A Hagyó-pert elölről kezdik, a Sukorót nem

Publikálás dátuma
2014.05.26. 07:04
Császy Zsolt, a Sukoró-per egyik vádlottja. Fotó: K2 Press/Népszava
Hamarosan folytatódik a BKV-, vagy más néven Hagyó-per, ám elvileg a Kecskeméti Törvényszéknek nem folytatni, hanem újrakezdeni kellene az ügyet, méghozzá elölről, mintha a 2012. június 13-i első tárgyalás óta megtartott csaknem ötven tárgyalási nap és a legalább ennyi tanú meghallgatása meg sem történt volna. Ez több hónapnyi illetékességi huzavona következménye. 

Ennek előzménye a büntetőpernek a helyileg illetékes Fővárosi Törvényszékről vidékre helyezése volt 2012 elején, ám ezt az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly decemberi döntése felülírta, hiszen megsemmisítették az úgynevezett ügyáthelyezés intézményét. 

Az Ab megsemmisítette azt a jogszabályt, amely alapján a 2012 január elsején az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élén hivatalba lépett Handó Tünde - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - első intézkedései közt a budapesti bírák leterheltségére hivatkozva az ügyet Kecskemétre helyezte át.

Az Ab döntése alapján a vidéki bíróságok nyolc eljárást - köztük a Hagyó- és a Sukoró-pert is - "visszadobták" a Fővárosi Törvényszéknek, amely azonban szintén nem tartotta magát illetékesnek, így a végső szót a Kúria mondta ki: az Ab világos állásfoglalása ellenére visszahelyezte az ügyeket a vidéki törvényszékekre. Csakhogy közben hónapok teltek el, az idő múlásának pedig nagy jelentősége van.

Mivel a Hagyó-per úgynevezett kiemelt jelentőségű ügy - e kategória az Orbán-kormány igazságszolgáltatási "reformelképzeléseinek" terméke, mint az Ab által megsemmisített Handó-jogkör is -, vonatkoznak rá az eljárás gyors lefolytatását célzó rendelkezések. Így például a büntetőeljárási törvénynek az a passzusa, amely szerint "a tárgyalást három hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni".

Vagyis kiemelt jelentőségű ügyben két tárgyalás között elvileg nem telhet el több mint három hónap, különben az eljárást elölről kell kezdeni. A Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és társai elleni perben pedig ez régen lejárt, hiszen csak azóta, hogy az Ab-határozat alapján a Kecskeméti Törvényszék december 16-án kimondta saját illetéktelenségét, már több mint öt hónap telt el. Kérdés, hogy - az Ab-döntést a folyamatban lévő ügyeket érdemben nem befolyásolónak tartó - OBH nem értelmezi-e újfent sajátosan ezt a helyzetet, és nem kezdődik-e emiatt további jogi huzavona.

A Hagyó-per amúgy már a végéhez közeledik, és egyelőre a vád nem áll jól. Az állítólag szükségtelen BKV-s szerződések közül egyre több kerül ki a vádiratból, amivel csökken az elkövetési érték is. A perben sok szereplő visszavonta a Hagyóra nézve terhelő vallomását - részben saját elhatározásból, részben a védői kérdések és okirati bizonyítékok hatására.

A vád szempontjából kulcsszereplő volt BKV-vezér, Balogh Zsolt például a bírósági vallomásában már azt állította, azért fogalmazott meg a 2010-es választási kampányban terhelő állításokat - többek közt Hagyó Miklósról -, hogy megfeleljen az elvárásoknak, illetve elkerülje a börtönt.

A korábban a rendőrségen tett, másokra nézve terhelő vallomásaikról többen elmondták, azokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, "kényszervallatás" hatására tették. Elmondásuk szerint a nyomozók az elsőrendű vádlott Hagyó Miklósra és környezetére kértek terhelő vallomásokat a szabadságukért cserébe, de volt olyan vádlott is, akit arra próbáltak rábírni, hogy Gyurcsány Ferenc volt kormányfőre valljon.

Balogh Zsolt nyomozati vallomására épült amúgy az ügy leglátványosabb vádpontja, az elhíresült Nokia-dobozos pénzátadás is, ám az így átadott tízmilliós kenőpénzekről szóló történetet Balogh utóbb visszavonta.

Ugyancsak visszakerült vidékre - holnap folytatódik a Szolnoki Törvényszéken - egy másik "elszámoltatási" ügy, a Sukoró-per. Ebben azonban annak ellenére nem kell újrakezdeni az eljárást, hogy itt is letelt a három hónap.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőit hűtlen kezelés kísérlete miatt a vádlottak padjára ültető, de Gyurcsány Ferencet például sikeretelenül kriminalizáló eljárás ugyanis ma már nem számít kiemeltnek. Eredetileg az volt, de tavaly nyáron úgy módosították a büntetőeljárási törvényt, hogy kivették a felsorolásból a hűtlen kezelést - 2010 után, az "elszámoltatás" beindulásával beleírták a törvénybe, majd az idei parlamenti választás előtti évben kivették.

A Sukoró-ügyben Washingtonban, nemzetközi választott bírósági eljárás is zajlik - ítélet itt késő ősszel várható. Ebben a Sukoróra kaszinóberuházást tervező, de hoppon maradt befektetők perlik kártérítésért a magyar államot. Ráadásul a beruházás ellehetetlenítésével a befektetők által követelt mintegy 120 milliárd forinttal megegyező összegű kár érhette az államot is. Ennyi bevételtől eshetett ugyanis el a költségvetés a beruházás megtorpedózásával.

Megírtuk, a kaszinó után fizetendő játékadóból csak az első tíz évben 50 milliárd, míg járulékbevételekből további 60 milliárd forinthoz jutott volna az állam. Nem is beszélve a tervezett, évi mintegy 5 millió látogató által Magyarországon elköltött pénzről.

Szerző

A kampányig volt fontos a közmunka

Publikálás dátuma
2014.05.26. 07:02
Tavaly még sok helyen, így Mátraverebélyen is értelmes feladatot kaptak a közmunkások. Fotó: Vajda József/Népszava
Balog Zoltán szerint a közfoglalkoztatás nem cél, Lázár János minden állástalant közmunkára küldene, Orbán Viktor pedig azt mondta, a növekvő számú közmunkásoknak fizetést kell adni, amiben "bele fogunk rokkanni". Míg a kormány tagjainak láthatóan fogalmuk sincs arról, mihez kezdjenek azzal a ténnyel, hogy sokszor egy egész falu lakossága munka nélkül tengődik, addig a képzésre kötelezett, és korábban normális munkában reménykedő munkanélküliek nélkülöznek - még a gyógyszereiket sem tudják megvenni. A parlamenti választási kampány lezárulta után az 51 ezer forintos közmunkás keresetet felváltotta a 22 ezer 800 forintos segély. Sok helyen - adminisztrációs munkák miatt - ezt sem kapják az emberek.   

Közmunka jelenleg nincs, a nyílt munkaerőpiacon pedig egyetlen képzésen részt vett közmunkás sem tudott elhelyezkedni - legalábbis nem tud ilyen emberről Komjáthi Imre. A Közmunkás Szakszervezet társelnöke úgy fogalmazott. az emberek nagyon bíztak a Fideszben, azt hitték, ha elvégzik a kötelezően előírt tanfolyamot, végre lesz rendes munkájuk.

Nem így lett; a képzés végeztével már újra a kukákat húzogatták, ma pedig segélyen tengődnek. Mert jelen pillanatban közmunka sincs, a parlamenti választások után jött a központi utasítás: mivel csökken a közmunkások foglalkoztatására fordítható keret, csökkentenie kell a közmunkások számát is.

A képzésen részt vettek magáncégeknél sem tudnak elhelyezkedni, Komjáthi Imre szerint "tömegével" képeztek például motoros kasza-kezelőket, de a legtöbb elszegényedett falvakban egyetlen darab ilyen eszköz sincs. A nagyobb városok kertészeteiben, a városgazdálkodásokban használják ugyan ezt a szerszámot, de általában megvan, hogy ki dolgozik vele, új munkaerőre pedig nincs szükség.

Komjáthi Imre azt követően beszélt minderről lapunknak, hogy Balog Zoltán egy a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztathatóságáról szóló konferencián egyebek mellett kifejtette, Magyarország célja a munkaalapú társadalom megteremtése, és ehhez szükséges azoknak a felzárkóztatása, bevonása, akik kiszorultak a munka világából. Az emberi erőforrások minisztere hozzátette, a közfoglalkoztatás nem cél, azt szeretnék, ha az így foglalkoztattak jelentős része eljutna addig, hogy a versenyszférában is érvényesül.

Ám ennek a célnak az eléréséhez még egyetlen lépést sem tett a kormány. Nincs adat arról, hányan tértek vissza a munka világába, szakemberek találgatása szerint néhány százalékukról lehet szó. Nem segített a probléma megoldásában a téli közmunkaprogram sem.

Ennek keretében 100 ezer embernek kellett különböző képzéseken részt venni. Volt, akinek a kompetenciáját fejlesztették, mások tanulhattak. Előbbiek megismerkedhettek például a köszönés helyes formáival, és megtudták, hogy vita akkor alakul ki, ha két vagy több ember nem ért egyet. Leírták a számokat egytől ötig, és talán már az "a" hangot is helyesen tudják artikulálni. Tény: valóban van, akinek szüksége van arra, hogy megtanítsák írni, olvasni. De sokan közülük korábban dolgoztak, szakmával rendelkeznek, csak éppen a hazai foglalkoztatáspolitikai helyzet és a befektetők kivonulása miatt elveszítették az állásukat. Nekik semmi szükségük nem volt arra, hogy efféléket tanuljanak, vagy hogy felzárkóztassák őket.

Akik szakmát tanultak, ma már háztáji állattartó és növénytermesztő, illetve betanított parkgondozó, tisztítás-technológiai szakmunkás - vagyis takarító -, segéd gát- és csatornaőr papírral a kezükben reménykednek abban, hogy lesz állásuk. Csakhogy ilyen munkaerőre az álláspiacon nincs szükség. A diplomás állástalanokat is közmunkába terelte a kormány, volt, aki két egyetemi diplomával archívumok digitalizálásával foglalkozott egy állami kulturális intézménynél. Miközben sokan örülnének a parlamentben, ha legalább egy diplomájuk lenne.

Balog Zoltán - talán nem tudatosan - de éppen erről a fejetlenségről beszélt. Kifejtette ugyanis, hogy nagyon fontos, az érdemi felzárkóztatáshoz, oktatáshoz szükséges adatok hiányoznak. Úgy fogalmazott: az analfabetizmust nem mérték fel Magyarországon, nincsenek pontos adatok a jelenségről, holott vélhetően az emberek 25 százaléka funkcionális analfabéta. Azt tehát nem tudni, hogy ezt a felvetését mire alapozta, de az biztos, hogy a kormányt senki és semmi nem akadályozta meg a felmérés elkészítésében, vagy abban, hogy szakemberekkel konzultáljon, és ne csak minősítsen.

A képzések megkezdése előtt sem volt előzetes szűrés, anélkül készült a közmunkásoknak szóló, kompetenciafejlesztő tananyag. "Nem tudtuk, hogy milyen szintű az emberek képzetlensége" - fogalmaztak a szervezéssel megbízott Türr István Képző és Kutató Intézetnél. A négy hónapos tanfolyamok anyagát a valós igény ismerete nélkül dolgozták ki, "lehet, hogy írni nem tudnak, lehet, hogy olvasni, lehet, hogy a szöveget nem értik". Mindehhez hozzátették, "mindig elfelejtjük, hogy ez a program azoknak szól, akik ott vannak a másik oldalon".

Míg Balog Zoltán szerint a közfoglalkoztatás nem cél, a kormány egy másik erős embere, Lázár János éppen ennek ellenkezőjéről beszélt. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár ugyanis azt mondta, a kormány célja, hogy 2015 januárjától minden munkaképes korú, egészséges embernek legalább közmunkát biztosítson. Vélhetően Lázár sem a számok barátja, mert ha az lenne, tudná, hogy annak amit mond, nem sok realitása van.

A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó jelentése szerint 4 millió 78 ezren dolgoznak Magyarországon. Közülük - pontosan számot nem tudni - körülbelül 130 ezren közmunkások. Tavaly összesen 300 ezren dolgoztak közmunkában. A többiek, mintegy 2,7 millió ember munkaképes korú, de nem foglalkoztatott és nem is munkanélküli. Tehát ennyi felnőttnek kellene közmunkát biztosítani Lázár szerint. Ennyi embernek kellene 51 ezer forintból megélni egy hónapban. Azt is fontos megjegyezni, hogy azok, akik eddig közmunkások voltak, jellemzően 3 hónapot dolgoztak, és nem nyolc, hanem csak négy vagy hat órában.

Szerző

Gyurcsány: a szeretett hazának szüksége van erre, amit csinálunk

Publikálás dátuma
2014.05.26. 02:01
Fotó: Bielik István/Népszava
Gyurcsány Ferenc megköszönte, hogy az emberek elmentek szavazni, azt, hogy elmondták a véleményüket, és hogy a Demokratikus Koalíció képviselőit választották. Hozzátette, hogy akik a DK-ra voksoltak, azok egy olyan pártot támogattak, amely az Egységes Európa legelkötelezettebb híve. "Hazafiak vagyunk, és büszkén merünk európaiak lenni!" -  hangsúlyozta.

Gyurcsány szerint tehetséges, bátor, szorgalmas nemzet vagyunk, amelynek nincs mitől félnie.

Saját mozgalmával kapcsolatban azt hangoztatta, hogy két és fél évvel ezelőtt a semmiből alapítottak egy új pártok. Egy olyat, amely kimondja, amit mások csak körülírnak, és amely a legádázabb ellenfele lesz az Orbáni önkénynek. "Folytatjuk ezt a nagyon határozott, elvi ellenzéki szerepet" - szögezte le a DK elnöke, majd hozzátette: "nem szabad feladni, csinálni kell, mert ennek a szeretett hazának szüksége van erre, amit mi csinálunk".

Gyurcsány szerint ennek a választásnak a DK a győztese. Budapesten és jó néhány városban a Demokratikus Koalíció lett a demokratikus ellenzék legerősebb pártja. A mi ellenfelünk Orbán Viktor és a szövetségesei - zárta beszédét a DK elnöke. 

Szerző