Kinek van problémája a tényleges életfogytiglannal?

Érdemes lenne újra átnézni néhány alkotmányjogi munkát a Fidesz frakciójának, mert 4 év kormányzás elég volt a hatalommegosztás elvének és gyakorlatának teljes elfelejtéséhez - írja közleményében az MSZP.

A Fidesz frakció közleménye ugyanis Göncz Kingától és Tabajdi Csabától, az Európai Parlament leköszönő képviselőitől védené meg a tényleges életfogytiglani büntetés magyarországi szabályait, ám ezeket a passzusokat nem Brüsszel, hanem Strasbourg, nem a parlament, hanem a bíróság, nem az Európai Parlament, hanem az Emberi Jogok Európai Bírósága találta jogsértőnek.  Az igazságszolgáltatás tehát független hatalmi ág. Európában biztosan.

Szerző

MSZP: hogyan játszhat össze Kövér László és a Fidesz a Jobbikkal?

Az MSZP nem érti, hogyan játszhat össze Kövér László fideszes házelnök, az ő pártja és a Jobbik az európai uniós zászló kitűzésének ügyében - mondta Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselőjelöltje kedden Budapesten.

 A Hiller István parlamenti alelnök dolgozószobájában tartott sajtótájékoztatón a politikus emlékeztetett arra, hogy Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik volt országgyűlési képviselője azzal a mondattal dobta ki az EU-s zászlót az Országház ablakán, hogy felszólítja a kormányt, vegye le a többi magyar közintézményről is azt.

Ujhelyi István szerint Kövér László és a Fidesz "szándékosan elfelejtette visszahozni" a zászlót a parlamenti ülésterembe. Azt kérik a Háztól - folytatta, - hogy ne engedjen a radikális magyar jobboldal nyomásának, ne hagyja magát a Fidesz szélsőjobbra sodródni, hanem rakja vissza a Parlamentre és hozza vissza az ülésterembe az uniós zászlót.

Ujhelyi István azt mondta, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában és Berlinben is ott van a nemzeti zászlók mellett az EU zászlaja is. Hiller István elmondta, az irodájában jól megférnek, egymást kiegészítik a lobogók. Úgy fogalmazott, mi büszke magyarok és büszke európaiak vagyunk, akik tiszteljük a nemzeti lobogónkat és tiszteljük az unió lobogóját is.

Kérdésre válaszolva Hiller István azt mondta, azokkal a zászlókkal - a nemzeti lobogóval és a székely zászlóval -, amelyek most kint vannak az épületen, nincsen baja, azzal, hogy onnan hiányzik egy, azzal van baja. Arra a kérdésre, hogy kezdeményeznek-e törvénymódosítást, hogy ki kelljen tűzni az uniós zászlót a Parlamentre, az alelnök közölte, ezt fel fogja vetni a frakcióban.

Hiller István sajátos átadás-átvételnek nevezve az eseményt és beszélt arról is, hogy az alelnöki stílus tekintetében "hagyományteremtő elődjének" tartja Ujhelyi István volt parlamenti alelnököt. A két politikus a sajtótájékoztató végén ideiglenesen kitűzte a két zászlót a Kossuth térre néző szoba ablakába.

Az EU-s zászló kérdését május 13-án vetette fel az Index és a Magyar Narancs, mivel az nincs kitűzve az Országházra. A parlament alakuló ülésén és Orbán Viktor miniszterelnöki eskütételen sem lehetett látni az ülésteremben a lobogót. Az Országgyűlés sajtóirodája megkeresésükre azt válaszolta, az EU legtöbb tagállamában a kormányzati épületeken kitűzik az EU-zászlót, a nemzeti parlamenteken viszont nem, Magyarországon a törvény nem teszi kötelezővé.

A székely zászlóról azt írta a sajtóiroda a lapoknak, hogy a nemzeti szolidaritás jeleként a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának plenáris ülése alkalmából 2013. február 15-én Kövér László házelnök kezdeményezésére tűzték ki. A nemzeti szolidaritás jegyében a székely zászló mindaddig lobogni fog a homlokzaton, amíg Romániában jogellenesen és az európai szellemiséggel ellentétes módon tiltják és büntetik a székely zászló használatát - tájékoztattak.

A volt jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és a független Lenhardt Balázs február 13-án a földtörvény elleni tiltakozásul eltávolított az ülésteremből, majd kidobott a parlamenti folyosó ablakán két európai uniós zászlót, amelyek rövidesen visszakerültek a helyükre.

Szerző

Megnyerte, majd elvesztette a semmiségi pert egy devizahiteles

Hatályon kívül helyezett kedden a Győri Ítélőtábla egy olyan első fokú bírósági döntést, amely a szerződés egészének semmisségére hivatkozva az adósnak adott igazat egy devizahiteles-perben.

 Zámbó Tamás bíró az ítélethirdetéskor kiemelte: a fellebbviteli eljárásban elbírált ítéletet meghozó Szombathelyi Törvényszék csupán a teljes semmisség kérdésével foglalkozott az ügyben, és ki is mondta azt, arra hivatkozva, hogy nem jelölték meg a felvett hitel összegét.

A bíró - hangsúlyozottan speciálisként említve az esetet - megjegyezte: a most tárgyalt ügyben a felek egy alkalommal úgy módosították a szerződést, hogy abba belekerült a tartozás összege, így kiküszöbölték a semmisségi okot. Mint mondta, a szerződési konstrukció speciális volt, devizában megjelölt összege miatt nem a megkötéskori, hanem a folyósításkor érvényes árfolyamok alapján kalkulálnak, ugyanakkor mindeddig nem igazolható, hogy a CIB Bank megküldte az összegről az értesítést ügyfelének. 

A bíró kiemelte: az első fokon eljáró tanácsnak meg kellett volna vizsgálnia a részleges semmisség valamennyi esetleges okait is, ezt azonban nem tette, ezért az ítélőtábla tanácsa új eljárásra utalta az ügyet. Zámbó Tamás azt is megjegyezte, értelmezhetetlen az adós-felperes azon felvetése, hogy nem közölték vele a tőketörlesztés összegét, hiszen olyan speciális konstrukcióban vette fel a hitelt, amelynek lényege, hogy az adós életbiztosítást köt, amelynek hozamából törleszti a felvett összeget.

Kedden délután arról tájékoztatta az MTI-t Ferenczy Tamás, a Győri Ítélőtábla szóvivő bírája, hogy kevéssel korábban ugyanez a tanács részben semmisnek mondott ki egy másik, szintén a CIB Bankkal kötött ingatlanhitel-szerződést, helybenhagyva ezzel a Veszprémi Törvényszék első fokon meghozott döntését.

Közlése szerint a döntés oka az volt, hogy a tanács álláspontja szerint tisztességtelen általános szerződési feltételnek minősül az egyoldalú kamatmódosítás lehetőségének kikötése, valamint a kamattal és más díjakkal kapcsolatos egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit meghatározó kitétel.

Szerző