Magyar férfit raboltak el Ukrajnában

Ismeretlen fegyveresek foglyul ejtettek egy magyar férfit Ukrajnában - közölte a Terrorelhárítási Központ (TEK). A TEK közleményében azt írta, hogy a magyar állampolgárságú férfit Kelet-Ukrajnában ejtették foglyul eddig tisztázatlan körülmények között.

A TEK azt is elmondta, hogy a férfi magyar rendszámú autóval közlekedett az ukrajnai konfliktusos területen. A műveletet irányító törzs a TEK főigazgatójának vezetésével a központban összeült, és felvette a kapcsolatot az ukrán hatóságokkal, valamint folyamatosan konzultál a Külügyminisztériummal.

A Külügyminisztérium szerint Ukrajna a fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek kategóriájába tartozik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azonnali hatállyal a bázisaikra rendelte vissza az orosz hadsereg ukrán határ közelében hadgyakorlatozó egységeit, mintegy 40 ezer katonát. Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár azonban ezúttal sem erősítette meg az orosz bejelentést.

Rasmussen úgy nyilatkozott, a NATO nem tapasztal csapatmozgást. Putyin már korábban is jelezte, hogy visszavonja az orosz csapatokat a határ mellől, de ez mindmáig nem történt meg. Donyeckben és Luhanszkban tegnap is harcok folytak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az EBESZ-hez fordult, kérve, hogy a szervezet tegyen meg mindent az Ukrajnában letartóztatott orosz újságírók kiszabadításáért.

Szerző
Frissítve: 2014.05.19. 22:07

Előretört a szélsőjobb

Publikálás dátuma
2014.05.20. 07:34
Arany Hajnal-hívek vonulnak fel a görög fővárosban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Fej-fej melett halad a görög önkormányzati választáson a baloldali radikális ellenzéki párt, a Sziriza, valamint a konzervatív Új Demokrácia és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) alkotta kormánykoalíció. Bár az exit poll eredémények még a Sziriza jelentős fölényéről szóltak, a szavazatok összeszámlálása során feljött a koalíció.

A Sziriza a fővárosban és környékén erősödött meg, a koalíciónak viszont sikerült megtartania vidéki bástyáit. A neonáci Arany Hajnalra minden botránya ellenére sokan szavaztak, különösen a fővárosban. Az Athént övező Attika régióban a radikális baloldal jelöltje, Rena Duru 23,5 százalékos eredményt ért el.

Az eddigi kormányzóra, Jannisz Szgoroszra 22,2 százalék adta a voksát. Utóbbi a kormánykoalíció kisebbik pártja, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) köré szerveződött baloldali Olajfa koalíció támogatásával indult. Attika Görögország legfontosabb régiója, itt él az összes választásra jogosult 30 százaléka.

Athénban csekély a különbség a Sziriza jelöltje, Gavriil Szakellaridisz, valamint az Olajfa és a Demokratikus Baloldal (DIMAR) által támogatott hivatalban lévő főpolgármester, Jeorjiosz Kaminisz között. Utóbbira egy százalékkal voksoltak többen, miközben a voksolást megelőzően a közvéleménykutatók még a harmadik helyre várták.

A konzervatívok által indított, tapasztalt politikusnak számító Arosz Szpilitopulosz nagy meglepetésre csak mögöttük végzett, ami azt jelenti, hogy 1974 óta először nem lesz konzervatív jelölt az athéni polgármester-választás második fordulójában.

Amire pedig végképp senki sem számított: sajátos módon 16 százalékot kapott a neonáci Arany Hajnal őrizetben lévő vezetője, Iliasz Kaszidiarisz. Attikában pedig tíz százalékot kapott Iliasz Panajotarosz.

Ez azért is aggasztó, mert azt mutathatja: a közvélemény-kutatások nem adnak pontos képet az Arany Hajnal népszerűségéről. Bár országosan 8-9 százalékra taksálják népszerűségét, a rejtőzködő szavazók miatt könnyen lehet, hogy ennél sokkal jobb eredményt érne el egy esetleges parlamenti voksoláson.

A második legnagyobb görögországi városban, Thesszalonikiben a hivatalban lévő polgármester, a szocialisták és a Demokratikus Baloldal által támogatott Jannisz Butarisz végzett az élen, megelőzve az Új Demokrácia jelöltjét, Sztavrosz Kaalafatiszt.

A kikötővárosban helyi népszavazást is rendeztek arról, támogatják-e az itt élők a vízügyi vállalat privatizációját. Egyértelmű eredmény született: 98 százalék voksolt a magánosítás ellen. A voksolás azonban nem kötelező érvényű.

Kemény csata várható Pireuszban, ahol az Olympiakosz, sokszoros görög bajnokcsapat egyik vezető illetékese, Jannisz Moralisz nézhet majd farkasszemet a második fordulóban a hivatalban lévő polgármesterrel, Vasszilisz Mihaloliakosszal.

Az Új Demokrácia Észak-Görögországban is messze várakozások alatt szerepelt. A közép-macedóniai jelöltje is csak a második helyen végzett egy független jelölt mögött. Más térségekben ugyanakkor jobb eredményeket értek el az Új Demokrácia jelöltjei. Antonisz Szamarasz kormányfő "stabilitást" kért a választóktól.

Alekszisz Tsziprasz, a Sziriza elnöke derűlátóan tekint az önkormányzati választás második fordulója elé. Focihasonlattal élve kijelentette, „a legszebb gólokat mindig a második félidőben lövik”.

A körzetek túlnyomó részében második fordulót rendeznek. A voksolást a vasárnapi EP-választás fokmérőjének tekintik. Alekszisz Tsziprasz, a Sziriza elnöke azt közölte, amennyiben pártja jelentős győzelmet arat a voksoláson, úgy idő előtti parlamenti választás kiírását követeli.

Szerző

Enyhe euroszkepticizmus a régióban

Publikálás dátuma
2014.05.20. 07:32
Maros Sevcovic uniós biztost tette meg listavezetőnek Robert Fico pártja, a Smer FORRÁS: SMER HONLAPJA
Két Magyarországgal szomszédos államban, Romániában és Szlovákiában, magyar pártok is indulnak Európai parlamenti mandátumért. Tőkés László kiiktatásával, Fidesz jelöltté válásával új helyzet alakult ki Erdélyben, a felvidéki magyarok körében azonban minden változatlan. A két magyar szlovákiai formáció egymással mérkőzik a mandátumokért. Mindkét szomszédunknál, beleértve a magyar közösségeket is, alacsony a részvételi hajlandóság. 

Mind Romániában, mind Szlovákiában furcsa euroszkepticizmus észlelhető. Miközben a lakosság túlnyomó többsége nem EU ellenes, az EP-választásokon hagyományosan alacsony a részvétel. Egyik országban sincs a Jobbikhoz mérhető EU-ellenes párt és retorika.

Elemzők szerint ez többek között az európai pénzalapok rossz hasznosításának, lehívásának köszönhető. Mindkét ország gyengén áll a források lehívásában, így a lakosság nem érzékeli, hogy az EU valóban tudja befolyásolni életminőségét.

Nem mozgatta meg a román közvéleményt a választás, az előre jelzett részvételi hajlandóság mindössze 29 százalékos, de elemzők szerint, még ez sem valószínű. Románia 2007. januárjában csatlakozott az unióhoz, 2007. novemberében időközi EP-választást rendeztek az országban.

Még ez az első alkalom sem vonzotta különösebben a románokat az urnákhoz, az országos részvétel 29,47 százalékos volt, úgy, hogy a magyar lakosság némileg magasabb számban vett részt.

Ez a néhány százalékos többlet tette akkor lehetővé, hogy az RMDSZ is bejusson, két mandátumot szerezve, és Tőkés László is összegyűjtse az egyéni mandátumhoz szükséges voksokat. 2009-ben már Románia (és Bulgária) is az összeurópai választással egy időben rendezhette a voksolást.

A részvétel visszaesett, 27,21 százalékos volt csupán, s immár a magyarlakta területek sem teljesítettek jobban. Az RMDSZ ekkor választási megállapodást kötött Tőkés Lászlóval, átadta neki listája első helyét, amelyet az Összefogás Listájának neveztek el nem hivatalosan.

Az összefogás azonban csupán a választás idejére működött. Tőkés, aki egyéni képviselőként hiába próbált 2007-2009 között a néppárti frakció tagja lenni, RMDSZ színekben ezt is megkapta, majd Schmitt Pál visszavonulása után a Fidesz neki adta át a korábban Schmitt által betöltött EP-alelnöki helyet is.

Tőkés szembement az RMDSZ-el, nyílt kampányt folytatott ellene Brüsszelben, odáig menően, hogy az akkor még pártelnök Markó Béla előadását hirdető plakátokat is személyesen rongálta meg.

Az öt éves kényszerházasság után tavaly az RMDSZ jelezte, semmilyen szín alatt nem biztosít újra helyet Tőkésnek listáján, akinek időközben saját pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is megalakult Romániában. 

Hivatalos indoklás szerint az EMNP azért nem indított önálló listát erre az EP választásra, mert nem akarta veszélyeztetni a romániai magyarok EP képviseletét, ám a valóság, az erőviszonyok mást sugallnak.

A Fidesz és Orbán Viktor által támogatott EMNP 2012-ben két csúnya választási vereséget szenvedett - a helyhatósági illetve a parlamenti választásokon -, a párton belüli hangulat rendkívül megromlott, sokan kiléptek, így esélye sem volt összegyűjteni az induláshoz szükséges támogató aláírásokat.

Tőkés népszerűsége is csökkent, egyéni jelöltként való indulása nem ígért sok jót. Hosszas huzavona után végül megkapta a Fidesz lista harmadik helyét, amit emiatt nemzeti listának neveztek el, helyet szorítva rajta ukrajnai és szerbiai jelöltnek is.

Hogy mindez csak Tőkés hírnevének mentésére szolgált, az is jelzi, hogy a felvidéki magyarok nem kaptak rajta befutó helyet, mert ők maguk is küldhetnek képviselőt Brüsszelbe. Mint ahogy a romániai magyarok is, ám Tőkésnek otthon ezúttal nincs esélye.

Az RMDSZ hosszú ideje próbál valamiféle kompromisszumra jutni Orbán Viktorral és a Fidesszel, Tőkés kiemelése a romániai magyar belpolitikából ennek a megállapodásnak is része. Azért "is", mert Orbán számára köztudottan fontos Tőkés, a pártban egyáltalán nem volt népszerű Tőkés Fidesz jelöltté avanzsálásának gondolata.

Hogy meddig tart ez az RMDSZ-Fidesz hideg béke, egyelőre nem látszik, ám nyilvánvalóan attól függ, mennyire próbál beavatkozni a továbbiakban a magyar kormány és kormánypárt az RMDSZ belügyeibe.

Pillanatnyilag a magyar lakosság választási részvételi hajlandósága a 2009-essel megegyező. Ha ez némileg növekszik és a román részvétel csökken, akkor az RMDSZ-nek esélye van 3 képviselőt küldeni Brüsszelbe. Ha a részvétel azonos lesz a román lakosságéval, akkor is esélyük van két mandátumra, az öt százalékos küszöb körül mérik a szövetséget.

A románokat inkább a decemberi államfőválasztás foglalkoztatja. Az EP esélyekről utoljára április végén jelent meg közvélemény-kutatás, az elnökválasztásról múlt héten is. A kampány eleje óta alig módosultak a román opciók, két százalékos elmozdulás történt a kormányzó szövetség javára.

A Victor Ponta miniszterelnök vezette baloldali szövetség (PSD-UNPR-PC) a szavazatok 42 százalékára számíthat. A koalícióból nemrég kilépett Nemzeti Liberális Párt támogatottsága 15, Basescu államfő volt pártja, a Demokrata Liberális Párté 10, új formációja, a hivatalosan alig néhány hónapja alakult Népi Mozgalom Párté 9, az RMDSZ-é 6 százalékos.

A szélsőséges pártok a román parlamentben már két ciklus óta nem jutottak be, de az EP-be legutóbb képviselőt tudott még küldeni a Nagy-Románia Párt, amelynek ezúttal nincs erre esélye. A felmérések szerint bejut egy független képviselő is. Romániának 32 mandátum jár az EP-ben, amelyért 15 párt és 11 független jelölt verseng.

Szlovákiában az opciók némileg eltérnek a parlamenti erőviszonyoktól. Az április végén ismertetett felmérések szerint a részvételi szándék 21,3 százalékos, 36,1 százalék bizonytalan. Ám a szlovákiai trendek ismeretében nem valószínű, hogy közülük szombatig sokan a részvétel mellett döntenének.

A szavazók több mint 37 százaléka a Robert Fico miniszterelnök vezette Smert támogatja. Második helyen az Egyszerű Emberek végeznének 10 százalékkal, a Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH) pedig a választók 8,9 százaléka támogatná.

A Bugár Béla vezette Híd-Most a voksolók 7,9 százalékát győzné meg, a NOVA, KDS és OKS koalíció 6,2 százalékot, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) 5,8-at. Bugárék ezzel az eredménnyel 1 mandátumra lennének jogosultak, a Magyar Közösség Pártja (MKP) egyelőre a bejutási küszöb körül, de inkább alatta mozog.

Orbán Viktor és a Fidesz partnere változatlanul az MKP Felvidéken, de az orbáni stratégia változását jelzi, hogy ezúttal sem a magyar kormányzat, sem a magyar közmédia, nem kampányol látványosan az MKP mellett. (A parlamenti és helyhatósági választáson tavaly még ez történt.)

Az utóbbi időben változás látszik az orbáni kárpát-medencei stratégiában, miután zsebpártjaik vagy az általuk támogatott formációk sem Ukrajnában, sem Romániában, sem Szlovákiában nem tudták kiszorítani-legyőzni a helyi nagy magyar pártokat.

Azért Bugárékat továbbra sem tekinti magyar érdekképviseletnek Budapest, múlt héten a pozsonyi Globsec nemzetközi biztonságpolitikai konferencia után a miniszterelnök ezúttal is csupán az MKP-val tárgyalt.

A szlovákiai választói attitűdök az EP választások esetében különböznek a parlamenti választásoktól. A választók több mint 35 százaléka másképp szavazna, mint ahogy azt a parlamenti választások alkalmával tenné. A voksolásra 29 politikai párt és mozgalom adta le jelöltjei névsorát.

A szlovák politikai élet intő jelet is kapott a kampányban. Egy felmérés a szélsőséges eszmék térhódítását jelzi a fiatalok körében. Szlovákia 62 középiskolája tanulói között Fico pártját közvetlenül a helyhatósági választáson feltünt, neonáci eszméket sem elvető Marian Kotleba és pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt követné.

Szerző
Frissítve: 2014.05.19. 21:58