A kampányig volt fontos a közmunka

Publikálás dátuma
2014.05.26. 07:02
Tavaly még sok helyen, így Mátraverebélyen is értelmes feladatot kaptak a közmunkások. Fotó: Vajda József/Népszava
Balog Zoltán szerint a közfoglalkoztatás nem cél, Lázár János minden állástalant közmunkára küldene, Orbán Viktor pedig azt mondta, a növekvő számú közmunkásoknak fizetést kell adni, amiben "bele fogunk rokkanni". Míg a kormány tagjainak láthatóan fogalmuk sincs arról, mihez kezdjenek azzal a ténnyel, hogy sokszor egy egész falu lakossága munka nélkül tengődik, addig a képzésre kötelezett, és korábban normális munkában reménykedő munkanélküliek nélkülöznek - még a gyógyszereiket sem tudják megvenni. A parlamenti választási kampány lezárulta után az 51 ezer forintos közmunkás keresetet felváltotta a 22 ezer 800 forintos segély. Sok helyen - adminisztrációs munkák miatt - ezt sem kapják az emberek.   

Közmunka jelenleg nincs, a nyílt munkaerőpiacon pedig egyetlen képzésen részt vett közmunkás sem tudott elhelyezkedni - legalábbis nem tud ilyen emberről Komjáthi Imre. A Közmunkás Szakszervezet társelnöke úgy fogalmazott. az emberek nagyon bíztak a Fideszben, azt hitték, ha elvégzik a kötelezően előírt tanfolyamot, végre lesz rendes munkájuk.

Nem így lett; a képzés végeztével már újra a kukákat húzogatták, ma pedig segélyen tengődnek. Mert jelen pillanatban közmunka sincs, a parlamenti választások után jött a központi utasítás: mivel csökken a közmunkások foglalkoztatására fordítható keret, csökkentenie kell a közmunkások számát is.

A képzésen részt vettek magáncégeknél sem tudnak elhelyezkedni, Komjáthi Imre szerint "tömegével" képeztek például motoros kasza-kezelőket, de a legtöbb elszegényedett falvakban egyetlen darab ilyen eszköz sincs. A nagyobb városok kertészeteiben, a városgazdálkodásokban használják ugyan ezt a szerszámot, de általában megvan, hogy ki dolgozik vele, új munkaerőre pedig nincs szükség.

Komjáthi Imre azt követően beszélt minderről lapunknak, hogy Balog Zoltán egy a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztathatóságáról szóló konferencián egyebek mellett kifejtette, Magyarország célja a munkaalapú társadalom megteremtése, és ehhez szükséges azoknak a felzárkóztatása, bevonása, akik kiszorultak a munka világából. Az emberi erőforrások minisztere hozzátette, a közfoglalkoztatás nem cél, azt szeretnék, ha az így foglalkoztattak jelentős része eljutna addig, hogy a versenyszférában is érvényesül.

Ám ennek a célnak az eléréséhez még egyetlen lépést sem tett a kormány. Nincs adat arról, hányan tértek vissza a munka világába, szakemberek találgatása szerint néhány százalékukról lehet szó. Nem segített a probléma megoldásában a téli közmunkaprogram sem.

Ennek keretében 100 ezer embernek kellett különböző képzéseken részt venni. Volt, akinek a kompetenciáját fejlesztették, mások tanulhattak. Előbbiek megismerkedhettek például a köszönés helyes formáival, és megtudták, hogy vita akkor alakul ki, ha két vagy több ember nem ért egyet. Leírták a számokat egytől ötig, és talán már az "a" hangot is helyesen tudják artikulálni. Tény: valóban van, akinek szüksége van arra, hogy megtanítsák írni, olvasni. De sokan közülük korábban dolgoztak, szakmával rendelkeznek, csak éppen a hazai foglalkoztatáspolitikai helyzet és a befektetők kivonulása miatt elveszítették az állásukat. Nekik semmi szükségük nem volt arra, hogy efféléket tanuljanak, vagy hogy felzárkóztassák őket.

Akik szakmát tanultak, ma már háztáji állattartó és növénytermesztő, illetve betanított parkgondozó, tisztítás-technológiai szakmunkás - vagyis takarító -, segéd gát- és csatornaőr papírral a kezükben reménykednek abban, hogy lesz állásuk. Csakhogy ilyen munkaerőre az álláspiacon nincs szükség. A diplomás állástalanokat is közmunkába terelte a kormány, volt, aki két egyetemi diplomával archívumok digitalizálásával foglalkozott egy állami kulturális intézménynél. Miközben sokan örülnének a parlamentben, ha legalább egy diplomájuk lenne.

Balog Zoltán - talán nem tudatosan - de éppen erről a fejetlenségről beszélt. Kifejtette ugyanis, hogy nagyon fontos, az érdemi felzárkóztatáshoz, oktatáshoz szükséges adatok hiányoznak. Úgy fogalmazott: az analfabetizmust nem mérték fel Magyarországon, nincsenek pontos adatok a jelenségről, holott vélhetően az emberek 25 százaléka funkcionális analfabéta. Azt tehát nem tudni, hogy ezt a felvetését mire alapozta, de az biztos, hogy a kormányt senki és semmi nem akadályozta meg a felmérés elkészítésében, vagy abban, hogy szakemberekkel konzultáljon, és ne csak minősítsen.

A képzések megkezdése előtt sem volt előzetes szűrés, anélkül készült a közmunkásoknak szóló, kompetenciafejlesztő tananyag. "Nem tudtuk, hogy milyen szintű az emberek képzetlensége" - fogalmaztak a szervezéssel megbízott Türr István Képző és Kutató Intézetnél. A négy hónapos tanfolyamok anyagát a valós igény ismerete nélkül dolgozták ki, "lehet, hogy írni nem tudnak, lehet, hogy olvasni, lehet, hogy a szöveget nem értik". Mindehhez hozzátették, "mindig elfelejtjük, hogy ez a program azoknak szól, akik ott vannak a másik oldalon".

Míg Balog Zoltán szerint a közfoglalkoztatás nem cél, a kormány egy másik erős embere, Lázár János éppen ennek ellenkezőjéről beszélt. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár ugyanis azt mondta, a kormány célja, hogy 2015 januárjától minden munkaképes korú, egészséges embernek legalább közmunkát biztosítson. Vélhetően Lázár sem a számok barátja, mert ha az lenne, tudná, hogy annak amit mond, nem sok realitása van.

A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó jelentése szerint 4 millió 78 ezren dolgoznak Magyarországon. Közülük - pontosan számot nem tudni - körülbelül 130 ezren közmunkások. Tavaly összesen 300 ezren dolgoztak közmunkában. A többiek, mintegy 2,7 millió ember munkaképes korú, de nem foglalkoztatott és nem is munkanélküli. Tehát ennyi felnőttnek kellene közmunkát biztosítani Lázár szerint. Ennyi embernek kellene 51 ezer forintból megélni egy hónapban. Azt is fontos megjegyezni, hogy azok, akik eddig közmunkások voltak, jellemzően 3 hónapot dolgoztak, és nem nyolc, hanem csak négy vagy hat órában.

Szerző

Nézze meg, kik képviselik Magyarországot

A 2014. évi EP-választáson mandátumot szerzett magyarországi képviselők listája az előzetes eredmények alapján:

Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz-KDNP)
Az 52 éves mérnök-közgazdász, egyetemi oktató a Fidesz alelnöke. Az EP-ben nem újonc, 2010 óta képviselő. Profi "beugró", hiszen 2006-10 között parlamenti képviselő, 2009-től pedig a Ház alelnöke volt, miután elődje, Áder János EP-képviselő lett. Amikor Schmitt Pál a brüsszeli képviselőséget hagyta ott az államfő posztjáért, Pelczné ült helyére az EP-ben. Három gyermeket nevel és ugyanennyi nyelven beszél.

Szájer József (Fidesz-KDNP)
Az 53 éves Fidesz-alapító 2004 óta EP-képviselő, előtte 1990-től parlamenti képviselő volt. Az új alkotmány állítólag az ő iPadjén íródott. Felesége, Handó Tünde, az OBH elnöke 2012 januárja óta - Szájer akkor minden pártfunkciójáról lemondott. Hevesen védelmezi a kormányt Brüsszelben; a Tavares-jelentésről azt mondta, nem is a portugál EP-képviselő írta, hanem magyar szocialista EP-képviselők "diktálták".

Tőkés László (Fidesz-KDNP)
Szimbolikus helyen indították a 2007 óta EP-képviselő 62 éves református lelkészt, hogy Orbán elmondhassa: az egész magyar nemzetet viszi az EP-be. Ám jelölésére azután került sor, hogy Erdélyben mindkét Fidesz-fiókpárt leszerepelt. Első EP-mandátuma idején, 2009-ig az Európai Zöldek-Európai Szabad Szövetség frakció tagja volt, mert az RMDSZ megakadályozta, hogy a Néppárthoz csatlakozzon.

Deutsch Tamás (Fidesz-KDNP)
A 48 éves Fidesz-alapító "twitterhuszár" biztos újrázó, 2009-től EP-képviselő. Korábban 1990-től parlamenti képviselő volt. Az itthon az MTK elnöki posztját is betöltő politikus többször is felhívta magára a figyelmet Brüsszelből küldött vulgáris bejegyzéseivel. Az egykori Bibó-kollégista az EP-választástól azt várja, hogy "a radikális baloldali őrültek háza véget érhet az Európai Parlamentben".

Gyürk András (Fidesz-KDNP)
A Fidelitas-ból "nőtte ki" magát előbb parlamenti, majd 2004-től EP-képviselővé a 42 éves politikus. Ő vezette a 2004-es, és a 2009-es uniós kampányt, és vélhetően elégedettek voltak munkájával, mert 2010-ben és 2014-ben az országgyűlési képviselői kampányokat is ő irányította, de a mostani, európai parlamenti kampányt is Gyürk koordinálja. Brüsszeli tevékenységének nem nagyon találni nyomát.

Gál Kinga (Fidesz-KDNP)
Tapasztalt politikusnak számít Brüsszelben a 2004 óta minden EP-választáson mandátumot szerző 44 éves képviselő. Jogász végzettséggel rendelkezik, ennek megfelelően az EP-ben is az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság alelnöke, de az emberi jogi albizottság tagja is volt. Emellett négy fiúgyermek édesanyja.

Schöpflin György (Fidesz-KDNP)
Régi motoros a 2004 óta az EP-ben dolgozó 75 éves egykori emigráns. A történész, politológus végzettségű politikus 1950-ben családjával Nagy-Britanniába emigrált, sokáig ott élt, pártja szerint - talán épp ezért - "a diaszpóra magyarságát" képviseli a listán. 2003-ban lépett be a Fideszbe, az EP-ben pedig a párt képviselőjeként a külügyi bizottság tagja és az alkotmányügyi bizottság póttagja.

Erdős Norbert (Fidesz-KDNP)
A Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott 42 éves. 1993-ban lépett be a Fideszbe, 1996-ban a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas egyik alapítója, később annak országos alelnöke, az országos választmány elnöke is volt. 2001-től a Miniszterelnöki Hivatal kistérségi megbízottja. 2002-ben szerzett először mandátumot a Fidesz-MDF közös jelöltjeként, azóta folyamatosan parlamenti képviselő volt.

Bocskor Andrea (Fidesz-KDNP)
Kárpátalját a beregszászi magyar főiskola tanára "képviseli" a Fidesz-KDNP listáján. A Magyarországon és a politikában eddig ismeretlen 35 éves oktató magyarul, oroszul és angolul is beszél. Kárpátalján a Rákóczi-főiskola tanára, a Lehoczky Tivadar Intézetben pedig a magyar-ukrán együttélést kutatja.

Deli Andor (Fidesz-KDNP)
A Vajdaságot képviseli a listán a 37 éves Újvidéken élő jogász. Magyar, szerb, angol és német nyelven beszél. A Vajdasági Magyarok Szövetségében politizál, ahol 2010-től a tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár teendőit látta el, 2012-től pedig a vajdasági kormány alelnöke ,valamint tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár volt.

Kósa Ádám (Fidesz-KDNP)
A 39 éves jogász, fogyatékosügyi érdekvédelmi vezető második ciklusát kezdi az EP-ben. Ő volt az első európai parlamenti képviselő, aki jelnyelven kommunikált az uniós döntéshozói testületben. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége elnöke, tavaly - a szakpolitikai kategóriában - elnyerte az év EP-képviselője címet.

Hölvényi György (Fidesz-KDNP)
Az 52 éves politikus a második Orbán-kormány egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára volt. A KDNP alapító tagja, az első Fidesz-kabinet idején, Deutsch minisztersége alatt az ifjúsági tárca helyettes államtitkára volt. Nem lesz számára ismeretlen az EP, hiszen 2003 és 2012 között Brüsszelben dolgozott: előbb a néppárti képviselőcsoportnak, majd a Schuman Alapítványnak.

*

Morvai Krisztina (Jobbik)
Az 51 éves jogász, emberi jogi aktivista 1998-ban jelentette meg Terror a családban című könyvét. Itthon ez volt az első jelentős kötet, amely a családon belüli erőszakkal foglalkozott. Később a politika felé fordult, 2006-tól a kormányellenes tüntetők mellé állt, és alapítója lett a Civil Jogász Bizottságnak. 2009 óta EP-képviselő Brüsszelben, 2010-ben a Jobbik köztársasági elnök-jelöltje volt.

Balczó Zoltán (Jobbik)
A 66 éves politikus a párt alelnöke, frakcióvezető-helyettese, 2009-10 között EP-képviselő volt, 2010-től az Országgyűlés egyik alelnöke. Politikusi munkáját az MDF-ben kezdte, a MIÉP-nél folytatta, 2003 óta a Jobbik politikusa. Többször felszólalt a lisszaboni alapszerződés ellen, ám - parlamenti alelnökként - hallgatott, amikor Gaudi-Nagy Tamás megkérdőjelezte a holokausztot.

Kovács Béla, (Jobbik)
Az 54 éves politikus 1986-ban Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében nemzetközi közgazdász diplomát szerzett, majd üzletemberként dolgozott. A Jobbikba 2005-ben lépett be, 2010 májusában az EP-ből a magyar Országgyűlésbe hazatérő Balczó Zoltán helyét foglalta el. Nemrég Oroszországnak való kémkedéssel gyanúsították meg, de luxusingatlanja miatt is magyarázkodnia kellett.

*

Szanyi Tibor (MSZP)
Az 58 éves közgazdász 1998-tól szocialista országgyűlési képviselő. 2002-04 között a földművelésügyi és vidékfejlesztési, 2004-06 között a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára volt. 2010-től az MSZP elnökségi tagja. A 2010-es önkormányzati választásokon pártja kampányfőnöke volt. Angol, német, olasz és orosz nyelven beszél. Első házasságából két felnőtt fiúgyermeke van, 2013-ban újraházasodott.

Ujhelyi István (MSZP)
A jogász végzettségű 39 éves politikus az előző Országgyűlés alelnöke volt. 1993-ban lépett be az MSZP-be, ahol tevékenykedett az alapszervezet vezetőjeként, megyei alelnökként, és az ifjúsági tagozat elnökeként is. 2000-től 2004-ig az MSZP elnökségének tagja, majd 2010-ig alelnöke, eközben kétszer volt államtitkár a szocialista kormányokban. Nős, négy gyermek édesapja.

*

Molnár Csaba (DK)
A 39 éves jogász politikai pályáját az MSZP-ben kezdte. Közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter volt a második Gyurcsány-kormányban, a Bajnai-kormányban pedig a Miniszterelnöki Hivatalt vezette kancelláriaminiszterként. 2010 októberében csatlakozott a Gyurcsány Ferenc által alapított Demokratikus Koalíció Platformhoz, majd kilépett az MSZP-ből és csatlakozott a DK párthoz, melynek ügyvezető alelnöke.

Niedermüller Péter (DK)
Etnográfus, kulturális antropológus, a Demokratikus Koalíció alelnöke. Kutatásai a modern társadalmak változásaira, azok különböző részterületeire, valamint a politikai folyamatok kulturális elemzésére terjedtek ki. Cikkei, tanulmányai külföldi és hazai szakfolyóiratokban, valamint az Élet és Irodalomban, illetve a galamus.hu-n jelentek meg.

*

Jávor Benedek (Együtt-PM)
A 42 éves biológus az LMP egyik alapítója. A 2010-es országgyűlési választásokon a párt budapesti lista vezetőjeként szerzett parlamenti mandátumot. 2011-ben párttársaival és aktivistákkal élőlánccal zárták el a Parlament bejáratait, így tiltakoztak az egykulcsos adót, a felsőoktatást átalakító és az új választási rendszert létrehozó jogszabályok ellen. 2013-ban lépett ki az LMP-ből, a Párbeszéd Magyarországért pártja tagja lett.

*

Meszerics Tamás (LMP)
A 50 éves listavezető a Közép-európai Egyetem (CEU) Politikatudományi Tanszékének oktatója. Előadásokat tartott többek között a Leeds-i, a Cambridge-i és a Harvard Egyetemen, a Magyar Politikatudományi Társaság tagja. Az LMP-nek alapítása óta tagja. Az EP-ben intézményi reformokat szeretne, valamint egy egységes európai munkatörvénykönyvért és az európai ügyészség létrehozásáért dolgozna.

Szerző

Nézze meg, kik képviselik Magyarországot

A 2014. évi EP-választáson mandátumot szerzett magyarországi képviselők listája az előzetes eredmények alapján:

Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz-KDNP)
Az 52 éves mérnök-közgazdász, egyetemi oktató a Fidesz alelnöke. Az EP-ben nem újonc, 2010 óta képviselő. Profi "beugró", hiszen 2006-10 között parlamenti képviselő, 2009-től pedig a Ház alelnöke volt, miután elődje, Áder János EP-képviselő lett. Amikor Schmitt Pál a brüsszeli képviselőséget hagyta ott az államfő posztjáért, Pelczné ült helyére az EP-ben. Három gyermeket nevel és ugyanennyi nyelven beszél.

Szájer József (Fidesz-KDNP)
Az 53 éves Fidesz-alapító 2004 óta EP-képviselő, előtte 1990-től parlamenti képviselő volt. Az új alkotmány állítólag az ő iPadjén íródott. Felesége, Handó Tünde, az OBH elnöke 2012 januárja óta - Szájer akkor minden pártfunkciójáról lemondott. Hevesen védelmezi a kormányt Brüsszelben; a Tavares-jelentésről azt mondta, nem is a portugál EP-képviselő írta, hanem magyar szocialista EP-képviselők "diktálták".

Tőkés László (Fidesz-KDNP)
Szimbolikus helyen indították a 2007 óta EP-képviselő 62 éves református lelkészt, hogy Orbán elmondhassa: az egész magyar nemzetet viszi az EP-be. Ám jelölésére azután került sor, hogy Erdélyben mindkét Fidesz-fiókpárt leszerepelt. Első EP-mandátuma idején, 2009-ig az Európai Zöldek-Európai Szabad Szövetség frakció tagja volt, mert az RMDSZ megakadályozta, hogy a Néppárthoz csatlakozzon.

Deutsch Tamás (Fidesz-KDNP)
A 48 éves Fidesz-alapító "twitterhuszár" biztos újrázó, 2009-től EP-képviselő. Korábban 1990-től parlamenti képviselő volt. Az itthon az MTK elnöki posztját is betöltő politikus többször is felhívta magára a figyelmet Brüsszelből küldött vulgáris bejegyzéseivel. Az egykori Bibó-kollégista az EP-választástól azt várja, hogy "a radikális baloldali őrültek háza véget érhet az Európai Parlamentben".

Gyürk András (Fidesz-KDNP)
A Fidelitas-ból "nőtte ki" magát előbb parlamenti, majd 2004-től EP-képviselővé a 42 éves politikus. Ő vezette a 2004-es, és a 2009-es uniós kampányt, és vélhetően elégedettek voltak munkájával, mert 2010-ben és 2014-ben az országgyűlési képviselői kampányokat is ő irányította, de a mostani, európai parlamenti kampányt is Gyürk koordinálja. Brüsszeli tevékenységének nem nagyon találni nyomát.

Gál Kinga (Fidesz-KDNP)
Tapasztalt politikusnak számít Brüsszelben a 2004 óta minden EP-választáson mandátumot szerző 44 éves képviselő. Jogász végzettséggel rendelkezik, ennek megfelelően az EP-ben is az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság alelnöke, de az emberi jogi albizottság tagja is volt. Emellett négy fiúgyermek édesanyja.

Schöpflin György (Fidesz-KDNP)
Régi motoros a 2004 óta az EP-ben dolgozó 75 éves egykori emigráns. A történész, politológus végzettségű politikus 1950-ben családjával Nagy-Britanniába emigrált, sokáig ott élt, pártja szerint - talán épp ezért - "a diaszpóra magyarságát" képviseli a listán. 2003-ban lépett be a Fideszbe, az EP-ben pedig a párt képviselőjeként a külügyi bizottság tagja és az alkotmányügyi bizottság póttagja.

Erdős Norbert (Fidesz-KDNP)
A Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott 42 éves. 1993-ban lépett be a Fideszbe, 1996-ban a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas egyik alapítója, később annak országos alelnöke, az országos választmány elnöke is volt. 2001-től a Miniszterelnöki Hivatal kistérségi megbízottja. 2002-ben szerzett először mandátumot a Fidesz-MDF közös jelöltjeként, azóta folyamatosan parlamenti képviselő volt.

Bocskor Andrea (Fidesz-KDNP)
Kárpátalját a beregszászi magyar főiskola tanára "képviseli" a Fidesz-KDNP listáján. A Magyarországon és a politikában eddig ismeretlen 35 éves oktató magyarul, oroszul és angolul is beszél. Kárpátalján a Rákóczi-főiskola tanára, a Lehoczky Tivadar Intézetben pedig a magyar-ukrán együttélést kutatja.

Deli Andor (Fidesz-KDNP)
A Vajdaságot képviseli a listán a 37 éves Újvidéken élő jogász. Magyar, szerb, angol és német nyelven beszél. A Vajdasági Magyarok Szövetségében politizál, ahol 2010-től a tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár teendőit látta el, 2012-től pedig a vajdasági kormány alelnöke ,valamint tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár volt.

Kósa Ádám (Fidesz-KDNP)
A 39 éves jogász, fogyatékosügyi érdekvédelmi vezető második ciklusát kezdi az EP-ben. Ő volt az első európai parlamenti képviselő, aki jelnyelven kommunikált az uniós döntéshozói testületben. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége elnöke, tavaly - a szakpolitikai kategóriában - elnyerte az év EP-képviselője címet.

Hölvényi György (Fidesz-KDNP)
Az 52 éves politikus a második Orbán-kormány egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára volt. A KDNP alapító tagja, az első Fidesz-kabinet idején, Deutsch minisztersége alatt az ifjúsági tárca helyettes államtitkára volt. Nem lesz számára ismeretlen az EP, hiszen 2003 és 2012 között Brüsszelben dolgozott: előbb a néppárti képviselőcsoportnak, majd a Schuman Alapítványnak.

*

Morvai Krisztina (Jobbik)
Az 51 éves jogász, emberi jogi aktivista 1998-ban jelentette meg Terror a családban című könyvét. Itthon ez volt az első jelentős kötet, amely a családon belüli erőszakkal foglalkozott. Később a politika felé fordult, 2006-tól a kormányellenes tüntetők mellé állt, és alapítója lett a Civil Jogász Bizottságnak. 2009 óta EP-képviselő Brüsszelben, 2010-ben a Jobbik köztársasági elnök-jelöltje volt.

Balczó Zoltán (Jobbik)
A 66 éves politikus a párt alelnöke, frakcióvezető-helyettese, 2009-10 között EP-képviselő volt, 2010-től az Országgyűlés egyik alelnöke. Politikusi munkáját az MDF-ben kezdte, a MIÉP-nél folytatta, 2003 óta a Jobbik politikusa. Többször felszólalt a lisszaboni alapszerződés ellen, ám - parlamenti alelnökként - hallgatott, amikor Gaudi-Nagy Tamás megkérdőjelezte a holokausztot.

Kovács Béla, (Jobbik)
Az 54 éves politikus 1986-ban Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében nemzetközi közgazdász diplomát szerzett, majd üzletemberként dolgozott. A Jobbikba 2005-ben lépett be, 2010 májusában az EP-ből a magyar Országgyűlésbe hazatérő Balczó Zoltán helyét foglalta el. Nemrég Oroszországnak való kémkedéssel gyanúsították meg, de luxusingatlanja miatt is magyarázkodnia kellett.

*

Szanyi Tibor (MSZP)
Az 58 éves közgazdász 1998-tól szocialista országgyűlési képviselő. 2002-04 között a földművelésügyi és vidékfejlesztési, 2004-06 között a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára volt. 2010-től az MSZP elnökségi tagja. A 2010-es önkormányzati választásokon pártja kampányfőnöke volt. Angol, német, olasz és orosz nyelven beszél. Első házasságából két felnőtt fiúgyermeke van, 2013-ban újraházasodott.

Ujhelyi István (MSZP)
A jogász végzettségű 39 éves politikus az előző Országgyűlés alelnöke volt. 1993-ban lépett be az MSZP-be, ahol tevékenykedett az alapszervezet vezetőjeként, megyei alelnökként, és az ifjúsági tagozat elnökeként is. 2000-től 2004-ig az MSZP elnökségének tagja, majd 2010-ig alelnöke, eközben kétszer volt államtitkár a szocialista kormányokban. Nős, négy gyermek édesapja.

*

Molnár Csaba (DK)
A 39 éves jogász politikai pályáját az MSZP-ben kezdte. Közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter volt a második Gyurcsány-kormányban, a Bajnai-kormányban pedig a Miniszterelnöki Hivatalt vezette kancelláriaminiszterként. 2010 októberében csatlakozott a Gyurcsány Ferenc által alapított Demokratikus Koalíció Platformhoz, majd kilépett az MSZP-ből és csatlakozott a DK párthoz, melynek ügyvezető alelnöke.

Niedermüller Péter (DK)
Etnográfus, kulturális antropológus, a Demokratikus Koalíció alelnöke. Kutatásai a modern társadalmak változásaira, azok különböző részterületeire, valamint a politikai folyamatok kulturális elemzésére terjedtek ki. Cikkei, tanulmányai külföldi és hazai szakfolyóiratokban, valamint az Élet és Irodalomban, illetve a galamus.hu-n jelentek meg.

*

Jávor Benedek (Együtt-PM)
A 42 éves biológus az LMP egyik alapítója. A 2010-es országgyűlési választásokon a párt budapesti lista vezetőjeként szerzett parlamenti mandátumot. 2011-ben párttársaival és aktivistákkal élőlánccal zárták el a Parlament bejáratait, így tiltakoztak az egykulcsos adót, a felsőoktatást átalakító és az új választási rendszert létrehozó jogszabályok ellen. 2013-ban lépett ki az LMP-ből, a Párbeszéd Magyarországért pártja tagja lett.

*

Meszerics Tamás (LMP)
A 50 éves listavezető a Közép-európai Egyetem (CEU) Politikatudományi Tanszékének oktatója. Előadásokat tartott többek között a Leeds-i, a Cambridge-i és a Harvard Egyetemen, a Magyar Politikatudományi Társaság tagja. Az LMP-nek alapítása óta tagja. Az EP-ben intézményi reformokat szeretne, valamint egy egységes európai munkatörvénykönyvért és az európai ügyészség létrehozásáért dolgozna.

Szerző