Hova tűnt Marx a Közgáz aulájából?

Az Ybl Egyesület idén, Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján események egész sorával emlékezik meg az építészről. Az Egyesület a honlapjára felkerült virtuális túrákon több, Ybl által tervezett épületet is bemutat, köztük a Fővámházat, amely jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemnek ad otthont. Azonban a bemutatóból kiretusálták azt a Marx-szobrot, amely ellen a KDNP és az IKSZ indított kereszteshadjáratot az év elején - írja az Átlátszó Oktatás blog. 

Az aulából nem retusálták ki sem a modern hangszórókat, sem pedig a numerus clausus bevezetésekor miniszterelnök Teleki Pál emlékplakettjét és a Nagy Imrének emléket állító emlékművet sem, tehát az Ybl Egyesület látnivalóan nem az eredeti állapot felmutatását tűzte ki célul, csak Marxnak jutott különleges bánásmód - írja az atlatszooktatas.blog.hu, ahol a Marx nélküli aula képes is megtekinthető.

Szerző

Árad a Sajó, utakat kellett lezárni

A Sajó magas vízállása miatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. lezárta a Sajóörös és Kesznyéten közötti utat – informált a társaság szóvivője.

Pécsi Norbert Sándor elmondta, hogy  emellett a Sajó és a Hernád áradása miatt Muhi és Köröm, Sajólád és Bőcs, Kiskinizs és Hernádkércs, Hernádszentandrás és Pere, Hernádszentandrás és Encs-Fügöd, valamint Novajidrány és Vizsoly között is le kellett zárni az utat.

Szerző

Orbánból mégis államfő lesz, Lázárból pedig miniszterelnök?

Publikálás dátuma
2014.05.21. 09:32
Fotó: BIELIK ISTVÁN, Népszava
Orbán Viktor mégiscsak a Sándor-palotába költözhet. Miniszterelnökké választása után szűk körben komoly és reális lehetőségként ő maga beszélt arról, hogy Áder János megbízatásának lejárta után, 2017-ben elfogadhatja a köztársasági elnöki jelölést – tájékoztatták a Népszabadságot.

„Ez egyelőre dilemma a miniszterelnök számára. De az államfői szerepvállalás, az egységes nemzet képviselete nem pusztán egy elsuhanó vágy, hanem reálisan végiggondolt opció” – informálták a lap munkatársát, hozzátéve, 2017 még messze van, a miniszterelnök elképzelt politikai pályaívét nem várt körülmények, események átrajzolhatják.

A mögötte meglévő kétharmados felhatalmazás és a harmadik miniszterelnöki ciklusa viszont olyan csillagállás, mely felelős kormányzással alkalmassá teheti „az egész nemzet szolgálatára”. Különösen, ha a „jó miniszterelnök”-példázatnak legalább a ciklus közepétől meg tud felelni, a kiegyezésre való törekvés szándékával.

A miniszterelnök korábban a Kúrián is nyíltan elmondta: 2010-ben is számos érv szólt amellett, hogy Magyarország áttérjen a prezidenciális, elnöki rendszerre, de végül történeti és jogtiszteleti okok miatt maradtak a parlamentarizmusnál. A francia típusú „félprezidenciális” szisztémára való áttérés esetén azonban – alkotmánymódosítással – minden bizonnyal kezelhetőek lennének az Orbán Viktor által megjelölt „konfliktusok”: a francia elnök súlya jóval kisebb, mint az amerikai elnöké, hatalma azonban nagyobb, mint általában az európai államfőké. Orbán Viktor befolyása és tekintélye pedig a kormányoldalon megkérdőjelezhetetlen.

A Figyelő még januárban a lehetséges kormányalakítás kapcsán írt arról, hogy az áprilisi választás után „több átalakítás is várható abból a célból, hogy felépítsék Orbán Viktor utódját”. A lap úgy tudta, hogy Lázár János a harmadik Orbán-kormány megalakulása után miniszterként vezetheti a Miniszterelnökséget, és egyben miniszterelnök-helyettes is lesz. A cikk arra következtetett, ha ezen információk helyesek, akkor Lázár János lehet Orbán Viktor utóda a miniszterelnöki székben.

További részletek a nol.hu-n olvashatók. 

Szerző