vita;pártok;Magyar ATV;EP-választás;

A Fidesz és a DK kivételével valamennyi, listát állított szervezet ott lesz a vitán FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

- Csonka vita az unióról

Este kiderül, hogyan gondolkodik a vasárnapi EP-választáson listát állító pártok többsége Magyarország uniós szerepéről, lehetőségeiről, jövőjéről. Az ATV stúdiójában 18 órától hetven percen át tart majd a szócsata, amelyben hat szervezet, közöttük az MSZP, az Együtt-PM, valamint az LMP listavezetője vesz részt. A Fidesz nem is válaszolt a meghívásra, a DK pedig jelezte, a Jobbikkal nem hajlandók közös asztalhoz ülni.

Ma este tartják az európai parlamenti (EP-) választáson listát állító pártok politikusainak vitáját az ATV stúdiójában. A szócsatára eredetileg nyolc szervezet kapott meghívást, végül azonban hatan mondtak igent; az MSZP-t Szanyi Tibor, az Együtt-PM-et Bajnai Gordon, az LMP-t Meszerics Tamás, a Seres Mária Szövetségeseit Tóth Tamás képviseli. A Jobbik programját Morvai Krisztina, a Haza Nem Eladó pártét pedig Kásler Árpád közvetíti. A szocialisták EP-listavezetője szerdán, amikor bejelentette, hogy pártja ott lesz a vitán, azt mondta, bízik abban, hogy a szópárbajban végül a Fidesz, illetve a DK képviselője is részt vesz. Az MSZP célja az, hogy felnyissák a választók szemét, és bebizonyítsák, a Fidesz méltatlan, a Jobbik pedig alkalmatlan a nemzeti érdekek képviseletére - fogalmazott.

A vitát illetően már minden kérdésben megállapodtak a résztvevők. A listavezetők este 6 órától fejtik ki álláspontjukat az ATV stúdiójában és a csatorna élőben közvetíti az eseményt, amelyet párhuzamosan máshol is sugározhatnak. A nyolc szakaszból álló szópárbajban mindenki elmondhatja álláspontját egyebek mellett az elmúlt 10 év mérlegéről, az általa képzelt jövőről és szakpolitikai kérdésekről, és mindenkinek lesz lehetősége, hogy reagáljon az elhangzottakra.

Az Együtt-PM még április végén hívta május 23-ra nyilvános vitára az EP-választáson listát állító valamennyi párt képviselőjét. Jávor Benedek, az ellenzéki párt társelnöke a kezdeményezést azzal indokolta, hogy a választók csak akkor tudnak felelős döntést hozni, ha a pártok tisztázzák, milyen elképzelésük van Magyarország és Európa kapcsolatáról. Akkor elmondta: a Jobbik képviselőit is várják a vitára, mert úgy gondolják, hogy a Jobbikot "vitában, érvekkel kell lesöpörni". A Fidesz nem is válaszolt a felhívásra, a Demokratikus Koalíció pedig jelezte, hogy a Jobbikkal nem hajlandók közös asztalhoz ülni.

Később Gyurcsány Ferenc pártelnök levélben fordult Bajnai Gordonhoz és Mesterházy Attilához, azt kérve: fontolják meg az esemény lefújását. A DK elnöke szerint ugyanis a demokratikus pártoknak a korábban képviselt bojkottot nem megnyitni, hanem még jobban bezárni kell. Bajnai válaszában kifejtette: a vita céla az, hogy a magát "báránybőrbe bújt farkasként álcázó" Jobbikról lerántsák a leplet.

Szanyi egyébként szerdán külön vitára is kihívta Pelczné Gáll Ildikót, a Fidesz EP-listavezetőjét, aki ezt még aznap elutasította. A szocialisták EP-listavezetője szerint kampány idején a kormánypárt nem teheti meg, hogy "flegmán elbújjon a választók elől", a fideszes politikus azonban közölte, értelmetlennek tartja a vitát a jelenlegi ellenzékkel. Szerinte az áprilisi országgyűlési választáson a szavazópolgárok már egyértelművé tették, nem kérnek a bukott baloldalból és a szélsőségekből.

Tegnap egyébként megkezdődött az EP tagjainak megválasztása. Elsőként Hollandiában és Nagy-Britanniában lehetett voksolni, ma Írországban és Csehországban, szombaton Szlovákiában, Máltán, Litvániában, vasárnap pedig a fennmaradó 21 országban - így például Magyarországon - adhatják le szavazataikat a polgárok. Az első hivatalos eredményeket is csak vasárnap 23 óra után teszik majd közzé, amikor az utolsó tagállamban, Olaszországban is bezárnak a szavazóhelységek.

A voksolás eredményét ezt követően napokon belül megállapítják, ám miután várhatóan több új párt is bejut az EP-be, a tényleges parlamenti erőviszonyok kialakulására akár június végéig is várni kell majd. Ma egyébként még a magyar választópolgárok délután 4-ig igényelhetnek mozgóurnát, vagy átjelentkezhetnek, ha nem a lakóhelyükön, hanem egy másik magyarországi településen szeretnének szavazni.

40 százalékos "érdeklődés"
A magyar lakosság 55 százaléka pozitívan ítéli meg Magyarország uniós tagságát és 40 százaléka érdeklődik a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választások iránt - derült ki az Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatási adataiból. Az intézet nemzetközi és magyarországi kutatása alapján Európa-szerte mérsékelt az érdeklődés az EP-választások iránt, így a hazai adat kifejezetten jónak tekinthető. A magyaroknál ugyanis csak a lengyel, francia és olasz választópolgárok fordítanak nagyobb figyelmet a voksolásra, míg az EU-alapító Hollandiában mindössze a lakosság 20 százalékát foglalkoztatja a szavazás.
Az Ipsos a tízéves EU-tagság társadalmi megítélésére is kíváncsi volt, erről a lakosság 55 százaléka kedvezően nyilatkozott, míg az emberek egyharmada inkább a csatlakozás hátrányait érzékelte. Nemcsak a lakosság egésze vont pozitív mérleget Magyarország uniós tagságának kérdésében, hanem valamennyi jelentős társadalmi csoportban is többségben voltak azok, akik szerint az EU-ban eltöltött évek hasznára váltak az országnak.

Fény derülhet az ajánlási csalásokra
Nem titkolhatják tovább a választási irodák a választópolgárok elől, hogy melyik párt ajánlóívein szerepel a saját aláírásuk - közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédők által képviselt választópolgároknak adott ugyanis igazat a Fővárosi Törvényszék két perben is, így a bírói fórum kimondta, az állampolgárok megtudhatják, felhasználta-e bárki személyes adataikat a hozzájárulásuk nélkül a jelöltállítás során. A törvényszék elrendelte az érintett ajánlóívek zárolását, hogy azokat a választás utáni 90 nap elteltével ne semmisítsék meg (mert egyébként ez a törvényi előírás).
Az ítéletek igazolták a TASZ álláspontját: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) súlyosan tévedett, amikor amellett érvelt, hogy az állami szervek eltitkolhatják az ajánlóíveken szereplő adatokat és megakadályozhatják, hogy fény derüljön a gyanított választási csalásokra. A jogvédők ezért felszólították a hatóság vezetőjét, vonja vissza az állampolgárok információs önrendelkezési jogait indokolatlanul korlátozó jogértelmezést képviselő állásfoglalását, kezdeményezzen vizsgálatot a visszaélések kivizsgálására és zárolja az összes ajánlóívet.
Emlékezetes: az áprilisi országgyűlési választás talán legnagyobb botránya a jelöltállításhoz szükséges ajánlóívek miatt robbant ki, de visszaélésekről érkeztek hírek az uniós aláírásgyűjtés idején is. Egyes pártok ugyanis a gyanú szerint egymás közt adták-vették az összegyűjtött íveken szereplő választópolgárok személyes adatait, és a visszaélés révén a szükséges választói támogatás töredékével is jogot szereztek a listaállításra, valamint a több százmillió forintos állami kampánytámogatásra.

Az EP választás számokban

- 28 tagország több mint 400 millió választópolgára voksolhat
- 751 uniós parlamenti hely elosztásáról döntenek a közösség polgárai
- Európa-szerte 948 pártlistán összesen 16 351 képviselőjelölt verseng
- A voksolást Magyarországon és a legtöbb országban vasárnap tartják
- Itthon 8 listát állító párt küzd a 21 magyar EP-képviselői helyért
- 10 386 belföldi szavazókör, és 97 külképviseleti szavazóhely van
- A belföldi névjegyzéken szereplők száma: 8 035 449
- Külképviseleti névjegyzéken szereplők száma: 7 570
- Más EU tagállamok hazánkban voksoló állampolgárai: 1 628
- Átjelentkezéssel szavazók száma: 47 302

Az európai jobboldal a megszorítások, a baloldal viszont a munkahelyteremtés mellett tette le a garast, az utóbbi pedig kedvezőbb Magyarország számára - mondta csütörtökön Sopronban, a helyi aktivistáknak tartott rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Mesterházy Attila, az MSZP elnöke.