Kötelező kamarai tagság

Kötelező kamarai tagságot vezetne be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).  Egy MKIK-előterjesztés szerint 2016 januárjától minden cég számára kötelező lenne a tagság, a mostani évi ötezer forintos hozzájárulásnál magasabb terhet jelentene a vállalkozóknak, a jelenleg is tagoknak viszont alacsonyabb díjat - írta a Népszabadság.

A kamara indoklása szerint a lépéssel befejezhetnék a kötelező regisztrációval megkezdett folyamatot, hiszen a vállalkozók jelentős része már a regisztrációt, a kamarai hozzájárulást is tagságként éli meg.
Dunai Péter az MKIK főtitkára a Népszavának elmondta, a kamara javaslatában az szerepel, hogy a vállalkozók döntő többségének a terhei nem növekedhetnek. A főtitkár lapunknak megjegyezte, nem akarnak a kötelező regisztrációs és az önkéntes tagdíjakból jelenleg beérkező nagyjából 3,5 milliárd forintnál többet beszedni. Az egységes tagdíjrendszer pedig Dunai szerint nem azt jelenti, hogy mindenkinek azonos összeget kell majd fizetnie, hanem az egész országban egységes tagdíjat vezetnek be. Ma még a területi kamarák eltérő rendszert alkalmaznak.

A kamara mindezzel párhuzamosan némileg eltérne a korábban hirdetett egy tag-egy szavazat elvtől: a gazdasági erő szerint is súlyoznának. Az előterjesztést az MKIK következő küldöttgyűlésén már tárgyalnák is - olvasható a lapban.
A szakemberek emlékeztettek arra, hogy 1998-ban, az első Orbán kormány egyik első intézkedése volt a rendkívül erős ellenérzéseket kiváltó kötelező kamarai tagság megszüntetése. Az érintett vállalkozók között nem örvend nagy népszerűségnek a második Orbán-kormány találmánya sem, a kötelező évi 5 ezer forintos regisztrációs díj, amelyhez nem társul sem tagság, sem semmilyen szolgáltatás.

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, a legtöbb vállalkozó mára megszokta, hogy évente kell befizetnie a regisztrációs díjat, így az nem jelentene nagy különbséget, ha a kötelező tagsággal tagdíjat kellene fizetnie. Korábban ugyanis sokan azt hitték, ha egyszer befizetik a regisztrációs díjat, azzal örökre letudták a kötelezettségüket. Az elnök szerint azzal önmagában nincs baj, ha van egy olyan regiszter, amely a gazdaság valamennyi szereplőjéről tartalmazza az alapvető adatokat, ez még akár erősítheti is a piacot.
Antalffy úgy vélte, jelenleg az MKIK jogosítványai olyan mértékben kiszélesedtek, hogy ha akarja, képes olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek megfelelően ellentételezik a befizetett tagdíjakat. A szakember szerint a lényeg az, hogy a vállalkozások úgy érzik-e, hogy a kötelező tagság egy újabb nyűg, fölösleges adminisztráció, vagy a kamara megtölti-e tartalommal, mint a tanulóképzés, választott bíróság, a legális piaci működés megerősítése. Egyebek mellett a kamara segíthetne mikro és kisvállalkozásoknak a pályázatírásban, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a piacon nagy számban található "hiénáknak" - jegyezte meg az elnök.

A gazdasági súly szerinti szavazás bevezetését nem tartaná szerencsésnek a KISOSZ elnöke. Ha ezt mégis "átveri" a kormány, akkor jelentős ellenállásra számíthat a kis- és mikrovállalkozások körében. E nélkül még lenne esély, hogy elfogadják a rájuk erőltetett kötelező kamarai tagságot.
Dunai Péter hangsúlyozta, szó sincs a nagyok majdani túlsúlyáról, a tervezetük szerint marad az egy tag egy szavazat elve. A kamara arra törekszik, hogy a megyei tagozatoknál kiegyensúlyozottak legyenek a vállalkozói csoportok közötti erőviszonyok - hangsúlyozta az MKIK főtitkára.
Nagy kérdés azonban, hogy a kormánypárti kétharmad végül milyen módosításokat fogad majd el.

Szerző

Nincs közös energiapolitika

Publikálás dátuma
2014.05.21. 07:20
Mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti az orosz gázzal FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A közép-európai országok kiszolgáltatottak földgázszállítójuknak, a Gazpromnak, s ez mindaddig így marad, ameddig nem születik meg az egységes európai energiapolitika - derült ki egy tegnapi konferencián. Ma még azonban szakértők szerint nyoma sincs összefogásnak. Minden uniós tagország a saját pecsenyéjét sütögeti, és igyekszik maga felhalmozni a gázkészleteket, illetve biztosítania beszerzési lehetőségeit. A magyar kormány viszont még a gáztárolóit sem képes gyors ütemben feltölteni.

Közép-Európa országai mindaddig kiszolgáltatottak lesznek az orosz Gazpromnak, ameddig csak politikai nyilatkozatok szintjén fognak össze az egységes európai energiapolitika megteremtéséért - mondta el tegnap Holoda Attila "Az orosz-ukrán konfliktus következményei Közép-Kelet-Európa gázellátására" címmel a Közép Európai Egyetemen megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. A második Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese úgy véli: ma még az uniós tagállamok vezetői csak szavakban elkötelezettek a közös uniós energiastratégia mellett. Jelenleg minden ország külön sütögeti a maga pecsenyéjét, vagyis igyekszik gázkészleteket felhalmozni, és bebiztosítani magát arra az esetre, ha az ukrán-orosz területi vita odáig fajul, hogy valamelyik fél elzárja az Európába gázt szállító vezetékeket. Vagyis szó sincs közös fellépésről, vagy egységes tervekről egy esetleges ellátási krízis esetére. Ezen pedig mihamarabb változtatni kellene, s az ellátásbiztonságot új vezetékek építésével és közös tárolókapacitások kialakításával kellene fokozni - állítja a szakember.

Holoda Attila lapunknak elmondta: még akkor is legalább öt évre lenne szükség a közép-európai térség orosz gázfüggésének csökkentésére, ha az összefogás viszonylag gyorsan megvalósulna. Az új szállítási útvonalak és tárolórendszerek kiépítése ugyanis időbe telik, és sok pénzbe kerül, s a forrásokat jelenleg nem látni. A magyar kormánynak a jelek szerint ma még arra sincs elegendő pénze, hogy a meglévő, mintegy 4,2 milliárd köbméteres tárolókapacitást gyors ütemben feltöltse - jegyezte meg a szakember -, s ez a későbbiekben még ellátási gondok forrása lehet.

Magyarország azokat a lehetőségeket sem használja ki, amelyek adottak lennének a számára - tette hozzá a szakember. Aki példaként elmondta, hogy a kormányzat még azt sem volt képes elérni, hogy az oroszok által építendő, az országunkon áthaladó Déli Áramlat nemzetközi csővezetéken szállítandó gázból kereskedelmi célokra is vételezhessünk gázt. Így a tervek szerint a Kaszpi-térségtől Nyugat-Európáig 2017-re kiépülő vezetékből csak saját szükségletünk kielégítésére vehetünk majd ki földgázt. A vezeték és a benne szállított gáz felett az orosz Gazprom rendelkezik majd. Ezért ezzel a fejlesztéssel Magyarország függősége az orosz beszállítótól nem mérséklődik.
Holoda Attila úgy látja: a következő időszak sürgető feladati közé tartozik az is, hogy a közép-európai országokban döntően kelet-nyugati irányban kiépített gázszállítási útvonalakat kétirányúvá alakítsák, hogy azokon keleti irányba is lehessen érdemi mennyiségben földgázt szállítani a kontinens nyugati feléből.

A konferencián ugyancsak részt vevő Deák András György szerint is fontos lenne, hogy a kormány minél hamarabb feltöltse a hazai gáztárolókat. A Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa ugyanis ugyancsak úgy véli, hogy az orosz-ukrán konfliktus hamar elmérgesedhet, s ez az Oroszországból Ukrajnán keresztül gázt szállító importvezetékek lezárását vetíti előre. Különösen akkor áll fenn orosz oldalról a csapok elzárásának a veszélye, ha Ukrajna a későbbiekben nem kap elegendő pénzt az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a gázadósságai rendezésére, s nem fizet az átvett gázért az oroszoknak. Az Oroszország-szakértő úgy véli: Nyugat Európából jelenleg csupán jelképes mennyiségű gáz szállítható Ukrajnába, ami a keleti szomszédunk ellátását érdemben nem javítja. Emellett Ukrajnának előbb-utóbb a nyugati gázszállítmányokért is fizetnie kell.

Indul a magyar gázszállítás Ukrajnába

Tegnap megindult az érdemi mennyiségű gázszállítás Magyarországról Ukrajnába. Az magyar-ukrán határon átadott gáz mennyisége több mint a korábbi százszorosára emelkedett. 2,46 millió köbméter érkezett magyar vezetékeken a kelet-európai országba a korábbi napok mintegy 22,5 ezer köbméteréhez képest. A gázt - úgy tudjuk - a német RWE adja el Kijevnek, országunk csak tranzitáló szerepet tölt be az ügyletben. A fordított irányú (reverz) gázszállítás keretében országunk hozzávetőleg napi 14 millió köbméter gázt képes átadni Beregdarócnál az ukrán félnek. Ukrajna azért importál nyugati gázt, mert a közelmúltban Moszkva a korábbi ezer köbméterenkénti 268 dolláról csaknem 500 dollárra emelte a Kijevnek szállított gáz árát.

Egyes szakértők szerint az RWE-től Ausztria felől érkező gáz csak az iratok szerint halad majd át országunkon Mosonmagyaróvártól Beregdarócig, a valóságban az orosz gáz a magyar-ukrán határon "fordul " majd meg. A gáz tényleges "utaztatásának" ugyanis a szakemberek szerint nem lenne semmi értelme. A gáz megfordítását, vagy azt, hogy az ukránok eleve megcsapolják a vezetéket, azonban tiltja az orosz beszállítónkkal, a Gazprommal kötött hosszú távú szállítási megállapodás, amely jövőre jár le. Ezért kell legalább papíron "megutaztatni" a gázt.

Szerző

Egy halál – két történet

Egy 66 éves szerb férfi életét vesztette a röszkei határátkelőhelyen.  A halálesetet az alábbiak szerint jelent meg a sajtóban:

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye az MTI-ben:

A röszkei határátkelőhelyen vesztette életét egy 66 éves szerb állampolgár szombat éjszaka. A férfi szombat este háromnegyed nyolckor egy osztrák autóbusz utasaként jelentkezett belépésre, de feltartóztatták, mert nem felelt meg a beutazási feltételeknek.

A határrendészek a férfit a határátkelőhely várótermébe kísérték, és felvették a kapcsolatot Bécsben élő fiával. Miközben a fiú Bécsből autóval elindult Röszkére, a határrendészek többször beszéltek vele telefonon, és a fiú elmondta, édesapja beteg.

A határrendészek ezért többször is érdeklődtek az idősebb férfinál egészségi állapotáról, de rosszullétet nem jelzett, csupán arra panaszkodott, hogy fázik, ezért egy takarót adtak neki.

A váróteremben tartózkodó utasok negyed tízkor vették észre, hogy a férfi rosszul van. Az átkelőhelyen szolgálatot ellátó, elsősegélynyújtásra kiképzett rendőrök azonnal megkezdték a férfi ellátását, két percen belül mentőt hívtak, ők fél tízre az átkelőhöz is értek.

A mentők kiérkezéséig a rendőrök folyamatosan kapcsolatban álltak a mentésirányítóval, és utasításait követve nyújtottak segítséget a férfinak. A 66 éves férfi a szakszerű és gondos ellátás ellenére tíz órakor a váróteremben életét vesztette. A rendőrség a halálesetet közigazgatási eljárás keretében vizsgálja.

A történteket szerb lapokra és blogokra hivatkozva az alábbiakban összegzi a hvg.hu:

A magyar rendőrök lelkén száradhat egy 66 éves szerb férfi halála, akinek az árvíz miatt kellett elmenekülnie otthonából. A bácsi Bécsbe indult a fiához, de a magyar határon feltartóztatták, mert nem volt nála elég készpénz, hogy beléphessen az EU területére.

Leszállították a buszról, de még felhívta a fiát, aki megpróbált szót érteni a magyar rendőrökkel, nem sok sikerrel. Másfél órával később már szóba álltak vele, azt mondták neki, az apja nagyon rosszul van. A fiú a telefonon kérte őket, hívjanak az apjához mentőt, mert szívbeteg. Hiába.

A férfi, miután három órát töltött egy elkülönített helyiségben szívrohamot kapott és meghalt. A szerb nagykövetség hiába intézkedett, a kiérkező mentőorvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani.

A fiú három óra múlva érkezett meg a határra, ahol a külön helyiségben apja meztelen, takaróval letakart holttestére bukkant. Az ott lévő rendőr szerint a férfi elutasította, hogy mentőt hívjanak hozzá. A fiú most arra készül, hogy mindenkit beperel, aki felelős lehet apja halálért.

Szerző
Frissítve: 2014.05.20. 23:16