Kína a Kreml reménye

Miközben az Európai Unió azt hangoztatja, nyersanyagellátása tekintetében függetlenedni kíván Oroszországtól, Moszkva igyekszik Ázsia felé fordulni: Vlagyimir Putyin elnök kínai látogatása során lezárhatja az orosz gáz Kínába irányuló exportjáról szóló tárgyalásokat. A kínai kapcsolat azonban nem pótolhatja az európait.

Számos szerződés aláírásáról tárgyalt tegnap Vlagyimir Putyin kínai vendéglátójával, Hszi Csin-pinggel Sanghajban, az Ázsiai Együttműködés és Bizalomépítő Intézkedések Konferenciája (CICA) előtt - közölte az Újkína hírügynökség.

Putyin méltatta a két ország kapcsolatait, mint fogalmazott, e viszonynak nemcsak gazdasági, politikai szempontból meghatározó a jelentősége nemcsak az ENSZ-ben, más szervezetekben is. Közös dokumentumukban a két elnök hangoztatta, az erős kötelékek révén a két állam regionális együttműködése is erősödik. A CICA konferenciáit két évente rendezik meg.

Putyin "körbeudvarolta" kínai vendéglátóját. Oroszországnak az ukrajnai válság, s az ellene elrendelt nyugati szankciók miatt különösen fontos, hogy nemzetközi támogatókra találjon. Ugyan a két államfő tárgyalásain nyilvánvalóan szó esett az ukrajnai válságról is, a Kreml nem számíthat arra, hogy Pekinget e kérdésben teljesen a saját oldalára állítsa.

Kína minden az ENSZ-ben tartott szavazásnál tartózkodott. Peking számára annál is inkább kényes az egész ügy, mert Kijevvel is jó viszonyt ápolt. Az ország attól is tart, hogy a krími és kelet-ukrajnai szeparatista mozgalmakból erőt meríthetnek az ujgur és tibeti szakadárok.

Ha politikait nem is feltétlenül, gazdasági áttörést mindenképpen remél Moszkva Putyin látogatásától. Az EU és Oroszország hűvössé vált viszonya miatt Oroszországnak is új utakat kell keresnie, s e tekintetben nagy fegyvertény lenne a gázmegállapodás aláírása.

A legfontosabb számokról már korábban megállapodás született: Moszkva harminc éven át évi 38 milliárd köbméternyi földgázt exportálna Kínába. A vita tegnap is az árról folyt.

A Gazprom, amely készletének 75 százalékát szállítja Európába, az európai, ezer köbméterenkénti 380 dolláros átlagár alatti összegre számíthatna. Az ukrajnai válság miatt ráadásul romlottak tárgyalási pozíciói. Szakértők szerint az elmúlt hónapok eseményeinek energiapolitikai szempontból az Egyesült Államok mellett Kína volt a legnagyobb haszonélvezője.

Kína jelentős nyersanyagigénye ellenére sem pótolhatja Oroszország európai energiaexportját. A két ország közötti gázvezeték 22 milliárd dollárra becsült felépítése éveket vehet igénybe.

A két ország közötti külkereskedelem értéke tavaly érte el a 89 milliárd dollárt, ami még mindig csak egyötöde az orosz-uniós külkereskedelem összegének. Putyin kínai médiumoknak azonban elmondta, 2020-ig 200 milliárd dollárra akarják feltornászni ezt a számot.

Az orosz elnököt üzletemberek sora is elkísérte Sanghajba. Összesen 43 kétoldalú megállapodást készítettek elő, amelyből harmincat alá is írnak.

Putyin tanácsadója, Jurij Usakov azt közölte, akkor sincs tragédia, ha mégsem szentesítenék a gázmegállapodást, mert más szektorokban kiterjesztik az együttműködést. A Kreml együttműködik Kínával a repülőgép-, köztük a Mi-26-os harci helikopter gyártásában.

Oroszország és Kína között hosszú évekig a nyersanyag marad a legfontosabb kapocs. Habár a Gazprom még nem tudott betörni Kínába, a legnagyobb állami olajvállalatnak, a Rosznyeftnek ez más sikerült: 2013-ban 15,7 millió tonna nyersanyagot exportáltak az országba.

Az erről szóló megállapodást még 2009-ben írták alá, s tavaly egészítették ki azzal, hogy 25 évig 365 millió tonna olajat szállítanak Kínának 270 milliárd dollár értékben.