munkavállalók;munkahely;munkaadók;lojalitás;megbecsülés;

- Munkavállalóink nem lojálisak

Magyarországon a munkavállalók mindössze 10  százaléka vallja magát maximálisan elkötelezettnek jelenlegi munkaadója iránt, míg ez az arány Dániában 45 százalék, Norvégiában 42 százalék Oroszországban 37 százalék, derül ki a Kelly Global Workforce Index (KGWI) felmérés legfrissebb eredményeiből.

A munkavállalói elkötelezettség kérdéséhez szorosan kapcsolódik az a gondolat, hogy a dolgozók szerint mennyire becsüli meg őket munkaadójuk.

Európai összesítésben a munkavállalók 39 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén, és ez a szint lényegében változatlan maradt az elmúlt három évben.

Magyarországon a válaszadók 36 százaléka érez hasonlóképpen; 44 százalékuk pedig kevésbé lojális munkaadójához a tavalyi felméréshez képest. Ennek eredményeképpen a megkérdezettek 66%-a tervezi az állásváltoztatást még ebben az évben, 65 százalékuk rendszeresen gondolkodik azon, hogy felmond. A válaszadók közel fele keres új álláslehetőséget, attól függetlenül, hogy jól érzi magát jelenlegi munkahelyén, 39 százalékuk hetente legalább egyszer aktívan keresgél is az állásajánlatok között.

A munkahely-választási döntést befolyásoló legfontosabb tényezőkről szólva a fizetést és a juttatásokat említették a legtöbben 85 százalék, ám a válaszadók 63 százaléka ugyancsak megjelölte a munka és a magánélet egyensúlyát, 51 százalékuk pedig az előrejutási lehetőségeket.

Az Y generáció tagjai a fizetésen kívül (89 százalék) az előrelépési lehetőségeket (66 százalék), illetve a munka-magánélet egyensúlyát (65 százalék) és a tréning, szakmai továbbképzési lehetőségeket (61 százalék) tartják fontosnak, ha több munkaadó ajánlata közül is választhatnak.

A megkérdezettek felét nagyban befolyásolja munkahely-választási döntéseiben, hogy mennyire talál értelmet munkájában.

A Magyarországon már 10 éve jelenlévő Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Jónás Anikó, az alábbiakban foglalta össze véleményét a felmérés eredményeiről:

"A munkavállalói elkötelezettség messze elmarad az európai átlaghoz képest és ez világosan rámutat arra, hogy a munkaadóknak olyan körülményeket kell teremteniük, amely hosszú távon is vonzó a munkavállalók számára. A bevallottan munkát kereső jelöltek mellett nagy számban vannak olyanok is, akik kevésbé látható módon közelítik meg a munkaerőpiacot (passzív álláskeresők), ez pedig még inkább fokozza a tehetséges munkavállalók felkutatásában és megnyerésében rejlő kihívásokat."

"A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy bár a fizetés és juttatás áll a munkavállalói preferencia középpontjában, az előrelépési lehetőségek és a szakmai továbbképzések is fontos szerepet játszanak munkahellyel kapcsolatos döntéseik során. A készségfejlesztés és tudásbővítés menedzselése ma már nem kizárólag a munkáltató felelőssége, azonban a foglalkoztatás szerves részét alkotják és nagyban befolyásolják a munkavállalói teljesítményt, morált csakúgy, mint a munkaerő-megtartását."

Passzív álláskeresők elérése - megoldást jelenthet a közösségi média?

Ma már az online/digitális önéletrajz az általános - a felmérés résztvevőinek 96 százaléka állítja, hogy leginkább ilyen formában adná be pályázatát egy állásra, míg a hagyományos papíralapú önéletrajzot mindössze 14 zázalékuk választaná. Habár egyre nagyobb teret hódít a közösségi média az álláskeresésben is, a megkérdezettek alig 6 százaléka választaná ezt a lehetőséget a hagyományos álláskeresési módszerekkel szemben. Az álláskeresők 16 százaléka csatlakozott már valamely munkaadó közösségi oldalához vagy szakmai közösségéhez, 45 százalékuk pedig szívesen csatlakozna a későbbiekben.

A felmérés 31 ország mintegy 230.000 dolgozójának válaszait gyűjtötte össze, köztük több mint 6.000 magyar munkavállalóét.

Június elején várható a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklus következő jelentős lépése: Magyarországnak június 7-ig kell benyújtania az uniós fejlettségbeli különbségek csökkentésére szolgáló Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazánkra eső forrásainak tervezett felhasználását bemutató operatív programokat az Európai Bizottságnak. Az operatív programok azt határozzák meg, hogy egy-egy uniós tagállam az adott területen milyen eredményeket kíván elérni, mekkora forrásból, illetve milyen konkrét fejlesztési tevékenységeken és adminisztratív, intézményi megoldásokon keresztül kívánja ezeket a célokat megvalósítani. A magyar operatív programok benyújtásra kész tervezetei közül eddig az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) esetében született meg a végleges tervezetet jóváhagyó kormányhatározat; a programok benyújtására május végén, illetve június elején kerül sor.