Benyújtották a paksi hitelmegállapodás törvényjavaslatát

Benyújtotta a kormány szerdán az Országgyűlésnek a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges hitelmegállapodásról szóló törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum szerint az orosz fél maximum 10 milliárd euró összegű állami hitelt nyújt a magyar fél részére a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására.

A hitelt  2014-2025 között használják fel, és a magyar fél 21 éven keresztül fizeti a törlesztőrészleteket, azzal, hogy az első részlet a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes.

A kamat  a felvett kölcsön egyenlege után 2014-ben és a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-ig vagy szeptember 15-ig, de legkésőbb 2026. március 15-ig évi 3,95 százalék. Ezt követően  évi 4,50 százalék a visszafizetés első 7 évében, majd évi 4,80 százalék a visszafizetés második 7 évében, illetve évi 4,95 százalék a visszafizetés utolsó 7 évében.

A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló egyezményt 2014. január 14-én Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá az orosz államfő Moszkva közeli rezidenciáján, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében.

Szergej Kirijenko az aláírás után elmondta, hogy először az államközi megállapodást kell aláírni, de ezzel párhuzamosan már az utolsó simításokat végzik a hitelszerződésen, amelynek felső határát egyelőre 10 milliárd euróban (3000 milliárd forint) állapították meg.

Vlagyimir Putyin orosz államfő az aláírás után meggyőződését fejezte ki, hogy a megállapodások hozzájárulnak az orosz-magyar kapcsolatok szélesítéséhez. Elmondta, hogy az új reaktorokkal megduplázódik a paksi erőmű jelenleg 2 gigawattos teljesítménye, ezzel nő Magyarország energetikai függetlensége. Kiemelte, hogy a munkálatok 40 százalékát magyar beszállítók fogják elvégezni, ez azt jelenti, hogy mintegy 3 milliárd dollárt fordítanak magyar munkahelyek teremtésére.

Orbán Viktor azt mondta, kiváló szakmai megállapodást kötöttek, amelyet örömmel fog a magyar parlament elé terjeszteni jóváhagyásra. Hangsúlyozta: a megállapodással megteremtették a feltételét annak, hogy fennmaradjon és erősödjön az orosz-magyar energetikai együttműködés.  

A kormány nevében 2014. január 31-én Varga Mihály nyújtotta be az Országgyűlésnek a paksi erőmű bővítését is tartalmazó törvényjavaslatot. Ebben egyebek mellett az állt, hogy a felek együttműködnek a paksi erőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését és a régiek üzemen kívül helyezését, VVER (vízhűtéses vízmoderátoros) típusú reaktorral, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövőben leállításra kerülő 1-4. blokk teljesítményének kiváltására.

Az egyezmény szerint a szerződő felek együttműködnek az erőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése érdekében esetleg szükségessé váló további blokkok tervezésében, megépítésében, üzembe helyezésében.

A parlament 2014. február 6-án jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást 256 igen, 29 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett.

A jogszabály Áder János köztársasági elnök 2014. február 10-én írta alá. Az államfő egyes pártok indítványára figyelemmel megvizsgálta a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Megállapította, hogy az alaptörvény alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről.

Az atomerőmű-fejlesztés finanszírozását szolgáló államközi hitelmegállapodást a kormány február 19-én hagyta jóvá. A kormányszóvivő akkor elmondta, hogy a hitelmegállapodás tízmilliárd euró értékben négy kamatsávval - 3,95, 4,5, 4,8 és 4,95 százalék - jött létre, "fenntartva a magyar fél számára a mindenkori előtörlesztés lehetőségét, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a kifizetésekkel kapcsolatos jóváhagyás jogosítványát, amely egyértelmű magyarországi kontrollt jelent a költségek felett".

Márciusban az orosz kormány is jóváhagyta a hitelmegállapodást.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára akkor az MTI-nek elmondta: a paksi bővítéssel kapcsolatos orosz hitel után kamatot csak azt követően kell fizetnie Magyarországnak, hogy valamekkora finanszírozást már lehívott, és csakis a már lehívott összeg után.

Szerző
Frissítve: 2014.05.28. 20:35

Áfacsalási vád - "Vaj van a fejükön"

Az Együtt-PM arra szólítja fel a hatóságokat, hogy azonnal kezdjenek vizsgálatot "az áfacsalás és a NAV-os visszaélések ügyében" - erről a szövetség politikusa, Kónya Péter beszélt szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. A független képviselő arra emlékeztetett, hogy több mint hat hónap telt el azóta, hogy az "áfacsalás ügye kirobbant". 

A hvg.hu birtokába jutott és anonimizált formában nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvből kiderült, hogy Horváth András, Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt alkalmazottja januári rendőrségi kihallgatásokon több mint egy tucatnyi céget, valamint olyan NAV-vezetőket nevezett meg, akik érintettek lehetnek az áfacsalás ügyében - emelte ki.

A politikus felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy kérjen bocsánatot azért, mert korábban "hazudott", amikor a konkrétumok hiányára hivatkozva magyarázta, hogy miért nem indul vizsgálat az ügyben. (Az áfacsalási ügyről a kormányfő még tavaly decemberben mondta azt egy rádióinterjúban, hogy várják a konkrétumokat. Közölte, hogy ha ilyen lesz, azonnal megindítják a bűnvádi eljárásokat, mert az adócsalóknak a börtönben a helyük.)

Kónya Péter hozzátette, hogy a pártjukhoz tartozó képviselők támogatnának bármilyen kezdeményezést, amelyik alapján az ügyben fel lehet állítani egy parlamenti vizsgálóbizottságot. Hangsúlyozta, hogy ha a kormánypártok nem lépnek, akkor minimum azt lehet feltételezni róluk, hogy cinkosak, de akár azt is, hogy "vaj van a fejükön".

Kónya Péter azt is mondta, több olyan, a neve elhallgatását kérő NAV-dolgozóval beszélt, akik állították, hogy vizsgálatok elindításakor gyakran figyelmeztető jelzés jelenik meg a számítógépükön, hogy "adott cégeket nem vizsgálhatnak".

A legfőbb ügyész még februárban egy LMP-s írásbeli válaszra válaszolva tudatta, hogy hivatali visszaélés, adócsalás és csalás bűntettének gyanúját keltik azok az adatok, amelyek a Horváth András által tett feljelentés nyomozása során felmerültek.

Polt Péter arról is beszámolt, hogy az eljárás akkori szakaszában a nyomozó hatóság az adóellenőrzések eredményének állítólagos meghiúsulása érdekében félreállított munkacsoport személyi összetételét, tevékenységét és a feljelentő által hivatkozott adóellenőrzéseket és belső vizsgálatokat térképezte fel.

Szerző

Most számolják a külképviseleti szavazatokat

Megkezdődött az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a külképviseleteken leadott szavazatok összeszámlálása szerda délután, az urnák bontását és a számlálást a Nemzeti Választási Bizottság tagjai felügyelik. A szavazatok számlálásának törvényességét az MSZP három, az Nemzeti Választási Iroda (NVI) mellé delegált megfigyelője is ellenőrzi.

Az NVB tagjai először ellenőrizték az urnák sértetlenségét, majd az V. kerületi Alkotmány utcai Nemzeti Választási Központ aulájában hat asztalnál az NVI mintegy harminc munkatársa megkezdte az urnák bontását. 

Először ellenőrzik, hogy az urnákban valóban annyi boríték található-e, ahányat a jegyzőkönyvben rögzítettek, majd kiválogatják azokat, amelyek nincsenek leragasztva, mivel ezek érvénytelenek. Ezt követően egyesével felbontják a borítékokat és összeszámlálják a voksokat.

Ezek után az érvényes szavazatokat - várhatóan három órán keresztül - beszkennelik, majd kézzel újra átszámolják.

Az EP magyar tagjainak vasárnapi választásán az ország 96 külképviseletén voksolhattak azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik előzetesen névjegyzékbe vetették magukat. A külképviseleti névjegyzékbe 7567-en vetették fel magukat, közülük 6321-en el is mentek szavazni, vagyis a névjegyzékbe vettek 83,58 százaléka voksolt.

A külképviseletekről az urnáknak a jogszabály szerint legkésőbb csütörtök éjfélig kellett volna megérkezniük az NVI-hez, de már szerda kora délután megérkezett az utolsó urna is, így nem volt akadálya annak, hogy az NVI hozzákezdhessen a külképviseleti szavazatok megszámlálásához. A jogszabály szerint ugyanis a külképviseleten leadott szavazatokat a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett az NVI munkatársai számlálják meg. Az irodához a 96 külképviseletről 104 urna érkezett.

A külképviseletekről (amelyek együtt jogilag egyetlen szavazókört alkotnak) beérkező szavazatok számlálásának eredményéről az NVI jegyzőkönyvet állít ki, amelyet az NVB tagjai - akik a számlálást felügyelték - aláírnak.

Az EP-választás eredményét a 10 386 magyarországi szavazókör jegyzőkönyve és a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján állapítja meg a Nemzeti Választási Bizottság, várhatóan péntek délután.

Szerző
Frissítve: 2014.05.28. 18:41