Lázár esete az EU-val és a Norvég Alappal

Lázár János feladata az lett volna, hogy felgyorsítsa a Magyarországra érkező támogatások felhasználását. Ehhez képest azt sikerült elérni, hogy nem csak az uniós számlákat nem fizeti ki Brüsszel, de a Norvég Alap is leállította a támogatásait. Lázár erre azt követelte, hogy akkor a civilek se kapjanak pénzt. Európának több kifogása is van a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításával kapcsolatban. A kormány, saját igazának bizonyítására, a Kehit is harcba szólította.

Továbbra sincs minden rendben a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszerrel - bár a kormány itthon ennek ellenkezőjét kommunikálta. A Miniszterelnökség pénteken nagy csinnadrattával, csupa nagybetűkkel közölte: Brüsszel utalt és várja az újabb számlákat. Az a 100 milliárd forint azonban még nem az április 15-e utáni számlák ellentételezése.

Lapunkat ugyanekkor a Miniszterelnökség arról tájékoztatta, hogy Brüsszel a múlt szerdai egyeztetések után eltekint a korábbi kérésétől, mégis befogadja az új számlákat. "Bár vannak még kérdések, amelyek kapcsán a Bizottság további bizonyosságot szeretne szerezni az új intézményi működés szabályosságáról, bízunk abban, hogy a kiküldendő számlák kifizetésre nyitva álló 60 nap alatt a még most nyitott kérdéseket is mindkét fél számára megnyugtató módon rendezni tudjuk" - mondta el lapunknak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Az április 15-e után keletkezett számlákat normál ügymenet szerint június közepén küldi ki a kormány.

A legutóbbi átalakítás során ugyanis azok a szervezetek kerültek a minisztériumokhoz, amelyek egyengették az egyes pályázatok útját, ellenőrizték a számlákat, az elvégzett munkát, igazolták a teljesítéseket. A 444.hu által korábban bemutatott levélben az EB kifejtette, az új rendszerben egyáltalán nem világosak a felelősségi körök, az ellenőrzési rendszerek. Nincsenek meggyőződve, hogy az új emberek elég felkészültek és tapasztaltak ehhez a munkához. Arról is felvilágosítást várnak, hogy a regionális programokkal mi lesz, miután azokat a megyékhez szervezték ki.

Hasonló problémák miatt állította le a Norvég Alap támogatásainak kifizetését Oslo. A hivatalos álláspont szerint csak véletlen egybeesés, hogy pár nappal korábban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár megvádolta és egyben vérig sértette a norvég kormányt azzal, hogy az LMP-t finanszírozza a Norvég Alapon keresztül.

Kettős beszéd mesterfokon

Nem ugyanazt a levelet küldte el norvég kollégájának Lázár János, mint amit a kormány honlapján közzétett. Az angol változatból épp a legkeményebb bekezdés hiányzik, amelyben Lázár azzal vádolja meg a norvég államot, hogy az az LMP vezetésével látna szívesen egypárti demokráciát Magyarországon. Az angol nyelvű, norvég kabinetnek elküldött levelet az Átlátszó szerezte meg és hozta nyilvánosságra. A levélben Lázár azt kifogásolja, hogy a Norvég Alap civileknek szánt forrásait Magyarországon az Ökotárs alapítvány osztja el. A kormány szerint az alapítvány "szemmel láthatóan" kötődik az LMP-hez. Az Ökotárs alapítvány cáfolta, hogy bármi közük lenne az LMP-hez, a norvég külügyér pedig kikérte magának a vádat, és leszögezte, semmilyen politikai pártot nem támogatnak.

Bevett gyakorlat a kormánynál, hogy a magyar és az angol verziók különböző levelekből vagy programokból különbözőek. Így például amikor 2011 januárjában elküldték a nagykövetségeknek és az Európai Bizottságnak a nagy hazai és nemzetközi felháborodást kiváltó médiatörvény angol változatát, jó néhány paragrafust "kifelejtettek" a fordításból. Néhány hónappal később a 2011-es konvergenciaprogram, a Széll Kálmán-terv angol verziójából "maradt ki" a közoktatás átalakítása.

Lázár: A civilek se kapjanak

Oslo Lázár levele után leállította a Norvég Alap magyarországi kifizetéseit, arra hivatkozva, hogy a kormány tudtuk nélkül átszervezte a magyarországi intézményrendszert. A norvégok azt nehezményezik, hogy 2014. január 1-jével a kabinet a központi közigazgatáson kívülre helyezte a Norvég Alap programjainak lebonyolításával, monitorozásával, a források lehívásával kapcsolatos feladatokat ellátó úgynevezett nemzeti kapcsolattartót. Ez az alap még folyamatban levő 12 programja közül azt a kilencet érintette, amelyben a programok felügyeletét a két ország között kötött megállapodás alapján a magyar kormány látja el. A magyar kormány azonban azt kérte, hogy a felfüggesztést terjesszék ki arra a három alapra is, amelyek civil szervezeteknek szánt pénzeket folyósít, és tárgyalják újra a Norvég Alap teljes programstruktúráját.

Korábban a norvég nagykövet a Népszavának adott nyilatkozatában leszögezte, hogy akár néhány hét alatt tisztázhatók lennének a felfüggesztés okai, és ez elsősorban a magyar fél érdeke. A Norvég Alap koordinátora - az oslói külügyminisztérium - nyitott a tárgyalásokra, amelyek kedvező esetben már májusban megkezdődhetnek.

A kormány vár és vizsgálódik

A kormány jelenleg a norvégok válaszára vár: abban a levélben, amelyben kérték, hogy a civil alapokat is függessze fel Oslo, szakértői egyeztetést javasoltak, melynek időpontját a norvég fél jelöli ki - mondta el lapunknak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az átalakítás lényege, hogy bármely jogcímen érkező fejlesztési forrás valóban az ország stabil növekedéséhez járuljon hozzá. "Ezt a célt valamennyi közpénz elosztása során érvényesíteni kívánjuk, és biztosan nem hagyhatjuk szó nélkül, ha egy civil látszatot öltő, valójában azonban egy politikai párthoz száz szálon kötődő szervezet egyedüli döntő szerepet kaphat ma Magyarországon annak eldöntésében, milyen célok érdekében használhatóak fel a Norvég Alapból származó támogatások" - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az Origo.hu információi szerint már jó néhány hónapja folyik a kulisszák mögött a huzavona Budapest és Oslo között. A kormánynak augusztus 15-ig, a következő részlet lehívásáig kellene megállapodni a norvégokkal, hogy Magyarország ne essen el a forrásoktól. Akkor esedékes ugyanis a következő részlet lehívása. A legújabb fejlemények szerint azonban kétséges, hogy a magyar kormány három hónapon belül képes lesz megállapodni. Tegnap a Miniszterelnökség közölte: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal (Kehi) vizsgáltatja ki, hogy megáll-e a civileknek szánt pénz osztásáért felelős Ökotárs alapítvánnyal kapcsolatos gyanú. Ez a vizsgálat várhatóan három hónapig fog tartani - közölte Csepreghy.

A helyettes államtitkár elmondta, a Kehi-vizsgálatot bemutatják a norvég kormánynak is azért, hogy a legvilágosabb kép alakuljon ki arról, hogy az alap forrásait valóban a meghatározott célokra felhasználták-e fel. Csepreghy Nándor hozzátette, ha a magyar kormány gyanúja igazolódik, akkor az megadja annak a jogalapját, hogy az egész rendszert újratárgyalják a donor országok és Magyarország között.

Az államtitkár elbaltázta

Lemondásra szólítja fel az Együtt-PM szövetség Lázár Jánost, és követelik a kormánytól, hogy állítsa helyre a szétvert uniós intézményrendszert. A Fidesz bénázása, valamint az intézményrendszernek a pénzek lenyúlására optimalizálása azt eredményezheti, hogy a határon túli magyarok számára fontos uniós fejlesztések veszhetnek el - írja közleményében Jávor Benedek.

Az Index információi a napokban úgy értesült: román irányítás alá kerülhet a magyar-román határon átnyúló együttműködési program, a hasonló szlovák-magyar program pedig Pozsonyé lehet. Az Együtt-PM politikusa felidézi: ez már a harmadik eset azután, hogy az intézményrendszer átalakítása miatt 1500 milliárdos uniós forrás "fagyott be", majd Lázár János "keménykedése" miatt a Norvég Alap 40 milliárdnyi támogatása került veszélybe.

MSZP: Mikor menesztik Lázárt?

Folyamatosan ködösít a kormány az uniós pénzek befagyasztásáról: a mai napig nem lehet tudni, hogy az EU-által korábban leállított kifizetések megindultak-e, és ha igen, akkor mikor indulnak - írja közös közleményében Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese és Veres János, a párt EP-képviselő-jelöltje. Brüsszel szerint továbbra sem fogadnak be új számlákat Magyarországtól, a kormány mégis sikeres tárgyalásokról beszél - teszik hozzá a képviselők. A kormány megint hazudozik, magyarázza elégtelen bizonyítványát.

Az EU-s pénzek leállításának okát ismerjük: Lázár János és Orbán Viktor átláthatatlanná tette az uniós források kifizetésének útját, amit az EU rossz néven vett - összegezte Tóth és Veres. A képviselők szerint joggal, hiszen ismerve a Fidesz-kormány maffiamódszereit könnyen elképzelhető, hogy a cél az eurómilliárdok minél ravaszabb lenyúlása volt, a saját haveri kör további gazdagítása.

Az MSZP azonnali választ vár a kormányzattól: mi a helyzet valójában az uniós támogatásokkal Mikor rendezik az ügyet Brüsszellel? Mikor juthatnak hozzá a magyar vállalkozások jogos pénzükhöz? Mikor menesztik Lázár Jánost, aki személyesen felelős az uniós (és a norvég alapból származó) pénzek befagyasztásáért? - kérdezi az ellenzéki párt.

Aszfaltkeverő ügyben még nincs előrelépés

Hét operatív program finanszírozását továbbra sem folytatja az EU az útépítéseknél talált diszkriminatív szabályozás miatt. Ezzel kapcsolatban Csepreghy Nándor lapunknak elmondta: ebben az ügyben a magyar kormány elküldte jelentését a brüsszeli kérdésekre, jelenleg az Európai Bizottság válaszára várnak. Addig is azonban, az érintett operatív programokban finanszírozott projektek végrehajtása zajlik, és a kedvezményezetteknek a számláik ellenében a magyar költségvetés kifizeti a támogatást - tette hozzá a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Vagyis miközben azon megy a vita a sajtóban, hogy küldhet-e a magyar kormány április 15-e utáni számlákat, aközben több operatív program továbbra is fel van függesztve - korábbi sajtóértesülések szerint hét operatív program érintett. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy diszkriminatív az a feltétel a pályázatok kiírásánál, amely előírja, hogy az adott útszakasz ötven kilométeres körzetében, vagy az adott megyében aszfaltkeverő gyáregységgel kell rendelkeznie a szerződő cégnek.

Ez a bizottság szerint a gyakorlatban diszkriminálhatja a külföldi, illetve nem helyi kivitelezőket, cégeket. Szakértők szerint mintegy 170 milliárd forintnyi szabálytalanul elköltött forrásról van szó, a szankció ennek legfeljebb 25 százaléka lehet.