MNB;szigorítás;konferencia;Magyar Bankszövetség;bankok;lakossági hitelezés;

2014-05-21 07:27:00

Szigorított lakossági hitelek

Új szabályozással szigorítaná a lakossági hitelezést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - erről Nagy Márton ügyvezető igazgató beszélt egy tegnapi konferencián. A jegybank szerint néhány nagybank ki fog vonulni Magyarországról a következő években. A Magyar Bankszövetség inkább a bankszektor összehúzódására lát esélyt.

Fél a Magyar Nemzeti Bank, hogy a lakossági forinthitelezés nem egészséges szerkezetben fog bővülni, ezért új szabályok bevezetését tervezi a jegybank a hitelek mögé állított fedezet számításáról és a jövedelemarányos törlesztésről. Erről a Portfólió.hu tegnapi konferenciáján beszélt Nagy Márton. Az MNB ügyvezető igazgatója kifejtette: nagyon magas, 20 százalék körüli a lakossági és a vállalati szektorban is a nem teljesítő hitelek aránya. Ennek csökkentésére Nagy szerint a lakossági szegmensben alkalmas a Nemzeti Eszközkezelő, a vállalati körre azonban nincs ilyen eszköz. Az eszközkezelő révén valóban megszabadulhatnak a bankok a nem teljesítő hitelek egy részétől, ám ez csak a devizahitelekre vonatkozik, holott a forinthitelek között szintén magas - 18 százalék körüli - a bedőlt hitelek aránya. Az új, jövedelemarányos törlesztőrészletre és a hitelfedezet arányára vonatkozó szabályozás egyfajta féket jelentene a lakossági hitelezésben. Az új forinthiteleknek ugyanis komoly kamatkockázata van - hívta fel a figyelmet a jegybank ügyvezető igazgatója.

Jelenleg a lakossági forinthitelek kamata nagyon alacsony - köszönhetően a rekordszintre vágott jegybanki alapkamatnak. A kölcsönök kamata viszont emelkedni fog a jegybanki alapkamattal együtt - ez pedig hosszútávon meg fogja emelni a törlesztőrészleteket - hasonló problémát okozva, mint most a devizahitelek megemelkedett törlesztőrészlete.

Normál banki működés mellett semmi szükség ilyen új szabályozókra - véli Zdeborsky György. A közgazdász hozzátette: a bank jó esetben maga is megvizsgálja a hitelfelvevő jövedelmi helyzetét. Az, hogy ezt egyes bankok nem tették meg a válság előtt a devizahitelekkel, az felelőtlen hitelezés volt - tette hozzá a közgazdász. Ezek a bankok jócskán vesztettek is az ilyen hitelkihelyezésen. Az új szabályozás akkor nem árt, ha ésszerű határokat húz meg - ez azonban az eddigiekben nem volt jellemző a túlszabályozott orbáni rendszerre.

Nagy Márton azt is kifejtette a tegnapi konferencián, hogy mit vár az MNB a bankszektortól: szeretnék, ha a hitelezésben trendforduló következne be, ennek motorja pedig a kkv-hitelezés lehetne. Úgy tűnik azonban, hogy a kkv-hitelezésnek komoly akadályai vannak a keresleti oldalon is. Szintén a tegnapi konferencián számolt be Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója a növekedési hitelprogram második szakaszának eddigi eredményeiről. Eszerint május 12-éig a bankok 138,6 milliárd forintnyi "ingyenhitelt" helyeztek ki, ebből 104 milliárd ment új beruházásra.

Ugyanakkor a jegybank arra számít, hogy számos bank elhagyja Magyarországot. A piacra bízott konszolidáció rossz struktúra kialakításához vezet - fejtette ki az ügyvezető igazgató. Egy nappal korábban Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a Napi Gazdaságban megjelent interjúban úgy fogalmazott: valószínűbb, hogy a bankok kivonulás helyett inkább visszafogják a működésüket, kisebb kockázatvállalással, fókuszáltabb ügyfélkörrel működnek majd. Hasonlóképp látja a helyzetet a lapunknak nyilatkozó Zdeborsky György is, aki szerint a nagybankok kivonulása csak a kormány álmaiban létezik. Nem olyan egyszerű a kisebbek kivonulása sem: veszíteni nem akarnak az anyabankok a magyar érdekeltségükön, eladni pedig aligha tudják - tette hozzá a közgazdász. A spekulációkban korábban megjelent 4-5 bank rendre cáfolta az esetleges kivonulásáról szóló híreket. Patai Mihály szerint ugyanakkor már néhány nagyobb szereplő visszahúzódásával és más pénzintézetek térnyerésével megvalósulhat az 50 százalékban magyar tulajdonú bankszektor.

                                  Újabb semmis devizahitel-szerződések
Továbbra is különböző eredménnyel zárulnak a devizahiteles perek: tegnap a Győri Ítélőtábla kimondta egy szerződés semmisségét, egy másik esetben pedig hatályon kívül helyezte az adósnak igazat adó, semmisséget kimondó elsőfokú ítéletet. Az első döntés oka az volt, hogy a tanács álláspontja szerint tisztességtelen általános szerződési feltételnek minősül az egyoldalú kamatmódosítás lehetőségének kikötése, valamint a kamattal és más díjakkal kapcsolatos egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit meghatározó kitétel. A másik esetben az adós arra hivatkozva kérte a szerződés semmisségének megállapítását, hogy az nem tartalmazta a kölcsön összegét. Ez azonban speciális eset volt - hívta fel a figyelmet az ügyben eljáró Zámbó Tamás bíró - , mert utólag a felek módosították a szerződést, így megszűnt a semmisségi ok.
                                                Mediáció a perek előtt
A devizahiteles perekben is sikerrel alkalmazható lenne a mediáció, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) megteremtette az ehhez szükséges jogi feltételeket. Az elmúlt évek országos adatai alapján az is kiderül, hogy a közvetítői eljárások 60-70 százaléka a felek közötti megállapodással zárul. A családjog egyes területein ma már kötelező a mediációt alkalmazni. A gazdasági ügyeknél tehát egyelőre nem kötelező a mediáció, de az új háttérszabályok megalkotásával ez csupán azon múlik, hogy a jogalkotó a gazdasági- vagy polgári jogi viták egy részében olyan törvényi szabályt fogadjon el, amely mediációs eljárás lefolytatását írja elő. Ez végre lendületet adhatna a közvetítő bevonásával történő vitarendezés elterjedésére az ilyen jellegű vitás ügyekben is." - foglalta össze Pók László, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere. A devizahitelesek és a bankok közötti viták egy részét is hatékonyabban és gyorsabban lehetne ilyenformán lezárni. Fontos szempont lehet az is, hogy a bírósági tárgyalással szemben a mediáció nem nyilvános. Ha a mediáció nem vezet eredményre, még mindig nyitva áll a per lehetősége.