Előfizetés

Mesterházy: EU-források kellenek a magyar gazdaság fejlesztéséhez

Mesterházy Attila szerint nehéz gazdasági függetlenségről beszélni egy olyan országban, ahol a gazdaság nem tudja kitermelni a fejlesztési forrásokat. Az MSZP elnöke kedden, Siófokon tartott sajtótájékoztatóján hozzátette: Magyarország 97 százalékban európai uniós forrásokból fejleszti az óvodákat, iskolákat, utakat, teszi versenyképesebbé a vállalkozásokat. „Ezért okos kompromisszumokkal, együttműködéssel, a józan ész erejével kell tárgyalni Brüsszelben, és sokkal kevésbé erőfitogtatással” - mondta.

Megjegyezte: az MSZP nem tartja célravezetőnek a Fidesz politikáját, amellyel a kormányzó párt állandóan konfliktust gerjeszt az Európai Unióval vagy valamely tagállammal szemben. Hangoztatta: a Jobbik EP-listája nem képviseli a nemzeti érdeket, a listát vezető Morvai Krisztina a kilépés mellett kardoskodik, szakértője, Gaudi-Nagy Tamás „felheccel egy tömeget, ahonnan leköpik Pásztor István vajdasági magyar politikust”, a harmadik helyen szereplő Kovács Béla pedig sajtóhírek szerint Oroszországnak kémkedett. Az MSZP ezért szólította fel a Jobbikot listájának visszavonására – fűzte hozzá.

Az MSZP nem akar háborúzni konfliktusokat keresni, és nem akar kilépni sem az EU-ból - hangsúlyozta. A pártelnök szerint Európa számára egy baloldali többségű parlament komoly lehetőséget jelentene, hiszen ma már az EP-nek számos eszköze van, amelyek közvetlenül meghatározzák a magyar emberek és vállalkozások sorsát.

Az MTI kérdésére Mesterházy Attila elmondta: a Demokratikus Koalíció és az MSZP programja között hangsúlybeli különbségek vannak, az európai egyesült államok elképzelését azonban irreálisnak és szükségtelennek tartja. Pintér Attila, a párt EP-képviselőjelöltje a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Magyarország az elmúlt kilenc évben az európai uniós támogatások ötödik legnagyobb haszonélvezője volt  tagállamok között. Jelölttársa, Mudri György mások mellett azt mondta: 2001-ben az első Orbán-kormány a csatlakozási tárgyalások során elfogadta, hogy ne lehessen adómentesen pálinkát főzni Magyarországon.     

Harangozó Gábor MSZP-s országgyűlési képviselő úgy vélte, hogy az európai fejlesztési politikát úgy kell megváltoztatni, hogy a kistelepüléseken ne presztízsberuházásokat támogasson az unió, hanem munkahelyteremtést.

A magyar informatikai rendszer nem kapcsolódik össze az unióssal

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) informatikai rendszere nem kapcsolódik össze közvetlenül az uniós eredményeket közzétevő központi oldallal, de utóbbinak az elérhetősége vasárnap megjelenik majd a www.valasztas.hu-n - közölte a választási informatikai rendszerért felelős IdomSoft Zrt. vezérigazgató-helyettese keddi sajtótájékoztatóján.

Deményné Kertész Krisztina elmondta, a központi európai uniós (EU-) honlapra is vonatkozik az a szabály, hogy a részeredményeket és az eredményeket csak este 11 óra után lehet közzétenni, és az unió már az összesített adatokat fogja közölni.

Az EU a tagállamok választási szerveitől nem kérte, hogy adjanak tájékoztatást vasárnap az előzetes vagy a végleges adatokról. Az egyes tagországok eredményei a saját választási rendszerükből olvashatók ki. Az uniós oldalon ugyanakkor este 9 órától exit poll adatokat jelentetnek meg - közölte Deményné Kertész Krisztina.

Vasárnap este 11 óra után az NVI honlapján 80-95 százalék körüli feldolgozottságú eredmény várható - tette hozzá.

Felmentették Molnár Gyulát és Lakos Imrét a hivatali visszaélés vádja alól

Publikálás dátuma
2014.05.20. 14:28
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A Kúria jogerősen felmentette Molnár Gyula volt újbudai szocialista polgármestert és Lakos Imre volt szabaddemokrata alpolgármestert a hivatali visszaélés vádja alól kedden Budapesten.

Kezdettől világos volt, hogy nincs ügy, hogy kreált a vád, mégis négy évig tartott, amíg ez bebizonyosodott - kommentálta a Kúria jogerős, felmentő ítéletét lapunknak a XI. kerületi ingatlanügylettel kapcsolatban megvádolt volt újbudai SZDSZ-es alpolgármester. Lakos Imrét és Molnár Gyula volt MSZP-s polgármestert ugyanis a minden vádpont alól felmentette a Kúria, miután tavaly ősszel másodfokon mindkettejüket elmarasztó ítélet született, még korábban, 2012-ben első fokon még szintén felmentették őket.

Lakos most a Népszavának úgy fogalmazott, hogy példátlan módon ráadásul a négy éve húzódó büntetőeljárásban úgy érezte, nem a vádhatóság igyekezett bizonyítani az ő bűnösségüket, hanem ellenkezőleg: nekik kellett bizonyítaniuk az ártatlanságukat. Mint mondta, a korrekt és tárgyilagos elsőfokú felmentő ítéletet a Kúria is helybenhagyta, és indoklásában megállapította, hogy a másodfokon hozott elmarasztó ítélet "formailag és tartalmilag is törvénysértő volt." Lakos megjegyezte:"számoljon el a lelkiismeretével ezek után mindenki, aki ezen a kreált ügyön keresztül igyekezett minket meghurcolni: az ebből az elmúlt években politikai vagy üzleti hasznot húzóktól a talán megfelelési kényszerből cselekvő ügyészségig".

A vád szerint 2006-ban Újbuda szocialista polgármestere és szabad demokrata alpolgármestere egy több száz milliós önkormányzati ingatlant pályáztatás nélkül, hivatali hatalmával visszaélve átjátszott egy magáncégnek. A vádlottak tagadták bűnösségüket, és a 2010-es önkormányzati választás napjaiban megindult eljárás politikai motívumait hangsúlyozták. A Fővárosi Törvényszék 2012-ben, első fokon bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat. 2013-ban a Fővárosi Ítélőtáblán egy addig még bíróság előtt meg nem hallgatott tanú arról beszélt, hogy hallomásból úgy tudja, a milliárdos vállalkozó, Leisztinger Tamás támogatta Molnár Gyula kampányát, és ezt kellett viszonozni az ingatlan átadásával. A vádlott kétségbe vonta a tanú szavahihetőségét.

A tábla másodfokon hivatali visszaélés miatt Molnár Gyulát nyolc hónap letöltendő börtönre, Lakos Imrét pedig hat hónap felfüggesztettre és hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélte. A szóbeli indoklás szerint a vádlottak leplezett célja egyértelműen az inkriminált ingatlan Leisztinger érdekkörébe átjátszása volt, a sokat hangoztatott területfejlesztés nem lehetett reális. A vádlottak a másodfokú döntést "politikailag motiváltnak" minősítették és fellebbeztek, így került az ügy harmadfokon a Kúriára.

Kedden a védők súlyosan törvénysértőnek minősítették a másodfokú, bűnösséget kimondó döntést, a tanú folyosói pletykákból táplálkozó vallomására alapított ítéleti következtetéseket. Szóvá tették, hogy a tanú a vádbeli, 2006-os cselekmények előtt három ével távozott az önkormányzattól, valamint azt, hogy egy másik ügyben, egy másik polgármesterrel összefüggésben pedig büntetőeljárást eredményező hamis vád és rágalmazás miatt ítélték el jogerősen.

A védőbeszédekben felmerült az is, hogy Leisztinger Tamás soha nem volt az eljárás szereplője, így vele kapcsolatban nem is tudtak védekezni a vádlottak, a másodfokú ítéletben mégis huszonegyszer írták le a nevét. A védelem az önkormányzat érdekében állónak minősítette a vitatott ingatlanügyletet. Az ügyvédek részben felmentést kértek bűncselekmény hiányában, részben megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt a másodfokú döntés hatályon kívül helyezését és új eljárást. A vádlottak az utolsó szó jogán ártatlanságukat hangoztatták, és az eljárás politikai összefüggéseire célozgattak.