Az M1 Ma reggel című műsorában kedden Vona azért óvatosan fogalmazott: "amíg én úgy érzem, hogy a Kovács Béla ellen felhozott vádak koholt vádak, addig én nem fogok olyat lépni, amivel a politikai ellenfeleimnek örömet szereznék". Sőt, már egyfajta kommunikációs "visszavonulásként" is értékelhető azon kijelentése, miszerint ha Kovács mégis kémtevékenységet folytatott volna, akkor őt "mint áldozatot" tájékoztatni kellett volna, és bemutatni a bizonyítékokat, ám ez nem történt meg.
A pártelnök szerint lelepleződött a Fidesz szándéka, miszerint nem egy Kovács Béla-ügyet, hanem valójában egy Vona Gábor-, illetve egy Jobbik-ügyet akarnak csinálni, ez azonban szerinte nem fog sikerülni. Vona hétfő este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában még megpróbálta tréfával elütni a dolgot és egy képzelt telefonbeszélgetést adott elő, amelyben Vlagyimir Putyin felhívja őt és megkérdezi, hogy betelepíthetnék-e Kovács Béla kémet a Jobbikba.
EP-listavezető
Mások szerint azonban a legkevésbé sem vicces a helyzet, hanem nagyon komoly. Szél Bernadett az ATV Startban kedden például arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén a szolgálatok részletes beszámolója után "a Jobbikot leszámítva senkiben nem maradt kétség afelől, hogy valóban van kémügy". Az LMP-s politikus korábban bírálta a botrány "időzítését", mondván: hasonlóan a Simon-ügyhöz, ez a történet is éppen egy választási kampány finisében került nyilvánosságra, ám a hétfői bizottsági meghallgatás után már úgy vélte: kiderült, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), illetve annak elődje már 2009 óta dolgozott ezen az ügyön és a szolgálatok hitelt érdemlő magyarázatot adtak arra, hogy miért tartott ilyen hosszú ideig ennek a szövevényes ügynek a feltárása.
Az persze még így is kérdés, hogy a Polt Péter vezette legfőbb ügyészség miért éppen az EP-választási kampány finisében fordult az unióhoz Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztése ügyében, mikor az AH már jóval korábban megtette a feljelentést az ügyészség felé.
Megírtuk, a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén Kovács Bélával kapcsolatban elhangzottakat ugyan 2043-ig titkosították, de a bizottság fideszes alelnöke az ülés után sietett leszögezni, hogy a hazai titkosszolgálatok képviselői tényekre, kép- és hangfelvételekre alapozva adtak dokumentált tájékoztatást, amely alapján a bizottság tagjai meggyőződhettek arról, hogy Kovács Béla szervezett és konspirált kapcsolatot tartott fent az orosz titkosszolgálattal. Németh Szilárd szerint az AH feljelentése és a legfőbb ügyész mentelmijog-kikérése az EP-nél a jobbikos EP-képviselő ügyében megalapozottnak és jogszerűnek tekinthető.
Hozzátette: az ülésen megjelent és felszólalt Vona Gábor a bizottság jobbikos tagja, Mirkóczki Ádám "előbb bagatellizálták az ügyet, majd a tények megismerése után, "foggal, körömmel" védték Kovács Bélát, "aki a jelek szerint nemzet- és hazaárulásával leginkább a Jobbik szavazóit köpte szemen".
A kémügybe keveredett képviselő - aki a Jobbik EP-választási listáján a "befutónak" számító 3. helyen szerepel - egyébként szintén megjelent a Képviselői Irodaházban tartott ülésen, annak végeztével azonban nem válaszolt az újságírói kérdésekre és sietve távozott, azt állítva, hogy "vidéki lakossági fórumra" hivatalos. Később sajtóhírek szerint mégis visszatért az irodaházba.