Lengyelország;halálozás;Wojciech Jaruzelski;

Meghalt Wojciech Jaruzelski

Életének 91. életévében vasárnap Varsóban meghalt Wojciech Jaruzelski tábornok, egykori lengyel államfő.

Halálhírét Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök tudatta a PAP lengyel hírügynökséggel.

Jaruzelski, aki 1981. december 13-án bevezette a hadi állapotot Lengyelországban,  hogy visszaszorítsa a Szolidaritás szakszervezet egyre nagyobb befolyását, már évek óta rákbetegségben szenvedett és néhány nappal ezelőtt agyvérzést kapott.

A kisnemesi családból származó Wojchiech Jaruzelski katonai pályafutását a II. világháború idején kezdte: miután hadifogolyként került a Szovjetunióba, először egy kazahsztáni szénbányába küldték kényszermunkára, majd besorozták a Vörös Hadsereg lengyel egységébe. A felszabadulás után a lengyel hadsereg hivatásos tisztje lett.

Az egykori tábornoknak, aki az 1989-es lengyel rendszerváltás után az ország első államfője lett, a mai napig vitatott a megítélése. Két pert is indítottak ellene, az egyikben az 1970-es gdanski tüntetések vérbefojtásában való szerepét vizsgálták (már akkor ő volt a lengyel honvédelmi miniszter), a másikban pedig az 1981-es hadiállapot miatt akarták  felelősségre vonni. Végül mindkét pert felfüggesztették megromlott egészségi állapota miatt.

Ami az 1981-es eseményeket illeti, bár Jaruzelskit akkor Nyugaton és a kelet-európai demokratikus ellenzék körében a legsötétebb diktátorként emlegették - morbid viccek is születtek róla sötét szemüvegéről, amely miatt a véres kezű chilei juntafőnök Augusto Pinochethez hasonlították - később némileg enyhült a vele szembeni ellenszenv, mert 1989-ben nem gördített akadályt a demokratikus fejlődés útjába.

Azóta  Lengyelországban is egyre erősödik az a nézet, hogy Jaruzelskinek, aki egy személyben volt akkor a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára, miniszterelnök és honvédelmi miniszter,   nem volt abban a helyzetben más választása, mert a Szolidaritás erősödése, a lengyelországi belpolitikai káosz miatt tartani lehetett attól, hogy a Szovjetunió akkori kemény vonalas vezetése, a "Brezsnyev-doktrina" szellemében egy, az 1968-as csehszlovákiaihoz hasonló intervenciót hajt végre a "szocializmus védelme" címén, az pedig - a több évszázados lengyel-orosz ellenséges viszony fényében - beláthatatlan következményekkel járt volna. Vannak olyan híresztelések is, hogy Moszkvából egyenesen üzentek neki, hogy tegye meg ezt a radikális lépést, hogy elkerüljék a legrosszabb megoldást. A tábornok egyik legfőbb védelmezője ebben az ügyben az elmúlt évtizedben éppen egykori ellenfele, az általa internáltatott Lech Walesa, a Szolidaritás vezetője, későbbi államfő volt, aki szerint Jaruzelski akkor "megmentette Lengyelországot."

Megítélésének kettősségét mutatja, hogy 2006-ban az ultakonzervatív Kaczynski-fivérek kormányzása idején hazaárulásért akarták elítélni, majd egy évvel később, amikor a liberális Donald Tusk került hatalomra, az új miniszterelnök felkérte Jaruzelskit tanácsadónak a lengyel-orosz kapcsolatokhoz.

Jellemző, hogy az 1989-ben a neves ellenzéki Adam Michnik alapította Gazeta Wyborcza on-line kiadásában ezt a címet adta:  "Meghalt a tábornok, az utolsó diktátor és az újra szabad Lengyelország  első elnöke."

"Nem egyszerű sors jutott neki, de nagyon sokat tett Lengyelországért" - nyilatkozta Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő és pártvezető részvétnyilvánításában. A Vlagyimir Putyin kemény bírálójaként ismert orosz politikus Wojciech Jaruzelskit, Lengyelország 1989-1990 között volt köztársasági elnökét tisztességes és elvhű embernek jellemezte. "Katona volt, együtt harcolt velünk a fasizmus ellen és mindvégig hű maradt választásához, a szocializmushoz és hű maradt a szovjet emberekkel való barátságához" -  emelte ki Gorbacsov. Hozzátette, hogy ő is barátjának tartotta a lengyel tábornokot: "elvbarátok voltunk és barátok a fontos eseményekben".