Hajdu János a televízióban elmondta: nem rendelkezik új információval, de a magyar férfi vélhetően továbbra is jó állapotban van. (Ezzel kapcsolatban nem derült ki, hogy, ha semmit nem tudnak róla, mi igazolja vélhető jó állapotát.)
2013 áprilisában érkezett haza az a katonai megfigyelőként dolgozó magyar rendőr, akit Egyiptomban, a Sínai-félszigeten raboltak el beduinok.
2013 júniusában a TEK "kiszabadította" a 14 hónapja Szíriában 2012. áprilisában elrabolt két magyar állampolgárt.
Hogy a férfi kiszabadítása órákba, napokba vagy hónapokba telik-e, és egyáltalán sikeres lesz-e az akció, azt a főigazgató nem kívánta megjósolni. Annyit mondott: a TEK a helyszínen és Budapesten is mindent megtesz azért, hogy biztonságba helyezzék a férfit.
A TEK hétfő délután közölte az MTI-vel, hogy ismeretlen fegyveresek foglyul ejtettek egy magyar férfit Ukrajnában, és a
TEK speciális egysége a helyszínre utazott. Hozzátették, hogy a műveletet irányító törzs összeült a központban, és felvette a kapcsolatot az ukrán hatóságokkal, valamint folyamatosan konzultál a Külügyminisztériummal.
A foglyul ejtett magyar férfi egy ukrajnai cégnél dolgozik. A magyar útlevéllel rendelkező férfi magyar rendszámú
gépkocsijával közlekedve a munkáját végezte, amikor a válságövezetbe, "rossz helyre tévedt". Ezért nem klasszikus túszejtésként kezelik a helyzetet, és egyelőre senki nem kért semmit azért, hogy a férfit szabadon engedjék.
Hajdu szerint nem a férfi családjától, hanem operatív úton jutottak ahhoz az információhoz, hogy egy fegyveres csoport feltartóztatta és azóta is fogva tartja a magyar állampolgárt. Ez lényegében annak beismerését jelentheti, hogy a magyar hírszerzés különösen intenzíven dolgozik Ukrajnában.
Az ügy számtalan jogi és politikai kérdést vet fel, de nyilatkozni ezekről sok szakértő nem kívánt. A TEK-ről szóló kormányrendelet - a szolgálatot ugyanis nem törvény, hanem csupán rendelet alapján hozták létre - kimondja, a szervezet "országos illetékességű" költségvetési szerv, így a jogszabály értelmében nincs felhatalmazása külföldi műveletek végrehajtására, kivéve az elfogott személyek hazakísérésében, illetve kiutasítások végrehajtásában - hívta fel a figyelmet egy volt rendőr.
Bizonytalan a nemzetközi jogi megítélése a TEK fellépésének - vélte egy geopolitikai szakértő, aki szerint akár a belügyekbe való beavatkozásnak is tekinthetik magyar hatósági személyek megjelenését az érintett államban. Különösen ott, ahol lényegében a polgárháború szélén áll az ország, ahol fegyveres összetűzésekről, halottakról szólnak a hírek.
Más persze a helyzet, ha az adott esetben Ukrajna a nagykövetségén keresztül kérte a magyarok segítségét - jelezte a volt diplomata. Megjegyezte: állampolgáraikat érintő túszmentő akciókat más titkosszolgálatok - a CIA, a Moszad, az MI6 - is végeznek, de értelemszerűen a legnagyobb titokban. Esetünkben azonban vitatható minőségű a fellépés, hiszen már megkezdése előtt tájékoztatták róla a nyilvánosságot.
Hatékonyságát tekintve az akció színvonalának árt, ha dobbal próbálnak verebet fogni - véli a szakember
Másként látja a helyzetet Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Egy, az 1970-es években született nemzetközi egyezmény révén egy ország az állampolgára biztonsága érdekében felléphet olyan államban, amely - körülbelül 150 ilyen van - a megállapodást aláírta.
Természetesen az elrabolt, túszul ejtett állampolgár országának rendőrsége ilyenkor köteles erőit mozgósítani. Véleménye szerint súlyt ad az érintett személy hazája rendőrségének fellépése, mert a helyiek - különösen zavaros politikai helyzetben, netán háborúban - kevésbé figyelnek egy "idegen" eltűnésére, elrablására. Különösen akkor, ha jogszerűen tartózkodott ott, nem fegyveres, nem hírszerző, semmilyen szempontból nem "tényező".
Az adott helyzetre - a pontos tények ismerete nélkül - csak annyit mondott, van értelme a TEK fellépésének. Ilyenkor ugyanis - és ez vélhetően kommunikációs hiba - a hírekben szereplő kivezényelt "speciális egység" nem a filmekből ismert kommandót jelenti. Sokkal inkább tárgyalókat, elemzőket.
Tarjányi szerint az érintett állam rendvédelmének kiküldöttei rádöbbenthetik például a szemben álló feleket arra, hogy egy uniós állampolgár elrablása, és rejtegetése miatt akár az EU-val kell szembenézniük. Ilyenkor általában felmérik, hogy jobb, ha maguk is komolyan mozgósítják apparátusukat a felderítésre.
A térségben jól tájékozódó titkosszolga esetleg épp a helyi oligarchák ajtaján kopogtat, hogy az ő kapcsolati hálójukon át kapjon segítséget a kiszabadításhoz. A magyar terrorelhárítók az elmúlt 10-12 évben nagyot, komolyat léptek előre a nemzetközi kapcsolatokban, ami ma akár kamatozhat is.
A Szíriában 2012-ben elrabolt magyarok ügyében például az amerikaiaktól kaptak műholdképeket, ami segített a végül eredményes kutatásban.