Elég lenne egy köztestület

Nem csitulnak a viták a kötelező gazdasági kamarai tagság körül. A vállalkozói érdekképviselet az egyeztetést és a konkrétumokat hiányolja. A kötelező kamarai tagságot elutasító vállalkozók, akár polgári engedetlenségi mozgalmat is indíthatnak. Az MSZP a kamarai vezetés luxusirodaházi elhelyezését felemlegetve tiltakozik a kényszersorozás ellen.

Egyelőre nem nyilvános a kötelező kamarai tagságról összeállított javaslatcsomag, melyről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) május 28-i küldöttgyűlésén tárgyalnak. Ezt követően terjesztik a kormány elé. A hazai kamarai rendszer egységesítésével indokolta Dunai Péter, az MKIK főtitkára a kötelező tagság bevezetését. Szerinte a dokumentum nyomán születő szabályok a kamarai rendszer továbbfejlesztését is szolgálják.

Dunai hangsúlyozta: részletkérdések még nem dőltek el, ám a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagság azokra a működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozna, amelyekre jelenleg is kiterjed a kötelező kamarai regisztráció hatálya. Mint ismeretes a regisztrált vállalkozások csak korlátozottan vehetik igénybe a kamara szolgáltatásokat. Dunai kifejtette, a tapasztalatok alapján érdemes továbblépni, a kötelező regisztrációt kötelező kamarai tagsággá kell alakítani.

Az MKIK főtitkára többször is hivatkozott arra, hogy az agrárkamara is kötelező. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszavának megjegyezte, az agrárkamara egy speciális, hatósági jogkörrel is felruházott köztestület, amely esetében talán magyarázható a kötelező tagság és tagdíj.

Az MKIK lapunk birtokába került, az átalakítást taglaló anyagának 4. pontja szerint " a kötelező kamarai hozzájárulás megfizetése révén valamennyi vállalkozás évente és azonos módon járul hozzá a kamarai közfeladatok ellátásához és az így megnövekedett finanszírozási háttér lehetővé teszi a kiterjedtebb, hatékonyabb és színvonalasabb feladatellátást". Dávid Ferenc kifogásolta a szöveg általánosságokat tartalmazó kifejezéseit, a konkrétumok hiányát. "Mi az, hogy kiterjedt, hogy hatékony, színvonalasabb, ezek lózungok" - jegyezte meg a VOSZ főtitkára.

A kamara javaslatában szerepel még egyebek mellett, hogy "újra kell gondolni a kamarai tagdíjrendszert (egységesíteni és a mértékeket úgy megállapítani, hogy legalább akkora forrást eredményezzen, mint ma a tagdíj és a kamarai hozzájárulás együttesen)". Dávid felhívta a figyelmet a szóhasználatra, vagyis a forrás legalább akkora legyen, mint most. Vagyis ha esetleg a jelenlegi, összességében 3,5 milliárd forintos éves bevétel alá csökkenne a kamarai büdzsé, az új szabályozás meghagyja a tagdíj emelés lehetőségét. Ezt ki lehetne zárni a "legfeljebb" szó beiktatásával - fűzte hozzá az érdekvédő.

A határozati javaslat végül ezzel fejeződik be: " a törvénymódosítás, ezen belül különösen a kötelező tagság bevezetése hatályba léptetését célszerű 2016. január 1-re időzíteni, ezzel elkerülhető, hogy rendkívüli választásokat kelljen tartani, hiszen abban az évben egyébként is esedékes a tisztújítás". Dávid Ferenc szerint a kamara vezetői fordítva ülnek a lovon: előbb értékelni kellene az elmúlt 4 évet, jól szolgálták-e a vállalkozásokat és nem a kasszával kezdeni az intézkedéseket. A vállalkozásokat már jelenleg is több tucat adó és mindenféle elvonás sújtja.

Ha már a struktúrán akarnak változtatni, akkor össze kellene vonni az agrár és az iparkamarát Magyar Gazdasági Kamara néven és akkor megszűnhetne a két párhuzamosan működő jelentős apparátust foglalkoztató köztestület és valóban akár olcsóbban és hatékonyabban is működhetne - vélte a VOSZ főtitkára.

A kamara állami feladatokat lát el, megvalósítja a kormány gazdaságpolitikáját. A VOSZ ugyanakkor például egy érdekképviselet. A különbséget nem szabad elfelejteni – jegyezte meg Dávid Ferenc, aki hiányolta az érdekegyeztetést a kötelező kamarai tagságot illetően is, amelyen nem csak a munkáltatók, de a munkavállalók képviselőinek is részt kellene venniük. Az érdekvédő közölte, az adóhatósággal való fenyegetőzéssel fűszerezett kényszer "sorozás" - mint a regisztrációs díj behajtása során is teszi a kamara -, csak ellenérzéseket szül a vállalkozókban. Tessék, tegyék olyan vonzóvá a kamarát, hogy az érintettek önként akarjanak belépni - tette hozzá Dávid Ferenc.

Polgári engedetlenség

Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza szerint a polgári engedetlenség kizárólag akkor jöhet szóba, ha már nincsen más lehetőség a tiltakozásra. A kötelező kamarai tagsággal kapcsolatban úgy vélte, hogy ha még el sem fogadták a törvényt, többféle lehetőségük is van a bevezetést ellenzőknek. Ebbe beletartozik egyébként az utcai demonstráció szervezése is akár, a törvény elfogadását követően. Természetesen érdemes előbb, még a jogszabály-alkotás korábbi fázisában lobbizni a változtatásokért. A polgári engedetlenség "fegyvertárába" a törvény hatályba lépését követően beletartozhat a kötelező tagdíj befizetésének megtagadása is.

Költekező köztestület

Ha kötelezővé teszik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarai tagságot a kis- és középvállalkozások számára, újabb cégbedőlési hullámot indítanak el - írta közleményében az MSZP. Két évvel ezelőtt a gazdasági miniszternek kérdést tettem fel arról, hogy mire fogják fordítani a kamarák a kötelező regisztrációs díjat - közölte Tóth Csaba, a Gazdasági bizottság alelnöke. A miniszter válaszában azt mondta, hogy szolgáltatásokat fognak nyújtani a vállalkozások számára, tanácsot adnak gazdasági-, pénzügyi-, adózási-, hitelhez jutási kérdésekben, segítséget ígért üzleti partnerek elkeresésében és pályázatok nyomon követésében.

Ezekből az ígéretekből nem lett semmi, sőt a kamara 2012-es költségvetéséből kiderül, hogy a szervezet a saját magára fordította a vállalkozóktól beérkező összeget. Felháborító, hogy amikor rekordszámú becsődölt cég van, a kamara Budapest egyik legdrágább irodaházába költözik! Az ellenzéki párt felszólítja a kormányt, hogy ne sanyargassa a kötelező kamarai tagsággal a kis- és középvállalkozásokat csak azért, mert a kamarának luxuskörülményekre, meg utazgatásokra van szüksége! A kormány törölje el a kötelező regisztrációt is, mert többet árt vele, mint használ!

Rengeteg a nem fizető

A Népszabadságban megjelent adatok szerint 2012-ben a törvény által kötelezett 708 ezer vállalkozásból 545 ezer, 2013-ban az érintett 571 ezer vállalkozás közül 385 ezer fizette be a kötelező 5 ezer forintos kamarai regisztrációs díjat. Míg 2012-ben a várt 3,5 milliárd forintos bevételből 2,7 milliárd, a 2013-ban várt 2,8 milliárdból pedig 1,9 milliárd forint folyt be.