Ausztriában és Cipruson is a konzervatívok nyertek

Ausztriában a jobbközép irányzatú Osztrák Néppárt győzött az európai parlamenti választásokon, de a szélsőjobb komoly előretörést ért el, s a harmadik helyre került a már kiszivárgott végleges eredmények szerint. Cipruson szintén ismert már a végeredmény: eszerint az uniópárti konzervatív párt, a Demokratikus Tömörülés (DISY) lett az első, 37,78 százalékkal.

Ausztriában az Osztrák Néppárt (ÖVP) 27,3 százalékot szerzett (2,7 százalékkal kevesebbet, mint 2009-ben), s mögötte a második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 24,2 százalékkal, azaz szavazatait az öt évvel ezelőttihez képest 0,5 százalékkal bővítve. Ez a két párt jelenleg kormánykoalícióban irányítja Ausztriát.

A populista, euroszkeptikus (sokak által szélsőjobboldalinak mondott) Osztrák Szabadságpárt a harmadik helyen végzett, 20,5 százalékkal - jelentősen bővítve szavazatarányát, hiszen 2009-ben még csak 12,7 százalékot ért el. Ugyanakkor a szélsőjobb sikerét egy kicsit árnyalja, hogy egy másik szélsőjobboldali párt, az FPÖ-ből korábban kivált BZÖ ezúttal mindössze 0,5 százalékot ért el.

A Zöldek több mint 4 százalékot erősödtek, s 14 százalékot értek el. A liberális NEOS 8,5 százalékot szerzett, s ezzel 1 képviselői helye lesz az Európai Parlamentben. Az Ausztriának jutó 18 mandátumból egyébként az ÖVP 5-öt vagy 6-ot szerzett, az SPÖ 5-öt, az FPÖ 4-et, a Zöldek pedig 2-t vagy 3-at.

Cipruson a Demokratikus Tömörülés (DISY) 37,78 százaléka 2 mandátumot ér, míg a második helyre került kommunista Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) 26,87 százalékot kapott, s szintén 2 képviselőt küldhet Strasbourgba. A jobbközép Demokrata Párt (DIKO) 10,85 százalékot, a szocialista Egyesült Demokraták pedig 8 százalékot kapott: mindkét párt egy-egy képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Szerző

Az ellenzéki szocialisták győzhettek Portugáliában

Az ellenzéki szocialisták győzelmét hozták az európai parlamenti választások Portugáliában vasárnap az urnazárás után nyilvánosságra hozott előrejelzések szerint.

A Szocialista Párt a becslések szerint 30-36 százalékhoz jutott az ibériai országban, amely Magyarországhoz hasonlóan 21 képviselőt küldhet az EP-be. Az ellenzéki pártot ez az eredmény 6-9 mandátum betöltésére jogosítja fel.

A kormányzó koalíció, a Szociáldemokrata Párt és a konzervatív Demokratikus és Szociális Központ (CDS-PP) 25-29 százalékot szerzett, ez 6-8 képviselői pozíciót jelent. Két képviselői helyet nyerhet egy új erő, a Föld Pártja (MPT), amely 7 százalék körüli voksot kapott. A kommunisták és Zöldek koalíciója 12-15 százalékkal 3-4 mandátumra számíthat. Legalább egy képviselői helyet elnyert a Baloldali Blokk is 5-7 százaléknyi szavazatmennyiséggel.

Ha a tényleges eredmények megerősítik a prognózisokat, az jelentős visszalépést jelenthet Pedro Passos Coelho miniszterelnök kormánya számára másfél évvel a jövő őszre tervezett általános választás előtt.

Szerző

Haragból szavaztak a franciák

A François Hollande elnök nevével fémjelzett politikával szembeni elégedetlenség  nyilvánult meg abban, hogy az európai választásokon a francia szavazók egynegyede a szélsőjobboldali Nemzeti Frontra voksolt – ez tűnik ki a Marine Le Pen vezette párt sikerének első franciaországi kommentárjaiból.  A pártalapító Jean Marie Le Pen máris a francia nemzetgyűlés feloszlatását követelte.

Jean-François Copé, a jobbközép UMP tömörülés elnöke kijelentette: „Az eredmények a franciák nagy haragjáról tanúskodnak.” Az UMP alelnöke még keményebben fogalmazott: „A franciák tömegesen elutasítják az elmúlt években épített Európát.”

Stephane Le Foll, a szocialista párti kormány szóvivője elismerte, hogy nagy sokkot jelent a FN előretörése, de azt nem, hogy ezzel a szélsőjobboldali párt vált volna az ország első számú politikai erejévé. Ségoléne Royal környezetvédelmi miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy a franciák egynegyede „egy erőszakosan Európa-ellenes pártra szavazott.”

Alain Juppé volt jobboldali miniszterelnök szerint  súlyos vereségről beszélt, amelynek legfőbb tanulsága, hogy a hagyományos jobboldali és centrumpártoknak össze kell fogniuk. François Bayrou centrista politikus úgy értékelte az eredményt, hogy „szétesett a francia politikai paletta” azzal, hogy a két nagy párt csupán a szavazatok egyharmadát kapta meg, miközben a választói tartózkodás 57%-os volt. A zöldpárti José Bové viszont "steril tiltakozó szavazatnak" nevezte az FN nagyarányú térnyerését.

Megszólalt Manuel Valls miniszterelnök is, aki szerint  bizalmi válság van Európa iránt, ennek ellenére ki kell tartani mellette.

Marine Le Pen szerint "a szuverén nép hangosan és világosan szólt." Apja, Jean-Marie Le Pen, a FN alapítója az eredmények fényében máris a francia nemzetgyűlés feloszlatását követelte.

Beszédes adatokat tett közzé a Le Monde: a becslések szerint  a munkások 43, az alkalmazottak 38 %-a szavazott a Nemzeti Frontra, míg a szocialistákra e két rétegből 8, illetve 16% voksolt. Le Pen pártja a 35%-ot kapott a 30 év alattiak körében, míg a szocialistákra e korosztályból csupán 15 % szavazott. 

 

 

Szerző
Frissítve: 2014.05.26. 00:54