versenyképességük javítását a rezsicsökkentés éri majd el. 2. Hiányzik egy otthonteremtési program Magyarországon, a következő években a költségvetési mozgástér függvényében ennek újraindítását tervezik. 3. "A devizahitelek korszakát le kell tudni zárni Magyarországon." 4. Jövőre, vagy 2016-ban növelik a kétgyermekes családok adókedvezményét.

                                           Mihez képest jó a járműipar?
A kormány igen büszke a járműipari beruházásokra. A hazai feldolgozóiparon belül kiemelkedően, 18,9 százalékkal nőtt 2013-ban a járműgyártás kibocsátása, ennek következtében részaránya jelentősen növekedett - írják a konvergenciaprogramban is. Pozitív hozadéka, hogy számos beszállító is gyártókapacitásokat hozott létre hazánkban (Bosch, Continental, Rehau, LUK, ZF, Knorr-Bremse), illetve a hazai beszállítók (pl. Csaba Metál, Dension, NNG) számára is piacot teremtett a bővülés - közli az anyag. Azonban az is kiderül, hogy Lengyelország, Csehország és a hazánknál jóval kisebb Szlovákia kibocsátása is nagyobb a magyarnál, a térség vizsgált országai közül egyedül Romániát verjük.

Teljes foglalkoztatás?

A kormány célja, hogy 2015 januárjától minden munkaképes korú, egészséges embernek legalább közmunkát biztosítson - jelentette ki Lázár János hétfőn Csanádalbertin.
Azt ígérte, az országgyűlési választások előtt felpörgetett létszámot újra elérheti ez a foglalkoztatási forma: a miniszterelnökség vezetője közölte, az államnak május 1. és december 31. között éves szinten 200 ezer embernek biztosítania kell közmunkát, ami legalább annyi ember, mint amennyi május 1-je előtt dolgozott, sőt bizonyos településeken több is.

Lázár nem közölt részleteket, nem tudni például, hogy mire gondolt, az érdekeltek folyamatosan kapnának munkát, vagy csak szakaszosan közfoglalkoztatnák őket, ahogy ez korábban gyakorlat volt. Magyarországon ma körülbelül 400 ezer regisztrált munkanélküli van. Illúzió, hogy a szó szoros értelmében ne legyen senki munka nélkül, ha a regisztráltak közül csak kétszázezret szeretnénk közfoglalkoztatni, az évente körülbelül 250-300 milliárd forintot emészthet föl, hiszen a téli közmunkával elfoglalt emberek ilyen összegbe kerültek - mondta a Népszavának Adler Judit, a GKI Zrt. kutatásvezetője.
Egy ekkora többletkiadás a költségvetés csaknem ezermilliárdos hiányához képest is tekintélyes summa. Az Orbán-kormány ragaszkodik a háromszázalékos GDP-arányos deficithez, márpedig azt csak ez a tétel 0,5-1 százalékponttal növelheti meg. Hacsak nem fejelik meg a bevételeket is ennyivel, mondjuk új adókkal.