Bajnai: "nem értük el egyik célunkat sem"

Az EP-választás egyik tétje, hogy hány képviselőt küld az Együtt-PM Brüsszelbe - Bajnai Gordon már két mandátum megnyerését sikerként könyvelné el -, de az eredmény arra is hatással lesz, hogy kinek mekkora súlya lesz az ellenzéki politika megújításában. Minderről az Együtt-PM listavezetője a Népszabadságnak adott interjúban beszélt.

Az egyik, hogy a parlamenti választási vereség után melyik irányzat milyen súllyal vehet részt az ellenzéki politika megújításának és egy hiteles kormányzati alternatíva létrehozásának egyaránt az EP-választás lesz az első mérföldköve - fejtette ki, hozzátéve: továbbra is hisz abban, hogy Magyarország csak korszakváltással kerülhet vissza egy emelkedő pályára, "ezért küzdök minden erőmmel". A magyar érdekek brüsszeli képviseletéről pedig annyit mondott: az elmúlt években a Fidesz nem a nemzeti érdekért, hanem saját hatalmi törekvéseiért folytatott harcot az unióval.

Felsorolta, hogy a kormánypárt ennek érdekében konfrontálódott az unióval például a bírák nyugdíjazása, a médiaszabadság és a jegybank függetlenségének korlátozása kérdésében. Eközben a Fidesz "a valódi nemzeti érdeket feláldozta" - folytatta, hozzátéve: elég arra gondolni, hogy a most kezdődő hétéves költségvetési ciklusban Magyarország 1500 milliárd forinttal kevesebb támogatáshoz jut, vagyis családonként 300 ezer forinttal kevesebb fejlesztési forrást kapunk. Úgy vélte, olyan brüsszeli képviselőkre van szükség, akik ha lehet, a kormánnyal együttműködve, de ha kell, a kormánnyal szemben is képviselik a nemzeti érdeket.

Bajnai az általa másfél évvel ezelőtti politikai visszatérésekor hangoztatott hármas jelszó - kormányváltás, korszakváltás, jó kormányzás – megvalósulásának kudarcáról úgy vélekedett, 2012. október 23-án azt mondta, összefogás és kormányváltás kell, de a két cél hamar szembekerült, mert "lehetséges partnereink nem voltak érdekeltek abban, hogy az összefogás a korszakváltás ígéretére épülve jöjjön létre". Megjegyezte, hogy a választási rendszerrel az Együtt-PM-re kényszerített összefogás miatt fokozatosan fel kellett adniuk a korszakváltás gondolatát, hogy az együttműködéssel fenntartsák a kormányváltás, de legalább a jó szereplés esélyét. "Ez rossz kompromisszum volt, mert nem értük el egyik célunkat sem, még a Fidesz kétharmados többségét sem tudtuk megakadályozni" - állapította meg.

Kitért arra is, hogy az MSZP-vel a parlamenti választásra kötött megegyezés - amely alapján az Együtt-PM-nek négy, a szocialistáknak huszonkilenc képviselője van a Házban - annak eredménye, hogy "hibáztunk a tárgyalások során". Ebben - mint mondta - neki is van felelőssége. Saját politikai jövőjéről a volt miniszterelnök úgy vélekedett: április 6-án nagy vereséget szenvedtek, ilyenkor természetes, hogy a vezetők felajánlják a lemondásukat és tisztújítást kezdeményeznek, amit meg is tettek, "de ennél több feladatunk lesz júniusban, mert át kell alakítani, hosszabb távra kell berendezni az eddig választási pártként működő szervezetet".

Az biztos, hogy az ellenzéki politika megújításához sok új arcra van szükség, és közülük a legtöbb az Együtt-PM-ben van, őket helyzetbe kell hozni.