Aktív a magyar hírszerzés

Publikálás dátuma
2014.05.21. 07:15
Bizonytalan a nemzetközi jogi megítélése a TEK fellépésének FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Elérte a térséget, és kedd hajnalban "megkezdte a műveletet" a Terrorelhárítási Központ (TEK) speciális egysége, amely a Kelet-Ukrajnában foglyul ejtett magyar férfi segítségére indult - mondta a TEK főigazgatója kedden az M1 Ma reggel című műsorában.

Hajdu János a televízióban elmondta: nem rendelkezik új információval, de a magyar férfi vélhetően továbbra is jó állapotban van. (Ezzel kapcsolatban nem derült ki, hogy, ha semmit nem tudnak róla, mi igazolja vélhető jó állapotát.)

Hazahozottak
2011. január elején tért haza szudáni fogságából kiszabadult Papp István békefenntartó.
2012.januárjában szállította haza a TEK egy etiópiai merénylet túlélőit A három szegedi kutató közül az egyik sebesülten érkezett. Két magyar, két német és egy osztrák állampolgárt lelőttek.

2013 áprilisában érkezett haza az a katonai megfigyelőként dolgozó magyar rendőr, akit Egyiptomban, a Sínai-félszigeten raboltak el beduinok.

2013 júniusában a TEK "kiszabadította" a 14 hónapja Szíriában 2012. áprilisában elrabolt két magyar állampolgárt.

Hogy a férfi kiszabadítása órákba, napokba vagy hónapokba telik-e, és egyáltalán sikeres lesz-e az akció, azt a főigazgató nem kívánta megjósolni. Annyit mondott: a TEK a helyszínen és Budapesten is mindent megtesz azért, hogy biztonságba helyezzék a férfit.

A TEK hétfő délután közölte az MTI-vel, hogy ismeretlen fegyveresek foglyul ejtettek egy magyar férfit Ukrajnában, és a

TEK speciális egysége a helyszínre utazott. Hozzátették, hogy a műveletet irányító törzs összeült a központban, és felvette a kapcsolatot az ukrán hatóságokkal, valamint folyamatosan konzultál a Külügyminisztériummal.

A foglyul ejtett magyar férfi egy ukrajnai cégnél dolgozik. A magyar útlevéllel rendelkező férfi magyar rendszámú

gépkocsijával közlekedve a munkáját végezte, amikor a válságövezetbe, "rossz helyre tévedt". Ezért nem klasszikus túszejtésként kezelik a helyzetet, és egyelőre senki nem kért semmit azért, hogy a férfit szabadon engedjék.

Hajdu szerint nem a férfi családjától, hanem operatív úton jutottak ahhoz az információhoz, hogy egy fegyveres csoport feltartóztatta és azóta is fogva tartja a magyar állampolgárt. Ez lényegében annak beismerését jelentheti, hogy a magyar hírszerzés különösen intenzíven dolgozik Ukrajnában.

Az ügy számtalan jogi és politikai kérdést vet fel, de nyilatkozni ezekről sok szakértő nem kívánt. A TEK-ről szóló kormányrendelet - a szolgálatot ugyanis nem törvény, hanem csupán rendelet alapján hozták létre - kimondja, a szervezet "országos illetékességű" költségvetési szerv, így a jogszabály értelmében nincs felhatalmazása külföldi műveletek végrehajtására, kivéve az elfogott személyek hazakísérésében, illetve kiutasítások végrehajtásában - hívta fel a figyelmet egy volt rendőr.

Bizonytalan a nemzetközi jogi megítélése a TEK fellépésének - vélte egy geopolitikai szakértő, aki szerint akár a belügyekbe való beavatkozásnak is tekinthetik magyar hatósági személyek megjelenését az érintett államban. Különösen ott, ahol lényegében a polgárháború szélén áll az ország, ahol fegyveres összetűzésekről, halottakról szólnak a hírek.

Más persze a helyzet, ha az adott esetben Ukrajna a nagykövetségén keresztül kérte a magyarok segítségét - jelezte a volt diplomata. Megjegyezte: állampolgáraikat érintő túszmentő akciókat más titkosszolgálatok - a CIA, a Moszad, az MI6 - is végeznek, de értelemszerűen a legnagyobb titokban. Esetünkben azonban vitatható minőségű a fellépés, hiszen már megkezdése előtt tájékoztatták róla a nyilvánosságot.

Hatékonyságát tekintve az akció színvonalának árt, ha dobbal próbálnak verebet fogni - véli a szakember
Másként látja a helyzetet Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Egy, az 1970-es években született nemzetközi egyezmény révén egy ország az állampolgára biztonsága érdekében felléphet olyan államban, amely - körülbelül 150 ilyen van - a megállapodást aláírta.

Természetesen az elrabolt, túszul ejtett állampolgár országának rendőrsége ilyenkor köteles erőit mozgósítani. Véleménye szerint súlyt ad az érintett személy hazája rendőrségének fellépése, mert a helyiek - különösen zavaros politikai helyzetben, netán háborúban - kevésbé figyelnek egy "idegen" eltűnésére, elrablására. Különösen akkor, ha jogszerűen tartózkodott ott, nem fegyveres, nem hírszerző, semmilyen szempontból nem "tényező".

Az adott helyzetre - a pontos tények ismerete nélkül - csak annyit mondott, van értelme a TEK fellépésének. Ilyenkor ugyanis - és ez vélhetően kommunikációs hiba - a hírekben szereplő kivezényelt "speciális egység" nem a filmekből ismert kommandót jelenti. Sokkal inkább tárgyalókat, elemzőket.

Tarjányi szerint az érintett állam rendvédelmének kiküldöttei rádöbbenthetik például a szemben álló feleket arra, hogy egy uniós állampolgár elrablása, és rejtegetése miatt akár az EU-val kell szembenézniük. Ilyenkor általában felmérik, hogy jobb, ha maguk is komolyan mozgósítják apparátusukat a felderítésre.

A térségben jól tájékozódó titkosszolga esetleg épp a helyi oligarchák ajtaján kopogtat, hogy az ő kapcsolati hálójukon át kapjon segítséget a kiszabadításhoz. A magyar terrorelhárítók az elmúlt 10-12 évben nagyot, komolyat léptek előre a nemzetközi kapcsolatokban, ami ma akár kamatozhat is.

A Szíriában 2012-ben elrabolt magyarok ügyében például az amerikaiaktól kaptak műholdképeket, ami segített a végül eredményes kutatásban.

Szerző

Előre vállalják Orbánék a bukott pereket?

Minden bizonnyal előre vállalja a magyar állam a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (tész) intézménye miatt a Strasbourgban elbukott emberjogi perek tetemes költségeit. Erről árulkodik legalábbis, hogy Orbán Viktor kormányfő tegnap "felháborítónak" nevezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy fogvatartott ügyében elmarasztalta Magyarországot, és 6150 euró megfizetésére kötelezte az államot.

Pedig Strasbourg egyértelműen kimondta: a tényleges életfogytiglan magyar szabályozása az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, így sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mivel kizárja a felülvizsgálat lehetőségét. A strasbourgi bírósághoz egy 2009-ben rablásért és emberölésért jogerősen elítélt ember, Magyar László fordult: a strasbourgi bírák nem csak a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségének kizárása miatt adtak neki igazat, de azt is megállapították, hogy a magyar hatóságok a 2002 és 2010 között, vagyis a mintegy nyolc éven át húzódó eljárással megsértették az ügy ésszerű határidőn belüli elbírálásának követelményét.

Orbán egyébként úgy fogalmazott, nem csak az elfogadhatatlan, hogy Magyarország "nem tarthatja fönn" a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, de az is, hogy Brüsszelben és Strasbourgban, így szerinte az Európai Unióban "a bűnelkövetők jogait az ártatlan emberek és az áldozatok jogai elé helyezik". Csakhogy - mint a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke lapunknak megvilágította - Magyarország vállalta az Emberi Jogok Európai Egyezményének kötelezettségeit, amely viszont bizonyos korlátozásokat ír elő. "Ez a döntés nem azt jelenti, hogy a tényleges életfogytiglanra ítélt személyeket meghatározott idő múlva el kellene engedni, hiszen Strasbourg amellett, hogy a tényleges életfogytiglanról szóló magyar szabályozás egyezményellenességét kimondta, nem vitatja, hogy előállhat olyan helyzet, amikor valaki élete végéig börtönben marad. De a felülvizsgálat lehetőségét kötelesek vagyunk biztosítani" - magyarázta Kádár András Kristóf. A strasbourgi döntés miatt kötelező felülvizsgálati eljárást indítani, és a Kúriának ezek után úgy kell döntenie Magyar ügyében - ha nem is kell teljesen az egész ügyet elölről tárgyalnia -, "mintha az egyezménysértő jogszabály nem létezne", és meg kell határoznia egy időpontot, amikor Magyar szabadon engedését felülvizsgálják.

Mint Kádár András Kristóf emlékeztetett, tavaly a Szegedi Ítélőtábla a bátmonostori hármasgyilkosság ügyében felfüggesztette a másodfokú eljárást, és az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, mert egy hasonló angol ügy miatt úgy vélte: a magyar Btk. vonatkozó része, a tényleges életfogytiglan ellentétes az európai egyezmény embertelen büntetést tiltó rendelkezésével. Ez az indítvány jelenleg is az Ab előtt van. Így ebben dönteniük kell és annyiban könnyebb a helyzetük - vagy ahogyan Kádár András Kristóf megjegyezte, "talán épp emiatt nehezebb" -, hogy gyakorlatilag nincs is más lehetősége az Ab-nek, mint kimondani: a tényleges életfogytiglan intézménye alkotmányellenes.

"Persze, módosítani kellene a Btk.-t, és nyilván nem csak azért, mert Magyarország most nem teljesíti a nemzetközi jogban vállalt kötelezettségeit, hanem azért is, mert ezek után minden tész-es Strasbourghoz fordulhat. A sorozatban elvesztett perek pedig presztízs- és anyagi veszteséget is jelentenek Magyarországnak, egy törvénymódosítással pedig ezek elkerülhetők" - tette hozzá Kádár András Kristóf.

Vagyis, a döntés előbb-utóbb a szabályozás megváltozására kényszeríti Magyarországot, függetlenül a Fidesz véleményétől: a kormánypárt ugyanis a pártelnökhöz hasonlóan igyekezett hamar leszögezni, illetve a vasárnapi EP-választás kampányát kihasználni, hogy fontos olyan képviselőket küldeni Brüsszelbe, "akik meg fogják védeni a tényleges életfogytiglant és ki fognak állni a magyarok döntése mellett!". Csakhogy - mint a hvg.hu felhívta a figyelmet - az EJEB székhelye nem a belgiumi Brüsszelben, hanem a franciaországi Strasbourgban van, és ugyan az EJEB-nek van magyar tagja - Sajó András magyar jogtudós -, de őt nem a választópolgárok, hanem az Európa Tanács parlamenti közgyűlése választotta meg 2007-ben.

Jelenleg egyébként 46-an töltik Magyarországon tényleges életfogytiglani büntetésüket, közülük 33-an jogerősen.

Frissítve: 2014.05.21. 15:38

Csak a pártok tudhatják időben az eredményeket

Publikálás dátuma
2014.05.21. 07:13
Pálffy Ilona FOTÓ: Népszava
A szavazatszámláló bizottságokban dolgozó pártdelegáltak vasárnap este 7 óra után tájékoztatást adhatnak pártjuknak az európai parlamenti (EP-) választás részeredményeiről, ám ezeket az adatokat nem hozhatják nyilvánosságra - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. Pálffy Ilona emlékeztetett: a részeredmények nyilvánosságra hozatala azért fontos kérdés a május 25-i EP-választáson, mert Olaszországban 23 óráig lehet szavazni, így pedig egyetlen tagállamban sem lehet addig nyilvánosságra hozni a hiteles adatokat, hiába zárnak be már órákkal korábban a szavazókörök.

A szavazás napján a részvételi adatokról két óránként, illetve utoljára 18.30-kor küldenek adatokat, ezek megjelennek az NVI internetes oldalán. A szavazókörök este 7 órakor bezárnak, és megkezdődik a voksok összeszámlálása is. Ez azt jelenti, hogy már viszonylag magas feldolgozottságú - 80-95 százalék körüli - adatok jelennek majd meg este 11 után az NVI oldalán, ahol addigra már nyomon követhető lesz, hogy a szavazatok hány százalékos összesítésénél lépte át egy-egy párt a mandátumhoz jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.

Tegnap reggel egyébként elkezdődött a választási informatikai rendszer nyilvános főpróbája. Minden állomáshelyről küldtek a központba "napközbeni" részvételi adatot, később pedig a teszt-eredményadatok rögzítése folyt, és modellezték a szavazatösszesítést is. A folyamat a választási informatikai rendszerért felelős IdomSoft Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint rendben zajlott. Deményné Kertész Krisztina magyarázkodni is kénytelen volt, hiszen értelmezési hiba miatt tévesen jelent meg az NVI oldalán, hogy 9300, Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós állampolgár szeretne a magyar EP-listákra szavazni. Az eredetileg közölt adatban ugyanis még benne voltak azok is, akik külképviseleti névjegyzékbe kérték a felvételüket. Jelenleg a névjegyzéken szereplőkből más EU-tagállam állampolgáraként 1633-at tartanak nyilván. Az EP-választás sajátossága ugyanis, hogy az unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező tagjai eldönthetik, hogy a magyar EP-listákra vagy az anyaországuk listájára kívánnak-e szavazni. Amennyiben a magyar listára kívántak voksolni, május 9-ig kérhették névjegyzékbe vételüket. Az NVI-hez 4800 ilyen kérelem érkezett, ám ebből 1600 olyan embertől, aki magyar állampolgár és automatikusan is szerepelt a névjegyzékben.

Eközben eddig már 7689 magyar állampolgár szavazna a tartózkodási helye szerinti uniós tagállam EP-listájára, az adatok azonban még nem tekinthetők véglegesnek, mivel Nagy-Britanniából még nem érkezett meg a jelentés arról, hogy hány kint élő magyar szeretne az ottani listára voksolni csütörtökön - mondta Pálffy Ilona.

Szerző