Egy halál – két történet

Egy 66 éves szerb férfi életét vesztette a röszkei határátkelőhelyen.  A halálesetet az alábbiak szerint jelent meg a sajtóban:

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye az MTI-ben:

A röszkei határátkelőhelyen vesztette életét egy 66 éves szerb állampolgár szombat éjszaka. A férfi szombat este háromnegyed nyolckor egy osztrák autóbusz utasaként jelentkezett belépésre, de feltartóztatták, mert nem felelt meg a beutazási feltételeknek.

A határrendészek a férfit a határátkelőhely várótermébe kísérték, és felvették a kapcsolatot Bécsben élő fiával. Miközben a fiú Bécsből autóval elindult Röszkére, a határrendészek többször beszéltek vele telefonon, és a fiú elmondta, édesapja beteg.

A határrendészek ezért többször is érdeklődtek az idősebb férfinál egészségi állapotáról, de rosszullétet nem jelzett, csupán arra panaszkodott, hogy fázik, ezért egy takarót adtak neki.

A váróteremben tartózkodó utasok negyed tízkor vették észre, hogy a férfi rosszul van. Az átkelőhelyen szolgálatot ellátó, elsősegélynyújtásra kiképzett rendőrök azonnal megkezdték a férfi ellátását, két percen belül mentőt hívtak, ők fél tízre az átkelőhöz is értek.

A mentők kiérkezéséig a rendőrök folyamatosan kapcsolatban álltak a mentésirányítóval, és utasításait követve nyújtottak segítséget a férfinak. A 66 éves férfi a szakszerű és gondos ellátás ellenére tíz órakor a váróteremben életét vesztette. A rendőrség a halálesetet közigazgatási eljárás keretében vizsgálja.

A történteket szerb lapokra és blogokra hivatkozva az alábbiakban összegzi a hvg.hu:

A magyar rendőrök lelkén száradhat egy 66 éves szerb férfi halála, akinek az árvíz miatt kellett elmenekülnie otthonából. A bácsi Bécsbe indult a fiához, de a magyar határon feltartóztatták, mert nem volt nála elég készpénz, hogy beléphessen az EU területére.

Leszállították a buszról, de még felhívta a fiát, aki megpróbált szót érteni a magyar rendőrökkel, nem sok sikerrel. Másfél órával később már szóba álltak vele, azt mondták neki, az apja nagyon rosszul van. A fiú a telefonon kérte őket, hívjanak az apjához mentőt, mert szívbeteg. Hiába.

A férfi, miután három órát töltött egy elkülönített helyiségben szívrohamot kapott és meghalt. A szerb nagykövetség hiába intézkedett, a kiérkező mentőorvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani.

A fiú három óra múlva érkezett meg a határra, ahol a külön helyiségben apja meztelen, takaróval letakart holttestére bukkant. Az ott lévő rendőr szerint a férfi elutasította, hogy mentőt hívjanak hozzá. A fiú most arra készül, hogy mindenkit beperel, aki felelős lehet apja halálért.

Szerző
Frissítve: 2014.05.20. 23:16

Aktív a magyar hírszerzés

Publikálás dátuma
2014.05.21. 07:15
Bizonytalan a nemzetközi jogi megítélése a TEK fellépésének FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Elérte a térséget, és kedd hajnalban "megkezdte a műveletet" a Terrorelhárítási Központ (TEK) speciális egysége, amely a Kelet-Ukrajnában foglyul ejtett magyar férfi segítségére indult - mondta a TEK főigazgatója kedden az M1 Ma reggel című műsorában.

Hajdu János a televízióban elmondta: nem rendelkezik új információval, de a magyar férfi vélhetően továbbra is jó állapotban van. (Ezzel kapcsolatban nem derült ki, hogy, ha semmit nem tudnak róla, mi igazolja vélhető jó állapotát.)

Hazahozottak
2011. január elején tért haza szudáni fogságából kiszabadult Papp István békefenntartó.
2012.januárjában szállította haza a TEK egy etiópiai merénylet túlélőit A három szegedi kutató közül az egyik sebesülten érkezett. Két magyar, két német és egy osztrák állampolgárt lelőttek.

2013 áprilisában érkezett haza az a katonai megfigyelőként dolgozó magyar rendőr, akit Egyiptomban, a Sínai-félszigeten raboltak el beduinok.

2013 júniusában a TEK "kiszabadította" a 14 hónapja Szíriában 2012. áprilisában elrabolt két magyar állampolgárt.

Hogy a férfi kiszabadítása órákba, napokba vagy hónapokba telik-e, és egyáltalán sikeres lesz-e az akció, azt a főigazgató nem kívánta megjósolni. Annyit mondott: a TEK a helyszínen és Budapesten is mindent megtesz azért, hogy biztonságba helyezzék a férfit.

A TEK hétfő délután közölte az MTI-vel, hogy ismeretlen fegyveresek foglyul ejtettek egy magyar férfit Ukrajnában, és a

TEK speciális egysége a helyszínre utazott. Hozzátették, hogy a műveletet irányító törzs összeült a központban, és felvette a kapcsolatot az ukrán hatóságokkal, valamint folyamatosan konzultál a Külügyminisztériummal.

A foglyul ejtett magyar férfi egy ukrajnai cégnél dolgozik. A magyar útlevéllel rendelkező férfi magyar rendszámú

gépkocsijával közlekedve a munkáját végezte, amikor a válságövezetbe, "rossz helyre tévedt". Ezért nem klasszikus túszejtésként kezelik a helyzetet, és egyelőre senki nem kért semmit azért, hogy a férfit szabadon engedjék.

Hajdu szerint nem a férfi családjától, hanem operatív úton jutottak ahhoz az információhoz, hogy egy fegyveres csoport feltartóztatta és azóta is fogva tartja a magyar állampolgárt. Ez lényegében annak beismerését jelentheti, hogy a magyar hírszerzés különösen intenzíven dolgozik Ukrajnában.

Az ügy számtalan jogi és politikai kérdést vet fel, de nyilatkozni ezekről sok szakértő nem kívánt. A TEK-ről szóló kormányrendelet - a szolgálatot ugyanis nem törvény, hanem csupán rendelet alapján hozták létre - kimondja, a szervezet "országos illetékességű" költségvetési szerv, így a jogszabály értelmében nincs felhatalmazása külföldi műveletek végrehajtására, kivéve az elfogott személyek hazakísérésében, illetve kiutasítások végrehajtásában - hívta fel a figyelmet egy volt rendőr.

Bizonytalan a nemzetközi jogi megítélése a TEK fellépésének - vélte egy geopolitikai szakértő, aki szerint akár a belügyekbe való beavatkozásnak is tekinthetik magyar hatósági személyek megjelenését az érintett államban. Különösen ott, ahol lényegében a polgárháború szélén áll az ország, ahol fegyveres összetűzésekről, halottakról szólnak a hírek.

Más persze a helyzet, ha az adott esetben Ukrajna a nagykövetségén keresztül kérte a magyarok segítségét - jelezte a volt diplomata. Megjegyezte: állampolgáraikat érintő túszmentő akciókat más titkosszolgálatok - a CIA, a Moszad, az MI6 - is végeznek, de értelemszerűen a legnagyobb titokban. Esetünkben azonban vitatható minőségű a fellépés, hiszen már megkezdése előtt tájékoztatták róla a nyilvánosságot.

Hatékonyságát tekintve az akció színvonalának árt, ha dobbal próbálnak verebet fogni - véli a szakember
Másként látja a helyzetet Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Egy, az 1970-es években született nemzetközi egyezmény révén egy ország az állampolgára biztonsága érdekében felléphet olyan államban, amely - körülbelül 150 ilyen van - a megállapodást aláírta.

Természetesen az elrabolt, túszul ejtett állampolgár országának rendőrsége ilyenkor köteles erőit mozgósítani. Véleménye szerint súlyt ad az érintett személy hazája rendőrségének fellépése, mert a helyiek - különösen zavaros politikai helyzetben, netán háborúban - kevésbé figyelnek egy "idegen" eltűnésére, elrablására. Különösen akkor, ha jogszerűen tartózkodott ott, nem fegyveres, nem hírszerző, semmilyen szempontból nem "tényező".

Az adott helyzetre - a pontos tények ismerete nélkül - csak annyit mondott, van értelme a TEK fellépésének. Ilyenkor ugyanis - és ez vélhetően kommunikációs hiba - a hírekben szereplő kivezényelt "speciális egység" nem a filmekből ismert kommandót jelenti. Sokkal inkább tárgyalókat, elemzőket.

Tarjányi szerint az érintett állam rendvédelmének kiküldöttei rádöbbenthetik például a szemben álló feleket arra, hogy egy uniós állampolgár elrablása, és rejtegetése miatt akár az EU-val kell szembenézniük. Ilyenkor általában felmérik, hogy jobb, ha maguk is komolyan mozgósítják apparátusukat a felderítésre.

A térségben jól tájékozódó titkosszolga esetleg épp a helyi oligarchák ajtaján kopogtat, hogy az ő kapcsolati hálójukon át kapjon segítséget a kiszabadításhoz. A magyar terrorelhárítók az elmúlt 10-12 évben nagyot, komolyat léptek előre a nemzetközi kapcsolatokban, ami ma akár kamatozhat is.

A Szíriában 2012-ben elrabolt magyarok ügyében például az amerikaiaktól kaptak műholdképeket, ami segített a végül eredményes kutatásban.

Szerző

Aktív a magyar hírszerzés

Publikálás dátuma
2014.05.21. 07:15
Bizonytalan a nemzetközi jogi megítélése a TEK fellépésének FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Elérte a térséget, és kedd hajnalban "megkezdte a műveletet" a Terrorelhárítási Központ (TEK) speciális egysége, amely a Kelet-Ukrajnában foglyul ejtett magyar férfi segítségére indult - mondta a TEK főigazgatója kedden az M1 Ma reggel című műsorában.

Hajdu János a televízióban elmondta: nem rendelkezik új információval, de a magyar férfi vélhetően továbbra is jó állapotban van. (Ezzel kapcsolatban nem derült ki, hogy, ha semmit nem tudnak róla, mi igazolja vélhető jó állapotát.)

Hazahozottak
2011. január elején tért haza szudáni fogságából kiszabadult Papp István békefenntartó.
2012.januárjában szállította haza a TEK egy etiópiai merénylet túlélőit A három szegedi kutató közül az egyik sebesülten érkezett. Két magyar, két német és egy osztrák állampolgárt lelőttek.

2013 áprilisában érkezett haza az a katonai megfigyelőként dolgozó magyar rendőr, akit Egyiptomban, a Sínai-félszigeten raboltak el beduinok.

2013 júniusában a TEK "kiszabadította" a 14 hónapja Szíriában 2012. áprilisában elrabolt két magyar állampolgárt.

Hogy a férfi kiszabadítása órákba, napokba vagy hónapokba telik-e, és egyáltalán sikeres lesz-e az akció, azt a főigazgató nem kívánta megjósolni. Annyit mondott: a TEK a helyszínen és Budapesten is mindent megtesz azért, hogy biztonságba helyezzék a férfit.

A TEK hétfő délután közölte az MTI-vel, hogy ismeretlen fegyveresek foglyul ejtettek egy magyar férfit Ukrajnában, és a

TEK speciális egysége a helyszínre utazott. Hozzátették, hogy a műveletet irányító törzs összeült a központban, és felvette a kapcsolatot az ukrán hatóságokkal, valamint folyamatosan konzultál a Külügyminisztériummal.

A foglyul ejtett magyar férfi egy ukrajnai cégnél dolgozik. A magyar útlevéllel rendelkező férfi magyar rendszámú

gépkocsijával közlekedve a munkáját végezte, amikor a válságövezetbe, "rossz helyre tévedt". Ezért nem klasszikus túszejtésként kezelik a helyzetet, és egyelőre senki nem kért semmit azért, hogy a férfit szabadon engedjék.

Hajdu szerint nem a férfi családjától, hanem operatív úton jutottak ahhoz az információhoz, hogy egy fegyveres csoport feltartóztatta és azóta is fogva tartja a magyar állampolgárt. Ez lényegében annak beismerését jelentheti, hogy a magyar hírszerzés különösen intenzíven dolgozik Ukrajnában.

Az ügy számtalan jogi és politikai kérdést vet fel, de nyilatkozni ezekről sok szakértő nem kívánt. A TEK-ről szóló kormányrendelet - a szolgálatot ugyanis nem törvény, hanem csupán rendelet alapján hozták létre - kimondja, a szervezet "országos illetékességű" költségvetési szerv, így a jogszabály értelmében nincs felhatalmazása külföldi műveletek végrehajtására, kivéve az elfogott személyek hazakísérésében, illetve kiutasítások végrehajtásában - hívta fel a figyelmet egy volt rendőr.

Bizonytalan a nemzetközi jogi megítélése a TEK fellépésének - vélte egy geopolitikai szakértő, aki szerint akár a belügyekbe való beavatkozásnak is tekinthetik magyar hatósági személyek megjelenését az érintett államban. Különösen ott, ahol lényegében a polgárháború szélén áll az ország, ahol fegyveres összetűzésekről, halottakról szólnak a hírek.

Más persze a helyzet, ha az adott esetben Ukrajna a nagykövetségén keresztül kérte a magyarok segítségét - jelezte a volt diplomata. Megjegyezte: állampolgáraikat érintő túszmentő akciókat más titkosszolgálatok - a CIA, a Moszad, az MI6 - is végeznek, de értelemszerűen a legnagyobb titokban. Esetünkben azonban vitatható minőségű a fellépés, hiszen már megkezdése előtt tájékoztatták róla a nyilvánosságot.

Hatékonyságát tekintve az akció színvonalának árt, ha dobbal próbálnak verebet fogni - véli a szakember
Másként látja a helyzetet Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Egy, az 1970-es években született nemzetközi egyezmény révén egy ország az állampolgára biztonsága érdekében felléphet olyan államban, amely - körülbelül 150 ilyen van - a megállapodást aláírta.

Természetesen az elrabolt, túszul ejtett állampolgár országának rendőrsége ilyenkor köteles erőit mozgósítani. Véleménye szerint súlyt ad az érintett személy hazája rendőrségének fellépése, mert a helyiek - különösen zavaros politikai helyzetben, netán háborúban - kevésbé figyelnek egy "idegen" eltűnésére, elrablására. Különösen akkor, ha jogszerűen tartózkodott ott, nem fegyveres, nem hírszerző, semmilyen szempontból nem "tényező".

Az adott helyzetre - a pontos tények ismerete nélkül - csak annyit mondott, van értelme a TEK fellépésének. Ilyenkor ugyanis - és ez vélhetően kommunikációs hiba - a hírekben szereplő kivezényelt "speciális egység" nem a filmekből ismert kommandót jelenti. Sokkal inkább tárgyalókat, elemzőket.

Tarjányi szerint az érintett állam rendvédelmének kiküldöttei rádöbbenthetik például a szemben álló feleket arra, hogy egy uniós állampolgár elrablása, és rejtegetése miatt akár az EU-val kell szembenézniük. Ilyenkor általában felmérik, hogy jobb, ha maguk is komolyan mozgósítják apparátusukat a felderítésre.

A térségben jól tájékozódó titkosszolga esetleg épp a helyi oligarchák ajtaján kopogtat, hogy az ő kapcsolati hálójukon át kapjon segítséget a kiszabadításhoz. A magyar terrorelhárítók az elmúlt 10-12 évben nagyot, komolyat léptek előre a nemzetközi kapcsolatokban, ami ma akár kamatozhat is.

A Szíriában 2012-ben elrabolt magyarok ügyében például az amerikaiaktól kaptak műholdképeket, ami segített a végül eredményes kutatásban.

Szerző