Tőzsde - Vegyes nyitás Nyugat-Európában

Vegyesen nyitottak kedden a fontosabb nyugat-európai tőzsdék.

A londoni FTSE-100 index 0,43 százalékkal erősödött, a frankfurti DAX-30 index 0,06 százalékkal gyengült, a párizsi CAC-40 index 0,20 százalékkal csökkent a keddi nyitáskor.

Hétfőn Londonban banki szünnap miatt nem volt kereskedés, Frankfurtban a DAX-30 index 1,29 százalékkal 9894 pontra emelkedett, Párizsban a CAC-40 index 0,75 százalékkal 4526,80 pontra erősödött.

Szerző

Olcsó olasz borok nyomják le az árakat

Publikálás dátuma
2014.05.27. 07:25
Az olcsó olasz borok korlátozzák a hazai termelők értékesítési lehetőségeit. Fotó: Valentyn Volkov/Thinkstock/Getty Images
Évek óta jelentős gondja a magyar borászoknak az olcsó olasz bor behozatala. Becslések szerint idén is mintegy 450-500 ezer hektóliter érkezik, folyóborként, jelentős része ráadásul feketén. Kiss Eliza, az ágazat fejlesztésért felelős miniszteri biztos a sajtónak azt nyilatkozta, hogy veszélyezteti a magyar borpiac egyensúlyát az import, ezért a szaktárca szeretné visszaszorítani a külföldi borok behozatalát.

Szerinte hatékony lenne - a vám tilalma miatt - egy regisztrációs díj bevezetése, amely nem csupán adminisztratív úton nehezítené az importot, hanem elvenné a nyerészkedők profitját is, így már nem érné meg ebben az üzletágban tevékenykedniük.

Tornai Tamás, somlói borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke a Népszavának elmondta, a hazai bortermelés 70 százaléka fehérbor, a fennmaradó 30 százalék a vörösbor. A fogyasztásban azonban az arányok kiegyenlítettek, nagyjából 50-50 százalék.

A termelés és fogyasztás közötti különbséget igyekeznek importból pótolni. A fogyasztást jelző számok is folyamatosan változnak. A szakember közölte, a standolás bevezetése után volt olyan év amikor 3,5 millió hektóliter bor érett a hordókban, tartályokban, míg a standolás hiányában ez a mennyiség csak a 2,6 millió hektóliter volt. A magyar borexport 90 százaléka fehér bor.

Tornai is hangsúlyozta, az olcsó olasz borok korlátozzák a hazai termelők értékesítési lehetőségeit. A magyar borászoknak nem az olasz kollégáikkal, hanem az általuk fölhasznált - az emberi egészségre egyébként nem ártalmas - olcsó adalékanyagokkal és az emiatt olcsóbb borárakkal kell versenyezniük.

A HNT elnöke általánosságban egyetértett azzal, hogy a hazai borászoknak nem feltélenül kell az olcsó "asztali bor" kategóriával megküzdeni,, de azt is hozzátette, azt sem engedhetik meg a magyar borászok, hogy a legfontosabb belföldi szegmensről lemondjanak.

Tornai Tamás hangsúlyozta, több uniós országban is léteznek szigorú szabályok a bor értékesítéssel kapcsolatban, de a korlátozás hosszú távon nem alkalmas az egyenlő versenyesélyek megteremtésére. A hazai szabályozásnak a minőséget kell védeni elsősorban.

Olaszországban korábban az EU által támogatott lepárlásra termeltek, akkor nem a minőség, hanem a mennyiség számított. A támogatási rendszer átalakulásával az addig lepárolt bormennyiség felszabadult, így az olaszok akár házhoz is szállítják a literenként 80 forintos folyóbort. Magyarországon egy liter bor átlagos önköltségi ugyanakkor ára 110-120 forint.

Szerző

Ma lehet, holnap már kell

Publikálás dátuma
2014.05.27. 07:23
Ha már az állami nyugdíj kevés lesz, legalább az öngondoskodásból ne vigyenek el sokat a költségek. Fotó: Vajda József/Népszava
A pénzügyi rezsicsökkentésként értékeli a jegybank, hogy költségkorlátozást vezet be az adókedvezményt is nyújtó nyugdíjbiztosításoknál, és ezzel garantálná, hogy a biztosítói költségek ne vigyék el az ügyfelek befektetésének aránytalanul nagy részét. Az ajánlás megfogalmazása előtt az MNB egyeztetett a biztosítókkal, az intézkedéstől a nyugdíjbiztosítási piac erősödését várja.

Amióta a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat államosították, a korábbi - a nyugdíjbiztosításokhoz kötődő - adókedvezmények egy részét megszüntették, óvatosabbá váltak azok, akik öngondoskodás révén kívánnak gondoskodni öreg napjaikról. Időközben az adókedvezmények egy része ismét igénybe vehető, ám a bizonytalan jogi környezet feladja a leckét a biztosítótársaságoknak: milyen feltételek mellett kössenek szerződéseket a hosszú távú megtakarítást vállaló ügyfeleikkel.

Az MNB felügyeleti hatóságának munkatársai tegnap bemutatták azt a július 1-jétől érvényes ajánlását, amely szerint a 10 éves lejáratú nyugdíjbiztosítások teljes költség mutatója (tkm) legfeljebb 4,25 százalékos, a 15 éveseké 3,95 százalékos, a 20 éveseké pedig 3,5 százalékos lehet. A jegybank ajánlása azt tartalmazza, hogy ezeket az értékeket legfeljebb 2 százalékponttal meghaladhatja a nyugdíjbiztosítások tkm-je, de csak akkor, ha a biztosító a magasabb tarifa alkalmazását meg tudja indokolni.

Azt is elvárja az MNB, hogy a nyugdíjbiztosítások nyújtsanak járadékszolgáltatási lehetőséget, és ne csak egy összegben vehessék fel megtakarításukat az ügyfelek. A teljes költség mutató (tkm) egy olyan egyszerű, vagyonra vetített mutató, amely megmutatja, hogy megközelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet az elméleti, költségmentes hozamhoz képest az adott termék esetében. Ami a biztosításoknál korántsem közömbös: tartalmazza a beépített kockázati díjakat is.

Számos tapasztalat igazolja, hogy akadnak még olyan biztosítási termékek is, ahol - a magas jutalékok, költségek és díjak miatt - az ügyfél azt tapasztalja, semmivel sincs több pénze, mintha egy köcsögben otthon tartotta volna.

A kép elég vegyes, egyaránt vannak magas és alacsony költségű nyugdíjbiztosítások, de többnyire a drágább termékek közé tartoznak. Különösen igaz ez a megállapítás, ha az önkéntes nyugdíjpénztárak 1,87 százalékos vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) 0,73 százalékos átlagos vagyonarányos elméleti költségterhelés tkm-jével hasonlítjuk ezt össze.

A nyugdíjbiztosításoknál az MNB márciusi adatai szerint az átlagos tkm 5,21 százalékos volt. Találtak azonban egy olyan terméket is, amelynek tkm-je már a 9 százalékot is meghaladta. A tegnap bemutatott ajánlás nem kötelező érvényű ugyan, de ha nem lesz ennek foganatja, akkor a felügyeleti feladatokat ellátó MNB nem lesz rest és a jogalkotóhoz fordul. Ezt a pénzügyi rezsicsökkentés újabb lépcsőjének tekinthetjük.

Vannak régebbről húzódó, rendezésre váró ügyek is. Például a nyesz nagyobb éves adókedvezményt ígér azoknak, akik 2020-ig elérik a nyugdíjkorhatárt, szemben a fiatalabbakkal. Lapunk megkérdezte Szebelédi Ferencet, az MNB biztosítási és pénztár-felügyeleti főosztályvezetőjét, miért "vésték kőbe" ezt a dátumot, és miért nem görgetik évről-évre előre.

A szakember emlékeztetett: a nyesz a legrégebbi,1994-ben bevezetett nyugdíj-előtakarékossági forma. Azóta már vannak újabb öngondoskodási kedvezmények is, ezért nem változtattak a 2020-as határéven, és nincs is tudomása arról, hogy ilyen szándék lenne. (2013-ban 159 577 nyesz-számlát tartottak nyilván, kevesebbet, mint egy esztendővel korábban.)

A nyugdíjbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmények tartósságáról Szebelédi Ferenc azt a válaszolta, hogy egy korábbi alkotmánybírósági határozat szerint a kedvezményt visszamenőleg nem lehet csökkenteni. Az azonban a jogalkotó kompetenciája, hogy milyen garanciális elemeket alkalmaz a kedvezmények tartóssága érdekében.

Csökken a létszám, nő a vagyon
Csökkenő létszám és növekvő vagyon jellemzi a pénztárakat az Magyar Nemzeti Bank által pénteken közzétett első negyedéves adatok alapján. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak száma ez év március végére 1 millió 185 ezerre csökkent a múlt év március végi 1 millió 226 ezerről. Nőtt viszont a pénztári befizetések összege, a munkaadók 8,5 milliárd forintot fizettek be az idén március végéig a pénztárakba, szemben a tavalyi 8 milliárd forinttal, míg a munkavállalók befizetései 12,1 milliárdra emelkedtek a tavalyi 10,6 milliárdról. Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma a tavalyi 51-ről, 49-re csökkent. Szolgáltatásra az önkéntes pénztárak az idén 4,3 milliárd forintot, tavaly 8,5 milliárd forintot fizettek ki. Az önkéntes pénztárak portfóliója 1009 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 937 milliárdról idén március végén. A magán-nyugdíjpénztárak taglétszáma 67,9 ezerről 62,9 ezerre csökkent. Az egyéni számlákon jóváírt tagdíj 40 millióról 58 millió forintra növekedett.
Szerző