Publicisztika;MSZP;Mesterházy Attila;ATV;Kovács László;

Fotó: Népszava, Bielik István.

- Elnökségi tagok kényszeríthetik ki Mesterházy távozását

Akár elfogadja az MSZP választmánya az elnökség lemondását, akár nem, az elnökség kikényszerítheti Mesterházy Attila távozását, értesült az atv.hu vezető szocialista forrásokból.

Van ugyanis forgatókönyv arra az esetre is, ha a választmány szombati ülésén nem fogadná el Mesterházy és az elnökség lemondását. Amennyiben hat elnökségi tag lemond, kötelező kiírni a tisztújítást az MSZP-ben. Márpedig értesüléseink szerint Szanyi Tibor, Horváth Csaba, Korózs Lajos és Gúr Nándor kész megtenni ezt a lépést, rajtuk kívül tehát további két elnökségi tag lemondásával kikényszeríthető a tisztújítás. (Az MSZP elnökségének összesen 13 tagja van.)

Az ATV.hu információi szerint  az MSZP budapesti elnöksége is kritikus nyilatkozatra készül az országos elnökséggel kapcsolatban, ami szintén arra utal, hogy egyre fogy a levegő Mesterházy Attila körül.

Ahogy beszámoltunk róla korábban, Kovács László, az MSZP volt elnöke szerint a teljes tisztújítás nem lenne a legjobb megoldás, hiszen ősszel önkormányzati választások lesznek, helyette inkább egy ideiglenes, ügyvezetői testületet kellene alakítani az MSZP-n belül. A párt volt elnöke minderről az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt.

Kovács szerint ezt a testületet rövid idő alatt fel lehetne állítani. Hozzátette: a tagjai azok lehetnének, akik az országgyűlési választáson egyéni mandátumot szereztek, valamint akik csak nagyon kevéssel kaptak ki, illetve a három volt szocialista elnök, Kovács László, Hiller István és Lendvai Ildikó. A politikus úgy véli, az ügyvezető testület elnöke Botka László lehetne. Kovács László kijelentette: erről az opcióról már beszélt több szocialista politikussal, és ők azt mondták, ez egy reális megoldás lenne. A szocialista politikus hangsúlyozta: ha új vezetés lenne, az a 80. percben szállna be a meccsbe úgy, hogy az ellenfél 6-0-ra vezet.

Az sem lenne jó, ha minden maradna a régiben, mert akkor a közvélemény joggal mondja, azt, hogy ezeknek természetes, hogy mindig kikapnak – jelentette ki. Kovács László egyébként egyetért a XIII. kerületi szocialisták véleményével, hogy teljesítmény nélkül senki se lehessen vezető az MSZP-ben. AZ MSZP volt elnöke szerint vezető tisztséget az töltsön be, aki erre alkalmas. A politikus kijelentette: a tudás, a tapasztalat, az elkötelezettség és a hitelesség elengedhetetlen feltétele annak, hogy valaki vezető tisztséget töltsön be. Hozzátette: ha a választmány tagjai átérzik a felelősséget a párt sorsáért és az ország sorsáért, akkor el kell fogadni az elnökség lemondását. Horn Gyula '98-ban egy nagyon csekély vereség után nem felajánlotta a lemondását, hanem közölte, hogy lemond – jelentette ki.

Mesterházy Attila hétfő este az Egyenes Beszédben elmondta: magában is keresi a kudarc okát, ezért mondott le a teljes elnökség. Az MSZP elnöke szerint sokan személyi kérdésre egyszerűsítik ezt a helyzetet, de nagyobb a probléma annál, mint hogy ki az elnök vagy kik a megyei vezetők, a választók a szocialisták politikájára is nemet mondtak. A politikus kijelentette: mindenkinek megvan a politikai felelőssége, én is érzem ennek a felelősségét. Múltkor nem mondtunk le, az volt a baj, most lemondtunk, az a baj – fogalmazott. Hozzátette: a frakcióvezetőségről nem mond le, mert "az egy másik terepe a politizálásnak"

Mesterházy Attila elmondta: a választmány szombaton dönthet úgy, hogy elfogadja az elnökség lemondását, és akkor azonnali tisztújítás lesz hétfőtől. A pártelnök kijelentette: ha ez megtörténik, akkor 45 napon belül teljesen új vezetés lesz a pártban, minden szinten. A választmánynak azt kell mérlegelnie, hogy ez milyen hatással lesz az önkormányzati választásra – magyarázta. A politikus szerint a tisztújítás akár új impulzust is adhat a választóknak. Mesterházy Attila hangsúlyozta: a választmányban van egy egyszerű képlet, el kell dönteni egy stratégiai dilemmát. "Nekünk a legbonyolultabb az alapszabályunk a többi párt között, ezért én azon is elgondolkodnék, hogy érdemes rajta változtatni" - fűzte hozzá.

A szocialisták elnöke elmondta: a pártot szeretné tovább építeni, ez a második családja, de akkor hoz döntést a folytatásról, ha látja, milyen döntést hozott a választmány. Az EP-választás kudarcával kapcsolatban azt mondta: másfél hónap kevés volt, hogy felrázzák és elkötelezzék a szavazóikat, aminek az is lehet az oka, hogy az MSZP szavazói "nagyon csalódottak voltak", illetve nem érezték a mostani esemény súlyát. Hozzátette: „az önkormányzati választáson szeretnének valamilyenfajta együttműködést, mert csak így lehet esélyünk.”

Bozóki András politológus szerint akárki is lesz az új vezér, ha lesz egyáltalán – akkor az valószínűleg a frakcióvezetővel szemben akarja majd meghatározni önmagát, ez pedig rengeteg kockázatot rejt magában, kettős vezetés alakulhat ki. Ez eddig a magyar politikában nem jelentett jót. "Annakidején a Független Kisgazdapárt esetében a parlamenti frakció szétvált a párttól és négy évig küszködtek. Vagy az SZDSZ történetében a Fodor Gábor-Kóka János ellentét idején ugyanez volt és ezek mindegyike gyakorlatilag halálos a párt számára a végigkimenetelét tekintve. Ha a párt politikusainak van egy csöppnYi esze, akkor ezt nem csinálják"- szögezte le a szakértő az ATV Híradójának.

Filippov Gábor politilógus is úgy véli, hogy Mesterházy nehéz helyzetet teremtett most a pártban azzal, hogy nem mondott le egyértelműen. "Az, hogy a frakcióvezetői tisztségről sem hajlandó lemondani, egy nagyon erős üzenet a pártnak, nevezetesen, hogy ha nagy erőlködések árán sikerült őt elüldözni a párt éléről, akkor is még tényező marad legalább a következő parlamenti választásig"- vélekedett Filippov.

 

Június elején várható a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklus következő jelentős lépése: Magyarországnak június 7-ig kell benyújtania az uniós fejlettségbeli különbségek csökkentésére szolgáló Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazánkra eső forrásainak tervezett felhasználását bemutató operatív programokat az Európai Bizottságnak. Az operatív programok azt határozzák meg, hogy egy-egy uniós tagállam az adott területen milyen eredményeket kíván elérni, mekkora forrásból, illetve milyen konkrét fejlesztési tevékenységeken és adminisztratív, intézményi megoldásokon keresztül kívánja ezeket a célokat megvalósítani. A magyar operatív programok benyújtásra kész tervezetei közül eddig az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) esetében született meg a végleges tervezetet jóváhagyó kormányhatározat; a programok benyújtására május végén, illetve június elején kerül sor.