Kompbaleset: hajsza a tulajdonos után

Publikálás dátuma
2014.05.28. 07:31
Családtagok emlékeznek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHUNG SUNG-JUN
Dél-Korea 50 ezer dolláros - 11,1 millió forintos - nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki információval segíti az áprilisban elsüllyedt Sewol komphajó eltűnt tulajdonosának felkutatását.

Ju Bjung Un és fia eltűnése közfelháborodást váltott ki a távol-keleti országban. A férfi tagja egy olyan egyháznak, amelyet bírálói szektának tartanak és tömeges öngyilkosságokhoz kötnek.

Korábban azt hitték, hogy a 73 éves hajtótulajdonos az egyház egyik, Szöulhoz közeli birtokán bujkál, a rendőrség ki is vonult a helyszínre, a szektahívek százai azonban az útját állták.

A hatóságokat végül beengedték a birtokra, a férfit azonban nem találták meg. Többen úgy gondolják, hogy Ju az egyik szektatag otthonában húzta meg magát. A rendőrség a hajó tulajdonosára 50 ezer dolláros (11,1 millió forintos), fiára pedig 30 ezer dolláros (6,7 millió forintos) nyomravezetői díjat tűzött ki.

Ju ellen adóelkerülés, sikkasztás és gondatlanság vádjával indítottak eljárást. Az ügyészség szerint azért történhetett meg a több mint 300 utas halálával járó kompkatasztrófa, mert a hajót üzemeltető Chonghaejin Marine társaság jogtalanul a gyanúsított családjának juttatta a nyereség túlnyomó részét, és így nem jutott elég pénz a megfelelő biztonsági berendezésekre és személyzetre.

A vállalat vezérigazgatóját és négy középvezetőjét már őrizetbe vették, amiért a hajó túl volt terhelve rakománnyal. 

A dél-koreai rendőrség bejelentette, hogy hajszát indított Ju után, amelynek keretében létrehoztak egy csapatot mintegy százötven tapasztalt nyomozó és rendőrtiszt részvételével, valamint Jut és fiát ábrázoló fényképek tízezreit ragasztották ki országszerte.

A férfi állítólag az Evangélikus Baptista Egyház vezetője, a bírálók szerint a közösségben Mózes néven szólítják. Az egyház tagjai ezt tagadják. Állításuk szerint a hajótulajdonos nem a vezetője, csupán az egyik befolyásos tagja a szervezetnek.

1987-ban a szekta egyik frakciójának harminckét tagja öngyilkosságot követett el a főváros közelében. Az esettel kapcsolatban Ju ellen is nyomozást indítottak, mivel a halottak közül többen az ő számlájára utaltak különféle pénzösszegeket.

Végül bizonyíték hiányában felmentették. Egy másik ügyben azonban elítélték, amiért az egyház tagjaitól gyűjtött adományokat a vállalkozásaiba forgatta.

Szerző
Frissítve: 2014.05.27. 22:06

Matolcsy nem tud leállni, vágott

Publikálás dátuma
2014.05.28. 07:21
A Monetáris Tanács üléstermében sokadszorra is a kamatcsökkentés mellett döntöttek a jegybankárok. Fotó: Europress/Thinkstock/Ge
Tíz bázisponttal ismét csökkentette a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Elemzők szerint 2 százalékig csökkenhet az irányadó ráta a jelenlegi 2,4 százalékról. Jövőre feltehetően emelni kell a jegybanki alapkamatot.

Ismét 10 bázis pontot vágott a jegybanki alapkamatból tegnapi ülésén a Monetáris Tanács (MT). A jelenlegi 2,4 százalék ismét történelmi mélypont, sőt 10 bázisponttal alacsonyabb a lengyel alapkamatnál is. Utoljára erre 2003 elején volt példa egy rövid időre - hívja fel a figyelmet Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője.

A lengyel gazdaság stabilitása hozzánk mérve nehezen vitatható - mutat rá Horváth Ákos, az Equilor elemzője. Még mindig jelentős hozamfelárunk van a lengyelekhez képest, azonban az egyre alacsonyabb kamatszint a befektetőket idővel más piacokra terelheti - véli a elemző. Horváth Ákos példaként Romániát hozta fel, ahol az irányadó ráta 3,5 százalékos, melyhez 1,5 százalékos országkockázati felár társul.

Teljes mértékben a nemzetközi környezet függvénye, hogy az MNB mikor áll meg a kamatcsökkentéssel: amíg erre lehetőséget lát, megteszi - mondta el lapunknak Török Zoltán. A Reiffeisen Bank elemzője szerint idén még beszélhetünk kamatcsökkentésről, jövőre azonban emelésre lesz szükség - párhuzamosan azzal, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szintén szigorításra készül a következő év közepe körül. Az elemző szerint akár 2 százalékig is csökkenhet az irányadó ráta -bár ez jóval alacsonyabb a korábban várt szintnél.

Az áprilisi döntést követően ugyan jelezte, hogy az alapkamat érdemben már megközelítette azt a szintet, ami megfelel a középtávú inflációs célnak, azonban a jegybank nyitva hagyta a kaput a további enyhítésre a hazai és nemzetközi fejlemények tükrében.

Az elmúlt egy hónap történései inkább a további kamatcsökkentés folytatásában erősíthették meg a jegybankot - véli Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő elemzője felidézte: a fejlett piaci hozamok lejtmenetbe kapcsoltak, az USA-ban ismét a növekedési aggodalmak, Európában pedig a deflációs félelmek domináltak.

A kedvező nemzetközi környezet mellett a hazai inflációs folyamatok is inkább a további enyhítést pártolóknak adtak muníciót - mutat rá Bebesy. Az elmúlt hónapok inflációs adatai bőven alullőtték az MNB márciusi inflációs jelentésében szereplő, tartósan alacsony külső inflációval számoló pályáját.

Az MT szerint továbbra is alacsony az inflációs nyomás, melynek oka a visszafogott belső kereslet és a visszafogott külpiaci infláció. A tegnapi kamatvágás indoklásában az MNB kifejti: a következő negyedévekben a gazdasági növekedés további fokozatos élénkülésére számít, mely "a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben valósulhat meg, és nagyobb súlyt kaphat benne a belső kereslet erősödése".

A jegybank is arra számít, hogy a háztartások fogyasztása emelkedik.

Az inflációs kilátásokat illetően Bebesy Dániel szerint érdekes kérdés, hogy a vártnál erősebb hazai növekedés hatását hogyan értelmezi majd az MT, hisz a gyorsabb bővülés, ha tartósnak bizonyul, mindenképpen a kihasználatlan kapacitások vártnál gyorsabb olvadását jelenti majd. Az kereslet élénkülése ugyanis az inflációt is felfelé hajtja.

Korábban a gazdasági növekedés ösztönzése miatt kezdett kamatcsökkentési ciklusba az MT. Ebből a szempontból Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a 2,5 százalékos alapkamat volt a szimbolikus határ, emellett már kialakul a növekedésbarát környezet.

Lapunknak nyilatkozva Török Zoltán, a Reiffeisen Bank elemzője rámutatott: nehéz megmondani, hogy a jelenlegi növekedésből mennyi köszönhető a kamatcsökkentésnek. Hozzátette azonban, hogy a Növekedési Hitelprogram után indult csak be valamennyire a hitelezés, pusztán az alapkamat folyamatos csökkentése nem volt hozzá elegendő.

Nem indokol újabb kamatcsökkentést a deflációs veszély, hiszen ősztől emelkedik majd az infláció - emelte ki Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő elemzője hozzátette: ennek ellenére elképzelhető, hogy a kedvezőbb külső környezetet kihasználva tovább vágja a kamatot a jegybank Monetáris Tanácsa.

Csak stagnál az államadósság

A központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 24 309,9 milliárd forintot volt a múlt héten, ez 311,3 milliárd forintos növekedést jelent a 2013. év végi adóssághoz képest, viszon 59,4 milliárd forintos csökkenést az előző heti értékhez képest - derül ki az Államadósság-kezelő Központ legfrissebb adataiból. Az ÁKK számításai szerint így a központi költségvetés adóssága a bruttó hazai össztermék (GDP) 82 százaléka volt.

Ez az összeg magában foglalja az önkormányzatoktól idén átvállalt adósságot is, amely ugyan növeli a központi költségvetés adósságát, ugyanakkor nem érinti az államháztartás teljes adósságát. Másrészt az adósságot ideiglenesen növeli a március végén kibocsátott 3 milliárd dollár összegű devizakötvény, amely a júliusi és a novemberi deviza lejáratokat finanszírozza, így éves szinten nem emeli az adósságot. Ezen felül az adósságállomány forintban kimutatott értékének növekedését magyarázza a tavaly év végi 296,91 forintos euróárfolyamnál jelenleg jelentősen gyengébb devizaárfolyam is.

Ahogy arról lapunk korábban beszámolt: a tavalyi év utolsó napjaiban jelentősen csökkent a GDP-arányos államadósság. Ez elsősorban különböző trükköknek köszönhető, melyekre a kormánynak azért volt szüksége, mert alkotmányba iktatta az adósságcsökkentést.

Decemberben az ÁKK mintegy 455 milliárd forintnyi adósságot tüntetett el azzal, hogy visszafogta a kötvénykibocsátást, emellett a nyugdíjvagyon utolsó morzsái és a forint mesterséges erősítése is hozzájárult, hogy néhány napra csökkenjen az államadósság. A mostani 82 százalékos államadósság nagyjából ugyanannyi, mint a 2010-es kormányváltáskor, az államadósság elleni harc meghirdetése előtt.

Szerző

Matolcsy nem tud leállni, vágott

Publikálás dátuma
2014.05.28. 07:21
A Monetáris Tanács üléstermében sokadszorra is a kamatcsökkentés mellett döntöttek a jegybankárok. Fotó: Europress/Thinkstock/Ge
Tíz bázisponttal ismét csökkentette a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Elemzők szerint 2 százalékig csökkenhet az irányadó ráta a jelenlegi 2,4 százalékról. Jövőre feltehetően emelni kell a jegybanki alapkamatot.

Ismét 10 bázis pontot vágott a jegybanki alapkamatból tegnapi ülésén a Monetáris Tanács (MT). A jelenlegi 2,4 százalék ismét történelmi mélypont, sőt 10 bázisponttal alacsonyabb a lengyel alapkamatnál is. Utoljára erre 2003 elején volt példa egy rövid időre - hívja fel a figyelmet Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője.

A lengyel gazdaság stabilitása hozzánk mérve nehezen vitatható - mutat rá Horváth Ákos, az Equilor elemzője. Még mindig jelentős hozamfelárunk van a lengyelekhez képest, azonban az egyre alacsonyabb kamatszint a befektetőket idővel más piacokra terelheti - véli a elemző. Horváth Ákos példaként Romániát hozta fel, ahol az irányadó ráta 3,5 százalékos, melyhez 1,5 százalékos országkockázati felár társul.

Teljes mértékben a nemzetközi környezet függvénye, hogy az MNB mikor áll meg a kamatcsökkentéssel: amíg erre lehetőséget lát, megteszi - mondta el lapunknak Török Zoltán. A Reiffeisen Bank elemzője szerint idén még beszélhetünk kamatcsökkentésről, jövőre azonban emelésre lesz szükség - párhuzamosan azzal, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szintén szigorításra készül a következő év közepe körül. Az elemző szerint akár 2 százalékig is csökkenhet az irányadó ráta -bár ez jóval alacsonyabb a korábban várt szintnél.

Az áprilisi döntést követően ugyan jelezte, hogy az alapkamat érdemben már megközelítette azt a szintet, ami megfelel a középtávú inflációs célnak, azonban a jegybank nyitva hagyta a kaput a további enyhítésre a hazai és nemzetközi fejlemények tükrében.

Az elmúlt egy hónap történései inkább a további kamatcsökkentés folytatásában erősíthették meg a jegybankot - véli Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő elemzője felidézte: a fejlett piaci hozamok lejtmenetbe kapcsoltak, az USA-ban ismét a növekedési aggodalmak, Európában pedig a deflációs félelmek domináltak.

A kedvező nemzetközi környezet mellett a hazai inflációs folyamatok is inkább a további enyhítést pártolóknak adtak muníciót - mutat rá Bebesy. Az elmúlt hónapok inflációs adatai bőven alullőtték az MNB márciusi inflációs jelentésében szereplő, tartósan alacsony külső inflációval számoló pályáját.

Az MT szerint továbbra is alacsony az inflációs nyomás, melynek oka a visszafogott belső kereslet és a visszafogott külpiaci infláció. A tegnapi kamatvágás indoklásában az MNB kifejti: a következő negyedévekben a gazdasági növekedés további fokozatos élénkülésére számít, mely "a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben valósulhat meg, és nagyobb súlyt kaphat benne a belső kereslet erősödése".

A jegybank is arra számít, hogy a háztartások fogyasztása emelkedik.

Az inflációs kilátásokat illetően Bebesy Dániel szerint érdekes kérdés, hogy a vártnál erősebb hazai növekedés hatását hogyan értelmezi majd az MT, hisz a gyorsabb bővülés, ha tartósnak bizonyul, mindenképpen a kihasználatlan kapacitások vártnál gyorsabb olvadását jelenti majd. Az kereslet élénkülése ugyanis az inflációt is felfelé hajtja.

Korábban a gazdasági növekedés ösztönzése miatt kezdett kamatcsökkentési ciklusba az MT. Ebből a szempontból Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a 2,5 százalékos alapkamat volt a szimbolikus határ, emellett már kialakul a növekedésbarát környezet.

Lapunknak nyilatkozva Török Zoltán, a Reiffeisen Bank elemzője rámutatott: nehéz megmondani, hogy a jelenlegi növekedésből mennyi köszönhető a kamatcsökkentésnek. Hozzátette azonban, hogy a Növekedési Hitelprogram után indult csak be valamennyire a hitelezés, pusztán az alapkamat folyamatos csökkentése nem volt hozzá elegendő.

Nem indokol újabb kamatcsökkentést a deflációs veszély, hiszen ősztől emelkedik majd az infláció - emelte ki Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő elemzője hozzátette: ennek ellenére elképzelhető, hogy a kedvezőbb külső környezetet kihasználva tovább vágja a kamatot a jegybank Monetáris Tanácsa.

Csak stagnál az államadósság

A központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 24 309,9 milliárd forintot volt a múlt héten, ez 311,3 milliárd forintos növekedést jelent a 2013. év végi adóssághoz képest, viszon 59,4 milliárd forintos csökkenést az előző heti értékhez képest - derül ki az Államadósság-kezelő Központ legfrissebb adataiból. Az ÁKK számításai szerint így a központi költségvetés adóssága a bruttó hazai össztermék (GDP) 82 százaléka volt.

Ez az összeg magában foglalja az önkormányzatoktól idén átvállalt adósságot is, amely ugyan növeli a központi költségvetés adósságát, ugyanakkor nem érinti az államháztartás teljes adósságát. Másrészt az adósságot ideiglenesen növeli a március végén kibocsátott 3 milliárd dollár összegű devizakötvény, amely a júliusi és a novemberi deviza lejáratokat finanszírozza, így éves szinten nem emeli az adósságot. Ezen felül az adósságállomány forintban kimutatott értékének növekedését magyarázza a tavaly év végi 296,91 forintos euróárfolyamnál jelenleg jelentősen gyengébb devizaárfolyam is.

Ahogy arról lapunk korábban beszámolt: a tavalyi év utolsó napjaiban jelentősen csökkent a GDP-arányos államadósság. Ez elsősorban különböző trükköknek köszönhető, melyekre a kormánynak azért volt szüksége, mert alkotmányba iktatta az adósságcsökkentést.

Decemberben az ÁKK mintegy 455 milliárd forintnyi adósságot tüntetett el azzal, hogy visszafogta a kötvénykibocsátást, emellett a nyugdíjvagyon utolsó morzsái és a forint mesterséges erősítése is hozzájárult, hogy néhány napra csökkenjen az államadósság. A mostani 82 százalékos államadósság nagyjából ugyanannyi, mint a 2010-es kormányváltáskor, az államadósság elleni harc meghirdetése előtt.

Szerző