Tízezreket spórolhatnánk az interneten, de nem tesszük

Magyarországon az előfizetők kétharmada nem ellenőrzi rendszeresen, hogy elérhető-e a közelében új, kedvezőbb távközlési csomag. Míg a kötelező biztosítások terén már érzékelhető a szolgáltatók közötti mérlegelés tudatossága, addig a távközlési csomagok terén még mindig nem tapasztalható előrelépés. Pedig alig negyedórányi befektetett idővel egy-egy távközlési csomag vagy szolgáltató váltásával több tízezer forintot is meg lehetne spórolni - derül ki az Internetet.hu távközlési árösszehasonlító oldal elemzéséből.

Bár az Európai Bizottság felmérése arra is rámutat, hogy a magyar háztartások 46 százaléka legalább egyszer lecserélte már szolgáltatóját, ez minden bizonnyal az utóbbi évek piaci átrendeződéseinek, és a kényszerű váltásnak tulajdonítható. Ezt támasztja alá az is, hogy azon magyar előfizetők közül, akik még sosem váltottak szolgáltatót, 84 százalék el sem gondolkodott a lépésen. Ez az arány az Európai Unió tagállamai közül hazánkban a legmagasabb.

A hazai kínálat lakóhelytől függően rendkívül vegyes. Míg a frekventált, fejlett infrastruktúrával rendelkező területeken jóval bővebb a választási lehetőség, és így az átlagár is jóval alacsonyabb, addig épp az alacsonyabb életszínvonalú, kieső régiókban a legmagasabbak az internetszolgáltatások árai, mivel itt az infrastruktúra kiépítésének is jóval nagyobb a költsége. Ezeken a területeken gyakran csak az ott élők számára megfizethetetlen műholdas internetszolgáltatás elérhető. Bár a kiépített infrastruktúra nem mindenhol engedi meg a váltást, az ország jelentős részén még mindig érdemes körülnézni az alternatív lehetőségek között, ugyanis éves szinten akár több tízezer forintot is meg lehet takarítani.

Hogyan tudnának spórolni a magyar internet előfizetők?

"Az internetcsomagok árát rendkívül sok tényező befolyásolja, a legfontosabbak a kiépített infrastruktúra, a használt technológia, a csomag jellemzői és persze a szolgáltatók akciós ajánlatai. Az elsőnél sajnos nem sok döntési lehetősége van a felhasználónak, de az utóbbi három esetben az ő választásán múlik, hogy él-e az olcsóbb lehetőséggel. A legnagyobb különbség a vezeték nélküli internetcsomagok esetében látszik. Míg például egy 25 GB letöltési korláttal rendelkező műholdas internetcsomag több mint 21 ezer forintba kerül, addig egy hasonló letöltési korláttal bíró, többször gyorsabb mobilnet csomag már 9 ezer forinttól elérhető. Egy ilyen váltás havi szinten 12 ezer, évi szinten pedig közel 150 ezer forintos spórolást jelent" - magyarázza Solt Ádám, az Internetet.hu távközlési szakértője. 

A spóroláshoz természetesen nem szükséges technológiát váltani, de gyakran még szolgáltatót sem, azok ugyanis gyakran saját meglévő ügyfeleik számára is biztosítanak olcsóbb, a meglévőhöz hasonló jellemzőkkel bíró szolgáltatásokat. Ha az előfizető hűségideje lejárta után vált, és új előfizetőként rendeli meg ugyanazt a csomagot, akár 20 százalékkal is olcsóbban juthat hozzá. Ezen kívül pedig, aki hosszabb távra szeretne tervezni, annak érdemes megfontolni az ún. prepaid csomagok vásárlását is. A felhasználó előre fizet éves díjat, ami arányait tekintve egy hónapra lebontva kevesebbe kerül, mintha havonta kellene fizetnie. Ezzel is több ezer forintot lehet spórolni.

"Tapasztalataink szerint jellemző a felhasználókra, hogy nincsenek tisztában a saját fogyasztói szokásaikkal, ami további felesleges kiadást jelent számukra. Ha ritkábban vagy egy alkalommal csak kevés ideig interneteznek, és nem szoktak nagyobb méretű fájlokat letölteni, nem kifizetődő az elérhető leggyorsabb, és ezért általában drágább csomagot választani. Az átlagárakat tekintve például ha egy 30 Mbps letöltési sebességgel rendelkező csomag helyett beérjük az 1-2 Mbps sebességűvel, havi szinten 1500, éves szinten pedig 18 ezer forintot is meg lehet spórolni. Mobilinternet esetében pedig ez az összeg akár 4500, illetve 50 ezer forint is lehet" - elemzi az Internetet.hu által gyűjtött távközlési díjakat Solt Ádám.

Szerző

Hírnévmenedzsment

Ma Magyarországon a különböző vállalatok, szervezetek még mindig hajlamosak arra, hogy hírnevük menedzsmentjével csak akkor törődjenek, amikor már a reputáció helyreállítása a feladat. Pedig ez a szemlélet nemcsak versenyhátrányt, hanem komolyabb anyagi kárt is okozhat számukra - emelte ki dr. Szeles Péter, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) docense Hírnévmenedzsment című könyvének bemutatóján.

A Révai Digitális Kiadó gondozásában jelent meg dr. Szeles Péternek, a BGF docensének szerzőtársaival, dr. Szűcs Tamással, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusával, valamint Varga Zsolttal, az e-Benchmark ügyvezető igazgatójával közösen írt, a vállalkozások, szervezetek hírnevéről és annak menedzselhetőségéről szóló Hírnévmenedzsment című könyve, amelyet a napokban mutattak be a Budapesti Gazdasági Főiskolán. A könyv azzal a kettős céllal jött létre, hogy szakkönyvként és tankönyvként egyaránt forgatható legyen.

A könyv bemutatóján Dr. Szűcs Tamás kiemelte: "A 2000-es évek elején, az internet széleskörű elterjedésével következett be a pénzügyi világban az a gondolkodásmódbeli változás, amely a vállalatvezetők figyelmét cégeik láthatatlan tőkéje felé fordította. Mára többségük számára világossá vált, hogy ez a láthatatlan tőke, a hírnév, nagyon komoly értéket adhat vállalkozásaik számára, így a márkanév értékesítése a hagyományos vállalati, pénzügyi értékek között is kiemelt helyen szerepel a vállalatok gazdaságpolitikájában." Dr. Szeles Péter ugyanakkor hozzátette, sajnálatos módon még mindig számos olyan hazai cég van, mely csak abban az esetben fordít figyelmet hírnevének menedzselésére, mikor már a megtépázott hírnév helyreállítása a feladat. A vállalatvezetők ez irányú tudatlansága ebben az esetben versenyhátrányt, sőt jelentős anyagi kárt is okozhat a cégeknek.

"A világ egyre gyorsuló ütemben és szédítő dinamikával változik. A tudásalapú társadalomban és gazdaságban az új ismeretek válnak a legértékesebbekké, hiszen ezek segítségével válhatunk a konkurenseinknél, versenytársainknál sikeresebbé. A hírnév megértése és tudatos, szakszerű menedzselése egy cég életében pontosan ezt jelenti. A hírnév a jövő egyik legjelentősebb értékű és hatású formálója" - emelte ki dr. Szeles Péter.

Varga Zsolt a hírnév mérésének módszertanáról és annak kialakításáról - mely a könyvben egy egész fejezetet kitölt - elmondta, a fejezet megírásakor egyik legfőbb céljuk az volt, hogy olyan eszközt adhassanak az olvasók kezébe, amelyeknek segítségével meghatározható, hogy egy-egy cég hírneve mely pontokon gyenge, így ennek megfelelően gazdaságosan, kizárólag az adott területre fókuszálva, célzottan lehet elvégezni a hírnév javítását. Ennek megfelelően a Hírnévmenedzsment érdekes olvasmánya lehet cégvezetőknek, vállalkozások irányítóinak, pénzügyi és stratégiai vezetőknek, csakúgy, mint a vállalati kommunikációs szakembereknek, de akár jogászoknak és ügyvédeknek is.

Szerző

Munkavállalóink nem lojálisak

Magyarországon a munkavállalók mindössze 10  százaléka vallja magát maximálisan elkötelezettnek jelenlegi munkaadója iránt, míg ez az arány Dániában 45 százalék, Norvégiában 42 százalék Oroszországban 37 százalék, derül ki a Kelly Global Workforce Index (KGWI) felmérés legfrissebb eredményeiből.

A munkavállalói elkötelezettség kérdéséhez szorosan kapcsolódik az a gondolat, hogy a dolgozók szerint mennyire becsüli meg őket munkaadójuk.

Európai összesítésben a munkavállalók 39 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén, és ez a szint lényegében változatlan maradt az elmúlt három évben.

Magyarországon a válaszadók 36 százaléka érez hasonlóképpen; 44 százalékuk pedig kevésbé lojális munkaadójához a tavalyi felméréshez képest. Ennek eredményeképpen a megkérdezettek 66%-a tervezi az állásváltoztatást még ebben az évben, 65 százalékuk rendszeresen gondolkodik azon, hogy felmond. A válaszadók közel fele keres új álláslehetőséget, attól függetlenül, hogy jól érzi magát jelenlegi munkahelyén, 39 százalékuk hetente legalább egyszer aktívan keresgél is az állásajánlatok között.

A munkahely-választási döntést befolyásoló legfontosabb tényezőkről szólva a fizetést és a juttatásokat említették a legtöbben 85 százalék, ám a válaszadók 63 százaléka ugyancsak megjelölte a munka és a magánélet egyensúlyát, 51 százalékuk pedig az előrejutási lehetőségeket.

Az Y generáció tagjai a fizetésen kívül (89 százalék) az előrelépési lehetőségeket (66 százalék), illetve a munka-magánélet egyensúlyát (65 százalék) és a tréning, szakmai továbbképzési lehetőségeket (61 százalék) tartják fontosnak, ha több munkaadó ajánlata közül is választhatnak.

A megkérdezettek felét nagyban befolyásolja munkahely-választási döntéseiben, hogy mennyire talál értelmet munkájában.

A Magyarországon már 10 éve jelenlévő Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Jónás Anikó, az alábbiakban foglalta össze véleményét a felmérés eredményeiről:

"A munkavállalói elkötelezettség messze elmarad az európai átlaghoz képest és ez világosan rámutat arra, hogy a munkaadóknak olyan körülményeket kell teremteniük, amely hosszú távon is vonzó a munkavállalók számára. A bevallottan munkát kereső jelöltek mellett nagy számban vannak olyanok is, akik kevésbé látható módon közelítik meg a munkaerőpiacot (passzív álláskeresők), ez pedig még inkább fokozza a tehetséges munkavállalók felkutatásában és megnyerésében rejlő kihívásokat."

"A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy bár a fizetés és juttatás áll a munkavállalói preferencia középpontjában, az előrelépési lehetőségek és a szakmai továbbképzések is fontos szerepet játszanak munkahellyel kapcsolatos döntéseik során. A készségfejlesztés és tudásbővítés menedzselése ma már nem kizárólag a munkáltató felelőssége, azonban a foglalkoztatás szerves részét alkotják és nagyban befolyásolják a munkavállalói teljesítményt, morált csakúgy, mint a munkaerő-megtartását."

Passzív álláskeresők elérése - megoldást jelenthet a közösségi média?

Ma már az online/digitális önéletrajz az általános - a felmérés résztvevőinek 96 százaléka állítja, hogy leginkább ilyen formában adná be pályázatát egy állásra, míg a hagyományos papíralapú önéletrajzot mindössze 14 zázalékuk választaná. Habár egyre nagyobb teret hódít a közösségi média az álláskeresésben is, a megkérdezettek alig 6 százaléka választaná ezt a lehetőséget a hagyományos álláskeresési módszerekkel szemben. Az álláskeresők 16 százaléka csatlakozott már valamely munkaadó közösségi oldalához vagy szakmai közösségéhez, 45 százalékuk pedig szívesen csatlakozna a későbbiekben.

A felmérés 31 ország mintegy 230.000 dolgozójának válaszait gyűjtötte össze, köztük több mint 6.000 magyar munkavállalóét.

Szerző