Visszaesett Wilders pártja

Csak a negyedik helyen végzett az exitpoll adatok tanúsága szerint Geert Wilders jobboldali radikális Szabadságpártja, a PVV az európai parlamenti választáson. Wilders meg is találta a bűnbakot: szerinte az alacsony részvételi arány az oka annak, hogy pártja mintegy öt százalékot esett vissza a 2009-es EP-választáshoz viszonyítva. A végeredményt csak vasárnap este lehet közölni.

Az eredmény azért meglepetés, mert tavaly, illetve az idei év elején még Wilders pártja látszott az EP-voksolás abszolút favoritjának. Az IPSOS 60 ezer választó megkérdezése alapján készült előzetes felmérései szerint Wildersék csak 12,2 százalékot kaptak. A várakozásoknak megfelelően a baloldali radikális D66 végzett az élen 15,6 százalékkal, ami 4,3 százalékos növekedés öt évvel ezelőtthöz képest.

A keresténydemokrata CDA 15,2 százalékot kapott, Mark Rutte miniszterelnök jobboldali liberális pártja, a VVD pedig 12,3 százalékot ért el. A pell.nl felmérése alapján valamivel jobban áll a PVV, eszerint 13 százalékot szerezhet, s a harmadik helyen végezhet. A GeenStijl iroda szintén harmadik helyen látja Wilderséket. Nem nehéz összefoglalni a PVV összesen egy oldalas választási programját. Ennek lényege: ki kell lépni az Európai Unióból és az euróövezetből. Wildersék mellett a szocialista SP, sőt az állatok pártja is euroszkeptikus húrokat pengetett.

Tarolhatnak az EU-szkeptikusok

Különösen jól szerepelhetnek az európai integrációval szemben álló erők az európai parlamenti választáson, állapította meg a Political Capital friss elemzésében. Mint közölték, az előrejelzések szerint az Európai Unióval különböző mértékben, de szembenálló képviselők aránya 30 százalékra, míg az egyértelműen EU-ellenes, (szélső)jobboldali honatyáké 18 százalékra emelkedhet.

Wildersék visszaesésében nagy szerepet játszhatott a pártvezető március 19-i marokkóiak elleni kirohanása, amikor egy választási rendezvényen közölte, kevesebb marokkóit akar látni az országban. Ez a szélsőséges kijelentése a PVV szavazóit is megdöbbentette. Nagy részük ugyanis nem szélsőséges, csak azért voksoltak Wildersékre, mert elegük lett a hagyományos tömörülésekből. Wilders ezután, ha nem is túl nagy meggyőződéssel, de próbálta menteni a menthetőt, ekkor azonban már késő volt. Két parlamenti képviselője elhagyta frakcióját. Megfigyelők már korábban is feszültségekre mutattak rá a PVV-n belül. Ezt az is okozza, hogy Wilders személyesen választja ki, mely politikusok kerülhetnek választási listájára. Az EP-voksolás listáját szinte az utolsó utáni pillanatban állította össze, ami miatt hátat fordított neki régi bizalmasa, Joram van Klaveren.

A liberális D66 elsősorban Rutte kormányának csökkenő népszerűségéből profitált. A liberális tömörülés egyértelműen uniópárti, s "több Európát" követel. Sőt, hosszabb távon azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Bizottság felváltsa a nemzeti kormányokat. A D66 frakcióvezetője azt közölte, Hollandia Európára szavazott. A képet némileg árnyalja, hogy szintén az IPSOS felmérése szerint a megkérdezettek 28 százaléka úgy látja, Hollandia számára gazdasági szempontból előnyösebb lenne, ha nem maradna az Európai Unióban. 44 százalék ezzel szemben mindenképpen az EU-ban akar maradni.

Wilders ezúttal sem gyakorolt önkritikát. Jóval az első eredmények után, csütörtökön 11 óra körül lépett hívei elé. Szerinte az alacsony, 35 százalékos részvétel miatt szerepeltek gyengébben. "Három választóból ketten maradtak otthon. Az eredmény semmiképpen sem jelenti azt, hogy a hollandok egyértelműen Európára szavaztak".

Hírmagyarázók szerint a PVV gyengébb eredményének fő oka maga Wilders, aki mindent maga akar irányítani, ezzel azonban pártján belül is sokakat maga ellen hangol. A PVV a választási eredményével a legjobb esetben is csak három képviselőt delegálhat majd az EP-be. Az eredmény azt is jelenti, hogy nehezebb lesz összeeszkábálni az új Európai Parlamentben az euroszkeptikus frakciót.