Nincs közös energiapolitika

A közép-európai országok kiszolgáltatottak földgázszállítójuknak, a Gazpromnak, s ez mindaddig így marad, ameddig nem születik meg az egységes európai energiapolitika - derült ki egy tegnapi konferencián. Ma még azonban szakértők szerint nyoma sincs összefogásnak. Minden uniós tagország a saját pecsenyéjét sütögeti, és igyekszik maga felhalmozni a gázkészleteket, illetve biztosítania beszerzési lehetőségeit. A magyar kormány viszont még a gáztárolóit sem képes gyors ütemben feltölteni.

Közép-Európa országai mindaddig kiszolgáltatottak lesznek az orosz Gazpromnak, ameddig csak politikai nyilatkozatok szintjén fognak össze az egységes európai energiapolitika megteremtéséért - mondta el tegnap Holoda Attila "Az orosz-ukrán konfliktus következményei Közép-Kelet-Európa gázellátására" címmel a Közép Európai Egyetemen megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. A második Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese úgy véli: ma még az uniós tagállamok vezetői csak szavakban elkötelezettek a közös uniós energiastratégia mellett. Jelenleg minden ország külön sütögeti a maga pecsenyéjét, vagyis igyekszik gázkészleteket felhalmozni, és bebiztosítani magát arra az esetre, ha az ukrán-orosz területi vita odáig fajul, hogy valamelyik fél elzárja az Európába gázt szállító vezetékeket. Vagyis szó sincs közös fellépésről, vagy egységes tervekről egy esetleges ellátási krízis esetére. Ezen pedig mihamarabb változtatni kellene, s az ellátásbiztonságot új vezetékek építésével és közös tárolókapacitások kialakításával kellene fokozni - állítja a szakember.

Holoda Attila lapunknak elmondta: még akkor is legalább öt évre lenne szükség a közép-európai térség orosz gázfüggésének csökkentésére, ha az összefogás viszonylag gyorsan megvalósulna. Az új szállítási útvonalak és tárolórendszerek kiépítése ugyanis időbe telik, és sok pénzbe kerül, s a forrásokat jelenleg nem látni. A magyar kormánynak a jelek szerint ma még arra sincs elegendő pénze, hogy a meglévő, mintegy 4,2 milliárd köbméteres tárolókapacitást gyors ütemben feltöltse - jegyezte meg a szakember -, s ez a későbbiekben még ellátási gondok forrása lehet.

Magyarország azokat a lehetőségeket sem használja ki, amelyek adottak lennének a számára - tette hozzá a szakember. Aki példaként elmondta, hogy a kormányzat még azt sem volt képes elérni, hogy az oroszok által építendő, az országunkon áthaladó Déli Áramlat nemzetközi csővezetéken szállítandó gázból kereskedelmi célokra is vételezhessünk gázt. Így a tervek szerint a Kaszpi-térségtől Nyugat-Európáig 2017-re kiépülő vezetékből csak saját szükségletünk kielégítésére vehetünk majd ki földgázt. A vezeték és a benne szállított gáz felett az orosz Gazprom rendelkezik majd. Ezért ezzel a fejlesztéssel Magyarország függősége az orosz beszállítótól nem mérséklődik.
Holoda Attila úgy látja: a következő időszak sürgető feladati közé tartozik az is, hogy a közép-európai országokban döntően kelet-nyugati irányban kiépített gázszállítási útvonalakat kétirányúvá alakítsák, hogy azokon keleti irányba is lehessen érdemi mennyiségben földgázt szállítani a kontinens nyugati feléből.

A konferencián ugyancsak részt vevő Deák András György szerint is fontos lenne, hogy a kormány minél hamarabb feltöltse a hazai gáztárolókat. A Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa ugyanis ugyancsak úgy véli, hogy az orosz-ukrán konfliktus hamar elmérgesedhet, s ez az Oroszországból Ukrajnán keresztül gázt szállító importvezetékek lezárását vetíti előre. Különösen akkor áll fenn orosz oldalról a csapok elzárásának a veszélye, ha Ukrajna a későbbiekben nem kap elegendő pénzt az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a gázadósságai rendezésére, s nem fizet az átvett gázért az oroszoknak. Az Oroszország-szakértő úgy véli: Nyugat Európából jelenleg csupán jelképes mennyiségű gáz szállítható Ukrajnába, ami a keleti szomszédunk ellátását érdemben nem javítja. Emellett Ukrajnának előbb-utóbb a nyugati gázszállítmányokért is fizetnie kell.

Indul a magyar gázszállítás Ukrajnába

Tegnap megindult az érdemi mennyiségű gázszállítás Magyarországról Ukrajnába. Az magyar-ukrán határon átadott gáz mennyisége több mint a korábbi százszorosára emelkedett. 2,46 millió köbméter érkezett magyar vezetékeken a kelet-európai országba a korábbi napok mintegy 22,5 ezer köbméteréhez képest. A gázt - úgy tudjuk - a német RWE adja el Kijevnek, országunk csak tranzitáló szerepet tölt be az ügyletben. A fordított irányú (reverz) gázszállítás keretében országunk hozzávetőleg napi 14 millió köbméter gázt képes átadni Beregdarócnál az ukrán félnek. Ukrajna azért importál nyugati gázt, mert a közelmúltban Moszkva a korábbi ezer köbméterenkénti 268 dolláról csaknem 500 dollárra emelte a Kijevnek szállított gáz árát.

Egyes szakértők szerint az RWE-től Ausztria felől érkező gáz csak az iratok szerint halad majd át országunkon Mosonmagyaróvártól Beregdarócig, a valóságban az orosz gáz a magyar-ukrán határon "fordul " majd meg. A gáz tényleges "utaztatásának" ugyanis a szakemberek szerint nem lenne semmi értelme. A gáz megfordítását, vagy azt, hogy az ukránok eleve megcsapolják a vezetéket, azonban tiltja az orosz beszállítónkkal, a Gazprommal kötött hosszú távú szállítási megállapodás, amely jövőre jár le. Ezért kell legalább papíron "megutaztatni" a gázt.