hitelminősítők;

Még egy évet várunk a jobb minősítésre

Jobb adósosztályzatot kapott pénteken a nemzetközi hitelminősítőktől az euróövezeti periféria két gazdasága, Görögország és Spanyolország. Az ilyen bejelentések időről-időre felvetik azt a kérdést, hogy Magyarország is nem érett-e meg egy hasonló lépésre. Javuló mutatóink ellenére azonban az adósminősítők rendre kivárnak.

Görögország hosszú távú szuverén besorolását a Fitch Ratings minősítette fel az eddigi "B mínusz"-ról egy fokozattal "B"-re, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy az ország túljutott az államháztartási kiigazítás legnagyobb kihívásokkal járó szakaszán. Az új besorolás kilátása stabil lett.

Erre a lépésre már régóta számítottak a szakemberek, ugyanis a görög állampapírok hozama folyamatosan mérséklődik - mondta lapunk érdeklődésére Kuti Ákos. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője ehhez hozzáfűzte, hogy Görögország rövid távú szuverén likviditási kockázatai csökkentek, bár e kockázatok továbbra is függnek attól, hogy Görögország tartja-e magát a számára előírt kiigazítási programhoz.

Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's a spanyol hosszú és rövid futamidejű államadósság osztályzatát javította ugyancsak pénteken az eddigi "BBB mínusz/A-3"-ról egy fokozattal "BBB/A-2"-re, a spanyol gazdaság javuló növekedési kilátásaira hivatkozva.

Észrevehető, hogy a nemzetközi hitelminősítők az utóbbi hónapokban sorra javítják a központi és a perifériális eurógazdaságok osztályzatait és osztályzati kilátásait. Kuti Ákos is utalt arra, hogy a Moody's Investors Service egy hete Írország, két hete Portugália államadós-besorolását minősítette fel, nemrégiben Hollandia és Belgium, előtte Németország és Ausztria besorolásának kilátását módosította negatívról stabilra.

A cég néhány hete javította a spanyol államkötvények osztályzatát, februárban pedig szintén stabilra javította az addigi negatívról a hosszú és rövid futamidejű olasz államkötvény-kötelezettségek besorolásainak kilátását.

Jogosan merülhet fel a kérdés: fél Európa hitelminősítése módosult már, mi lehet az oka, hogy Magyarország még mindig a bóvli kategóriában található? Az Equilor elemzője szerint ennek egyrészt az az oka, hogy a felminősítettek valamennyien az euróövezet tagjai, és Görögország esetében egyfajta biztatásról, előzetes bizalomról, támogatásról is szó lehet.

Magyarországgal szemben azonban óvatosabbak a hitelminősítők. A tavalyi GDP arányos hiányunkkal szemben is lehettek fenntartásaik. Az E.On gázüzletágának állami megvásárlása vagy a telekomszférára kirótt adók körül kialakult vitára is felfigyeltek a minősítők. Ugyanakkor az államadósság csökkentéssel kapcsolatos, a hitelminősítők által elvárt követelmények betartásának sikere is kétséges.

Kuti Ákos ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: jelenleg a kiszámítható gazdaságpolitikát, a csökkenő államadósságot és adósságszerkezet milyenségét tekintik elsődlegesnek, ezért az Equilor véleménye szerint leghamarabb 2015 eleje-közepe lehet a reális céldátum a felminősítésre.

Addig is megszorítások várhatók. Varga Mihály a konvergenciaprogram április végi bemutatásakor még biztosra vette, hogy nem lesz szükség kiigazításra az idei költségvetésben. Pedig már akkor is tudni lehetett, hogy igen lyukasra tervezte a 2014-es büdzsét a kormány. Május elejére aztán kiderült, hogy áprilisban az államháztartás egész évre tervezett hiánya csaknem 97 százalékra emelkedett - írta közleményében Burány Sándor.

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnökének véleménye szerint a kormány 2014-es költségvetése, a tervezett 2,9 százalékos idei hiánycél csak megszorításokkal tartható. A befagyasztott uniós források miatt például az útfelújítások több tízmilliárdos költségeit is a magyar költségvetés terhére kénytelen fedezni a kormány. Az államadósság a 3000 milliárdos nyugdíjvagyon lenyúlása nélkül ma 7000 milliárd forinttal lenne több, mint 2010-ben.