Európai Unió;lisszaboni szerződés;Európai Parlament;Jean-Claude Juncker;Angela Merkel;Európai Tanács;

2014-05-22 07:30:00

Kompetenciaharc az Európai Unióban

Jóllehet jelentős jogkörökkel ruházták fel az Európai Parlamentet a Lisszaboni Szerződéssel, a legfontosabb kérdésekben továbbra is az Európai Tanács dönt. Az EP-nek nem sok beleszólása volt az euróválság megoldásával kapcsolatos intézkedések meghozatalába. Befolyását csökkentheti, ha nem valamelyik listavezetőt választanák meg az Európai Bizottság elnökének.

Az európai parlamenti voksolásokon választásról választásra csökken a részvételi hajlandóság, amely legutóbb, 2009-ben 43 százalékos volt. Különösen Közép-Európában nem érzik igazán magukénak az EP-t. 2004-ben például Szlovákiában 17, öt éve pedig 19 százalék volt a részvételi arány.

Berlin drasztikus intézkedést tervez
Nem engednék be a jövőben Németországba azokat a külföldieket, akik visszaéltek a szociális juttatásokkal. Bizonyos esetekben a hatóságok a börtönbüntetéstől sem riadnak vissza. Ez a lényege egy készülő törvényjavaslatnak. A beutazásra vonatkozó tilalom azokra az uniós állampolgárokra vonatkozik majd, akiktől megvonták a tartózkodási engedélyt. Eddig csak azokat sújthatták beutazási tilalommal, akik veszélyt jelentettek az ország biztonságára. Vagyis eddig azok is visszatérhettek Németországba, akiket kiutasítottak a szociális juttatásokkal való visszaélések miatt. A tervek szerint az érintettek legfeljebb öt évig nem léphetnék át az ország határát. Azokat a személyeket, akik hamis adatok megadása révén térnek vissza az országba, legfeljebb három éves börtönnel és pénzbüntetéssel sújthatják. A tervezetre június elején adhatja áldását a német kormányzat. Stephan Mayer, a CDU frakciójának szóvivője szerint a tervezet következetes, a nagykoalíció ugyanis már korábban jelezte, harcolni fog a szociális juttatásokkal való visszaélések ellen.

Lengyelország is hasonló arányokat mondhatott magáénak a 2004-es 20,87 és a 2009-es 24,53 százalékkal. Csehország ennél többeket érdekelt az, kiket is küldhetnek az EP-be, hiszen mindkét alkalommal néhány tized százalékkal több mint 28 százalék körüli volt a részvétel. A visegrádi országok közül Magyarország volt a csúcstartó mind 2004-ben (38,50), mind 2009-ben (36,31).

Az EP számára azért nem mindegy, mekkora számban járulnak az urnákhoz az uniós polgárok, mert ez a parlament legitimációját is befolyásolhatja. A részvételi arány csökkenését az Európai Bizottsággal kapcsolatos elégedetlenség, valamint a növekvő euroszkepticizmus magyarázza.

A Lisszaboni Szerződés 2009-es életbe lépése nyomán az EP a politikai témakörök körülbelül kilencven százalékában azonos jogkörökkel rendelkezik, mint az állam- és kormányfőket képviselő Miniszterek Tanácsa. Mégis, ma is sokan úgy érzik, hogy az EP amolyan "béna kacsa", amelyet rendre megkerülik az EU vezetői a fontos döntéseknél.

Ez részben igaz is. A válság kitörését követően ugyanis az EP-t kihagyták a problémamegoldásból. Ebben az Európai Tanács mellett az uniós, illetve euróövezeti pénzügyminiszterekre hárult a legnagyobb feladat.

Az Európai Parlament jogkörei azokban a kérdésekben a legcsekélyebbek, amelyeknél a tagállamok ragaszkodtak saját befolyásuk megőrzéséhez. Ilyen például az adózást érintő témakör: az Európai Parlament ennek kapcsán csak véleményt nyilváníthat.

Csekély a beleszólása az európai külpolitikát érintő kérdésekbe is. A mezőgazdasági-, menekültügyi, a kutatási-, vagy környezetvédelmi témakörökben viszont a parlament egyenrangú a Miniszterek Tanácsával. Ha az EP nemet mond egy tervezetre, az lekerül az asztalról. Hasonlóan kiterjedtek az Európai Parlament jogkörei a költségvetés kapcsán is.

Mikor várhatóak eredmények?
Hollandia és Nagy-Britannia kezdi meg az EP szavazási procedúrát csütörtökön, majd pénteken Írországon lesz a sor. Kérdés, mikor kerülnek nyilvánosságra az első eredmények. Elvileg az utolsó tagországoknál is meg kell várni az urnazárást, így csak vasárnap este, 11 órakor közölhetnék az eredményt. (Itáliában lehet a legtovább voksolni). Csakhogy öt éve a hollandok már szombaton közölték az ő eredményüket. Emiatt büntetéssel fenyegették meg az országot, ez azonban elmaradt. Hollandia azzal érvelt, hogy az EP-választásokról szóló törvény szerint csak a hivatalos végeredmény közlése tilos, ők pedig előzetes eredményeket tették közzé. Azóta pontosították a szabályozást, így az idei választásokon a nem hivatalos eredmények közzététele is tilos; ám az előírás megszegéséért járó bírság összege nincs meghatározva. A bizottság az összes tagállamot figyelmeztette a választási törvény betartására és felszólította a vonatkozó intézményeket, ügyeljenek arra, hogy az eredmények ne kerüljenek idő előtt nyilvánosságra.

Az EP-nek és a Miniszterek Tanácsának megállapodásra kell jutnia az adott törvénytervezet szövegéről. A jogszabályt legrosszabb esetben három szavazási procedúra után fogadhatják el.

Ha fel akarják gyorsítani a döntéshozatalt, egyeztetési fordulókat iktatnak be az Európai Bizottság, a Miniszterek Tanácsa, valamint az EP képviselőinek részvételével: ilyenkor zárt ajtók mögött döntenek az adott törvényről. Ez hasznos ugyan, de az a vád érheti az EU-t, hogy törvénykezése nem kellőképpen átlátható.

Az Európai Parlament elsősorban a költségvetés kapcsán alkalmazta kiterjesztett jogköreit. Jelentősen módosította például a Bizottságnak a büdzsével, valamint a bankunióval kapcsolatos előterjesztéseit. Egyes nemzetközi egyezmények ratifikálásánál is hallatta a hangját. 2010 februárjában a képviselők leszavazták az amerikai hatóságoknak a banki adatok továbbítását lehetővé tevő SWIFT-megállapodást.

Ennek lényege az lett volna, hogy - a terrorizmus elleni harc jegyében - az úgynevezett SWIFT-rendszeren keresztül európai polgárok banki adatait adták volna át az Egyesült Államok hatóságainak. Szintén vétójoggal rendelkezik az EP az

EU és az Egyesült Államok között szabadkereskedelmi egyezmény, a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP), valamint a Svájccal megkötött bilaterális szerződések kapcsán is.

Az EP hatékonyan ellenőrizheti az Európai Bizottság munkáját. Bár az EP egyben szavaz a teljes bizottságról, az egyes biztosjelöltek kemény szűrökön mennek át. Az unió parlamentje kétharmados többséggel érheti el az egyes biztosok visszahívását.

Komoly viták alakulhatnak ki arról, ki legyen az Európai Bizottság következő elnöke. Az EP frakció megállapodtak arról, hogy listavezetőjük irányíthatja majd a testület munkáját. Az európai szocialisták által jelölt Martin Schulz, valamint az Európai Néppárt részéről Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök több televíziós vitát is folytatott egymással arról, hogyan képzelik el az EU jövőjét.

Mivel azonban az Európai Tanács is beleszólhat abba, ki legyen a következi bizottsági elnök, elképzelhető, hogy végül egyikük sem ülhet az elnöki székbe. Ez a veszély különösen akkor állna fenn, ha a szocialisták szereznének többséget.

Hírek szerint ugyanis Angela Merkel kancellár nagyon nem látná szívesen honfitársát, Schulzot az EB elnöki székében. De Juncker sem érezhetné páholyban magát abban az esetben sem, ha az Európai Néppárt szerezné meg a legtöbb mandátumot. Intő jel lehetett számára Herman Van Rompuynak, az Európai Tanács elnökének múlt hétvégi kijelentése.

Hangsúlyozta, hogy az általa vezetett testület jogi értelemben nem feltétlenül az európai pártok által megnevezett csúcsjelöltek közül köteles kiválasztani, kit jelöl majd. Ugyanakkor hozzátette, a kiválasztott személynek nagy többséget kell majd élveznie az Európai Tanácsban, és többséget az Európai Parlamentben.

Az EP frakciói azért tartanak attól az eshetőségtől, hogy végül nem a listavezetőknek szavaz bizalmat a Tanács, mert úgy vélik, ha keresztülhúznák számításaikat, azzal tovább csökkenne az embereknek nemcsak az EP-be, a teljes Európai Unióba vetett bizalma is.