A kamara indoklása szerint a lépéssel befejezhetnék a kötelező regisztrációval megkezdett folyamatot, hiszen a vállalkozók jelentős része már a regisztrációt, a kamarai hozzájárulást is tagságként éli meg.
Dunai Péter az MKIK főtitkára a Népszavának elmondta, a kamara javaslatában az szerepel, hogy a vállalkozók döntő többségének a terhei nem növekedhetnek. A főtitkár lapunknak megjegyezte, nem akarnak a kötelező regisztrációs és az önkéntes tagdíjakból jelenleg beérkező nagyjából 3,5 milliárd forintnál többet beszedni. Az egységes tagdíjrendszer pedig Dunai szerint nem azt jelenti, hogy mindenkinek azonos összeget kell majd fizetnie, hanem az egész országban egységes tagdíjat vezetnek be. Ma még a területi kamarák eltérő rendszert alkalmaznak.
A kamara mindezzel párhuzamosan némileg eltérne a korábban hirdetett egy tag-egy szavazat elvtől: a gazdasági erő szerint is súlyoznának. Az előterjesztést az MKIK következő küldöttgyűlésén már tárgyalnák is - olvasható a lapban.
A szakemberek emlékeztettek arra, hogy 1998-ban, az első Orbán kormány egyik első intézkedése volt a rendkívül erős ellenérzéseket kiváltó kötelező kamarai tagság megszüntetése. Az érintett vállalkozók között nem örvend nagy népszerűségnek a második Orbán-kormány találmánya sem, a kötelező évi 5 ezer forintos regisztrációs díj, amelyhez nem társul sem tagság, sem semmilyen szolgáltatás.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, a legtöbb vállalkozó mára megszokta, hogy évente kell befizetnie a regisztrációs díjat, így az nem jelentene nagy különbséget, ha a kötelező tagsággal tagdíjat kellene fizetnie. Korábban ugyanis sokan azt hitték, ha egyszer befizetik a regisztrációs díjat, azzal örökre letudták a kötelezettségüket. Az elnök szerint azzal önmagában nincs baj, ha van egy olyan regiszter, amely a gazdaság valamennyi szereplőjéről tartalmazza az alapvető adatokat, ez még akár erősítheti is a piacot.
Antalffy úgy vélte, jelenleg az MKIK jogosítványai olyan mértékben kiszélesedtek, hogy ha akarja, képes olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek megfelelően ellentételezik a befizetett tagdíjakat. A szakember szerint a lényeg az, hogy a vállalkozások úgy érzik-e, hogy a kötelező tagság egy újabb nyűg, fölösleges adminisztráció, vagy a kamara megtölti-e tartalommal, mint a tanulóképzés, választott bíróság, a legális piaci működés megerősítése. Egyebek mellett a kamara segíthetne mikro és kisvállalkozásoknak a pályázatírásban, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a piacon nagy számban található "hiénáknak" - jegyezte meg az elnök.
A gazdasági súly szerinti szavazás bevezetését nem tartaná szerencsésnek a KISOSZ elnöke. Ha ezt mégis "átveri" a kormány, akkor jelentős ellenállásra számíthat a kis- és mikrovállalkozások körében. E nélkül még lenne esély, hogy elfogadják a rájuk erőltetett kötelező kamarai tagságot.
Dunai Péter hangsúlyozta, szó sincs a nagyok majdani túlsúlyáról, a tervezetük szerint marad az egy tag egy szavazat elve. A kamara arra törekszik, hogy a megyei tagozatoknál kiegyensúlyozottak legyenek a vállalkozói csoportok közötti erőviszonyok - hangsúlyozta az MKIK főtitkára.
Nagy kérdés azonban, hogy a kormánypárti kétharmad végül milyen módosításokat fogad majd el.