Halálos tévedésben a kormányfő

Publikálás dátuma
2014.05.24. 07:04
Minél szigorúbbak a büntetések, annál kevesebb bűncselekményt követnek el? Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Orbán Viktor a strasbourgi bíróság indoklása alapján úgy látja, az ítéletből nem következik, hogy Magyarországnak meg kellene változtatnia a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó jelenlegi jogi szabályozást. Ezt maga a kormányfő mondta tegnap a Kossuth Rádióban a Brüsszellel kialakult konfliktusok kapcsán. 

Arra nem tért ki, miért nem kíván eleget tenni a Magyarország által vállalt Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt kötelezettségeknek, s hogy mire alapozza, hogy egy azzal ellentétes magyar jogszabály hatályban maradhat. Ellenben közölte, a kabinet álláspontja az, hogy minél szigorúbbak a büntetések, annál kevesebb bűncselekményt követnek el.

"A nemzetközi vitákban a halálbüntetés mellett is ez a legfontosabb érv, vagyis, hogy igenis van visszatartó ereje" - mondta Orbán, hozzátéve: az Európai Unió tiltja a halálbüntetést, "pedig ez is megérne egy misét".

Csakhogy a strasbourgi bíróság azt mondta ki nemrégiben, hogy a tényleges életfogytiglan magyar szabályozása az Emberi Jogok Európai Egyezményét sérti, mivel kizárja a felülvizsgálat lehetőségét. Ráadásul Strasbourg nem vitatta, hogy előállhat olyan helyzet, amikor valaki élete végéig börtönben marad tette következményeként.

A kormányfő ugyanakkor az EU-nak rótta fel a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ügyében született strasbourgi ítéletet, és a halálbüntetés tilalmát. De Orbán tévedett; a strasbourgi bírósággal kialakult jogi vita nem tekinthető uniós konfliktusnak.

A strasbourgi bíróság nem EU-intézmény, hanem az Európa Tanács égisze alatt megkötött emberi jogi egyezmény felügyeletére rendelt, jelenleg 47 tagországot felügyelő bírói testület. A tényleges életfogytiglan ügyében ráadásul egy bírói indítvány nyomán a magyar Alkotmánybíróság előtt is folyamatban van eljárás. A strasbourgi ítélet nyomán pedig gyakorlatilag nincs más lehetősége az Ab-nek, mint kimondani: a magyar jogintézmény alkotmányellenes.

Nem lenne persze példa nélküli, ha a Fidesz megtartaná az alaptörvény-ellenes szabályozást - sőt, akár újabb alkotmánymódosítás sem kizárt.

Szerző

Nem gyógyítja a sebeket

Publikálás dátuma
2014.05.24. 07:03
Az egyik amerikai képviselő szerint félő, hogy a szobor félreértelmezi a deportálásokban betöltött magyar szerepet. Fotó: K2 Pre
A befejezés előtt álló Szabadság téri '44-es megszállási emlékmű építésének leállítását, és a szobor-kérdés teljes átgondolását sürgette Orbán Viktornak írott levelében harminc zsidó származású amerikai kongresszusi képviselő. Úgy vélték, szobrot lehet emelni, de annak tiszteletben kell tartania "az összes magyar állampolgár érzékenységét". 

Harminc zsidó származású amerikai kongresszusi képviselő a vitatott Szabadság téri emlékmű leállítását kérte Orbán Viktor kormányfőtől - gyakorlatilag az utolsó pillanatban. Bár a befejezés határideje május 31-e, az emlékmű szinte teljesen elkészült. A nyílt levél aláírói aggodalmukat fejezték ki, hogy a magyar kormány folytatja a "vitákat kiváltó emlékmű megépítését".

A The Wall Street Journal napilapnak az egyik aláíró, a republikánus Henry Waxman kifejtette: félő, hogy a szobor félreértelmezi a deportálásokban betöltött magyar szerepet. A szintén konzervatív Eliot Engel pedig úgy látta, a készülő alkotás, amely az ország ártatlanságát jelképezi, "nem erősíti az egységet és nem gyógyítja a sebeket, sőt, az ellenkező irányban hat". Sajnálatosnak tartaná, ha a kormány nem állna el a tervtől, mivel a szobor "nem megfelelően tükrözi az egykori tragikus eseményeket".

A képviselők jelezték, Magyarország fontos partnere az Egyesült Államoknak, de épp emiatt, "őszintén kell beszélniük egymással". Eliot Engel, a Zsidó Képviselők Tanácsának elnöke szerint a partnerséget szem előtt tartva kérik, Orbán vizsgálja felül a tervét, hogy "a magyarországi zsidó közösség kívánsága ellenére" is megépíti az emlékművet. Azt is írták, hogy "Magyarország megmaradt zsidó lakosságának részt kell vennie annak meghatározásában, hogy mi a megfelelő módja az emlékezésnek", vezetőik véleménye pedig az - emlékeztettek a levélírók-, "hogy a jelenlegi javaslat tisztára mossa azt a tényt, hogy voltak magyarok, aki cinkosok voltak rokonaik módszeres legyilkolásában".

Alig egy hónapja, hogy az emlékmű ügyében az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a demokratikus szabályok betartására figyelmeztette Orbánt. Akkor azt tanácsolták a kormánynak: "igyekezzék becsületesen, nyíltan és tényszerűen értékelni a magyarországi holokausztot (…) ehhez tartozik, hogy kikéri és figyelembe veszi a magyar társadalom valamennyi rétegének véleményét, és különösen azokét, akiket jogosan érintenek érzékenyen a kormánynak a hetvenedik évfordulóval kapcsolatos tervei".

Megírtuk, az Egyesült Államok többször kritizálta már Orbánt és kormányát. 2012 decemberében például Hillary Clinton külügyminiszter bírálta nyilvánosan Magyarországot. Úgy fogalmazott, "a demokratikus visszaesés sajnálatos jelei" mutatkoznak. Erre korábban Washington többször felhívta hazánk figyelmét. Még 2011 őszén Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet demarsot, vagyis diplomáciai tiltakozó jegyzéket is megfogalmazott Orbán Viktorral folytatott októberi megbeszélésén, ám ezt a kormányfő környezete először letagadta.

Kérdés, hat-e az újabb amerikai figyelmeztetés Orbánra, aki nemrég tette közzé műelemzésbe csomagolt állásfoglalását a szoborról. Eszerint a készülő "műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan", az azt övező vita pedig csak "olcsó politikai lökdösődés" a kocsmapultnál. Ezek után nem meglepő, hogy a Mazsihisz aggályait következetesen figyelmen kívül hagyó Orbán legutóbb is azzal utasította el a szervezetet: "nincs mozgástere" a kérdésben.

Eközben a "történelemhamisító" emlékmű ellen a helyszínen tüntető civilek egész napos, "kihelyezett" demonstrációt tartanak ma az MTA előtt: délelőtt a demokratikus ellenzéki pártok képviselői szólalnak fel, este pedig Freedom Party címmel tartanak rendezvényt. Az emlékmű szóba kerül a Mazsihisz holnapi közgyűlésén is - ide küldötteket delegálnak a civilek.

Szerző

Mindenki mondta a magáét

Publikálás dátuma
2014.05.24. 07:01

Hiába igyekezett mézes-mázasra venni a figurát Morvai Krisztina, Bajnai Gordon alaposan kiosztotta a Jobbik EP-listavezetőjét az uniós választást megelőző vitán. Az Együtt-PM-et képviselő volt kormányfőnél erősebben csak Szanyi Tibor fogalmazott; a szocialista listavezető nemcsak a szélsőjobboldali pártot, de a Fideszt is helyre tette, Orbán Viktor kormányfőt pedig egyenesen baleknak nevezte, amiért a kormánypárt nem mert kiállni vitázni. Holnap a magyar választók is döntenek az EP-képviselőkről.

Higgadt, néhány kemény beszólással színesített vitát folytattak az EP-választáson induló pártok listavezetői tegnap este az ATV-ben. Az összecsapáson a Fidesz-KDNP és a Demokratikus Koalíció politikusain kívül minden, az EP-választásra listát állító párt képviseltette magát.

A vitázók előzetesen megegyeztek a szabályokról: minden témában két percet kaptak a politikusok, majd háromszor egy percben reagálhattak a partnereik által elmondottakra, az időkeretet ugyanakkor rugalmasan lehetett felhasználni. A három kérdéskör: Magyarország tízéves uniós tagságának mérlege; az uniós tagság szükségessége, illetve egy-egy szabadon választott szakpolitikai téma volt.

Igazi vita épp a szabályok miatt nem alakult ki, amit a Haza Nem Eladó Mozgalom listavezetője, Kásler Árpád kifogásolt is élő adásban. Az SMS-t képviselő Tóth Tamás a halálbüntetés ügyével kezdte, már bemutatkozásában összekacsintva az őt követő Morvai Krisztinával.

A Jobbik listavezetője barátságosra vette a figurát, s igyekezett a Vona Gábor által vizslakölykökkel behozott "cuki" arcát mutatni szélsőjobboldali pártnak. Többször sajnálatosnak nevezte, hogy a pártok egymással foglalkoznak, nem Magyarország felemelkedésével, illetve a választópolgárokkal.

A résztvevők
- Szanyi Tibor (MSZP)
- Bajnai Gordon (Együtt-PM)
- Meszerics Tamás (LMP)
- Morvai Krisztina (Jobbik)
- Kásler Árpád (A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt)
- Tóth Tamás (Seres Mária Szövetségesei)

Bajnai Gordon, az Együtt-PM listavezetője szerint hazugság, ostobaság, uszítás uralja az országot, a hazugságokat pedig - mint mondta - csak vitával lehet leleplezni. A volt kormányfő kiemelte: ezért hívta vitázni a Jobbikot is, amelynek a politikáját nemzetellenesnek tartja, mert a párt kilépne az Európai Unióból és orosz érdekszférába utalná Magyarországot. Ráadásul - mint felidézte - a Jobbik listájának harmadik helyezettje ellen éppen hazaárulás gyanúja merült fel.

Bajnai emlékeztetett, a Jobbik egy gyékényen árul a Fidesszel, ezért az EP-választás tétje nemcsak az, hogy a radikálisoknak megálljt lehessen parancsolni, hanem hogy ki fogja leváltani az Orbán-rendszert. Bajnai úgy vélte, az EP-választás tétje, hogy Magyarország a vasfüggöny melyik oldalára kerül: az európai értékeket kereső Nyugatra vagy Keletre, ahova "Orbán tolja és Vona húzza".

"Nyolc pártot tiszteltek meg a választópolgárok, és ebből hat tisztelte meg a választópolgárokat" - ezt már Szanyi Tibor mondta, utalva arra, hogy a Fidesz és a DK nem ment el a vitára. Az MSZP listavezetője felidézte: "Orbán elvárja a tiszteletet magával szemben, s plakátokon követeli azt Brüsszeltől, de az országgal szemben nem adja meg, ő nem tiszteli a választókat annyira, hogy vitázzon előttük".

Emlékeztetett, a kormányfő rádióinterjújában azt mondta a Brüsszellel folytatott vitáiról: "aki nem áll ki magáért, az balek, az lúzer, az nem alkalmas arra, hogy képviselje a saját nemzetét". Szanyi úgy reagált: "Viktor, balek vagy, és listavezetőd is az".

Az LMP listavezetője, Meszerics Tamás uniós programjukat ismertette; szerinte az EU-ról folytatott vita félrecsúszott, amikor a visszatérő kérdés az lett, hogy több vagy kevesebb Európát akarunk. Szerintük a kérdés az, hogyan teremthetünk egy jobb Európát.

Morvai katasztrofálisnak nevezte az elmúlt évtized mérlegét, ám azt is állította, a Jobbik nem akar kilépni az EU-ból. Az MSZP EP-listavezetője szerint nem is kérdés, hogy Magyarország uniós csatlakozása ezeréves történelmének legnagyobb eredménye, amellyel mindenki jól járt. Szanyi ugyanakkor kiemelte a hazai kormányok mindenkori felelősségét abban, miként tudtak és tudnak élni az unió adta lehetőségekkel.

A jövőről szólva hangsúlyozta, az MSZP öt elvárással indul az EP-be: európai minimálbért és minimálnyugdíjat határoznának meg, egyenlővé tennék a nők és férfiak munkavállalási jogait és feltételeit, a 25 év alattiaknak teljes foglalkoztatottságot biztosítanának, továbbá méltányos árú élelmiszerekkel számolnák fel az éhezést. "Európa, de okosan" - fogalmazta meg mottójukat.

Bajnai Gordon szerint is magunknak, s nem pedig az EU-nak köszönhetjük a problémákat, a közösség hozadékait pedig tételesen is felsorolta. Az Együtt-PM listavezetője emlékeztetett, nem a multinacionális vállalatok, hanem Orbán Viktor a legrosszabbul fizető munkaadó Magyarországon és egész Európában is. Az LMP eközben vegyesen értékelte az elmúlt tíz évet, Meszerics felidézett elszalasztott lehetőségeket, s úgy fogalmazott: "a ló két oldalán már jártunk, most már meg kellene próbálni ráülni".

Az LMP listavezetője a foglalkoztatáspolitikáról, Bajnai a fejlesztéspolitikáról, az SMS képviselője a közbiztonságról - valójában azonban személyes családi tragédiájáról -, Kásler az energiapolitikáról, Morvai az emberi jogokról fejthette ki ezt követően álláspontját a szakpolitikai témák között, Szanyi pedig arról beszélt, hogy miért is fontos az EP. Zárszavukban a listavezetők a vasárnapi voksolás tétjéről beszéltek és arra bíztatták a választókat, hogy menjenek el leadni szavazatukat vasárnap. Szanyi például úgy fogalmazott: "aki revánsot akar az áprilisi, lejtett pályás, elcsalt választásokért, az szavazzon, mert az európai választások tiszták".

Fontos volt a vita
"Majdnem teljes volt a politikai kínálat ezért jó esély van arra, hogy a választók a vita után eltudják dönteni, kire szavazzanak holnap" - mondta Szanyi Tibor lapunknak, amikor kijött az ATV stúdiójából. "Igazi politikai piac volt, ahol egy légtérben szinte minden megjelent és az a műsor vélhetően mozgósítani tudja majd a szavazókat" - tette hozzá.
Szanyi szerint a vita kötött szabályai mindenkinek csak hasznára válhattak, annál is inkább mert az EP-ben nem lehet hosszan, parttalanul felszólalni, a képviselőtől ugyanis két perc után megvonják a szót. Szanyi azért is elégedett volt tegnap este, mert Morvai Krisztina előtt mondhatta el véleményét a Jobbikról. Csak azt sajnálta, hogy a Fidesz távol maradt.
"Volt végre vita és ez nagyon fontos" - ezt már Bajnai Gordon jelentette ki lapunknak. Szerinte újfajta politizálás kezdődött azzal, hogy a szövetség meghívására a stúdióban ott volt a Jobbik is. "Egyetlen alkalom kevés ahhoz, hogy a szélsőjobboldali párt szavazóit meggyőzzék arról, hogy Magyarország számára zsákutca az, amit Morvai Krisztináék képviselnek de elindult egy folyamat". Bajnai sajnálta, hogy a Fidesz nem jelent meg a vitán.
Ez a vita agyonszabályozott volt, ennek ellenére Meszerics Tamás több ilyen vitát szeretett volna. Az LMP EP-listavezetője szerint ha csak öt szavazót tudnak saját maguk és az EU mellé állítani, már megérte. Másrészt az ilyen összecsapásokban el tudják mondani mit kíván pártjuk tenni Brüsszelben. Meszerics úgy vélte, bár a vitáéban nem értett egyet ellenfeleivel, Brüsszelben a nemzeti érdekek ügyében biztosan együtt tud működni a magyar képviselőkkel.

Szerző