A károk kétharmadát az idegen felek okozzák

A BKV járművek által elszenvedett vagy okozott balesetek kapcsán keletkezett kár a tavalyi évben mintegy 136 millió forintot tett ki. A károk több mint kétharmadát az ,,idegen" felek okozták. A vállalat által az idegen résztvevőknek okozott károkat felelősségbiztosításaik térítik meg a vétleneknek. A BKV tavaly biztosítási díjakra összesen 813 millió forintot fordított.

Az elmúlt héten két bkv-s baleset is történt. Május 18-án vasárnap elájult, ezért hajthatott neki a Bécsi úti 1-es villamos végállomás vágányzáró bakjának a balesetet szenvedett Combino 45 éves vezetője. Az ütközés során szétroncsolódott a villamos orra, összegyűrődött a karosszéria, valamint összetört a villamosvezető-fülke vezetőállása is. A kár elérheti akár a 100 millió forintot. Ha valóban rosszullét miatt történt a baleset, akkor a Combinót vezető anyagilag nem felelős a történtekért, ha azonban az ő hibája miatt ütköztek, kártérítést kell fizetnie. Május 23-án a ráckevei HÉV ütközött egy személygépkocsival a főváros IX. kerületében.

A BKV járművek által elszenvedett vagy okozott balesetek kapcsán keletkezett kár a tavalyi évben mintegy 136 millió forintot tett ki. A károk több mint kétharmadát az ,,idegen" felek okozták. A vállalat által az idegen résztvevőknek okozott károkat felelősségbiztosításaik térítik meg a vétleneknek. A BKV tavaly biztosítási díjakra összesen 813 millió forintot fordított.
A BKV lapunk érdeklődésére közölte: amennyiben a BKV saját magának okoz, a saját vagyonában kárt, azt az általános biztosítási feltételek kizárják, és a biztosítók ebben az esetben a kárt nem térítik meg.

A saját hibás anyagi káros eseményeknél a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés lehetőségein belül történik a munkavállalók anyagi kártérítése. Az ilyen eseteket a kollektív szerződésük szabályozza, amely akár négyhónapos bérnek megfelelő kártérítési kötelezettséget is megállapíthat. Saját hibás személyi sérüléssel járó eseményeknél a súlyosságot figyelembe véve a munkavégzés alóli felmentés, vagy elbocsátás is része a felelősségre vonásnak. Egyes esetekben ez nem munkáltatói mérlegelés kérdése, hanem hatósági intézkedések következménye, mint például a vezetői engedély bevonása.
A nem BKV-s résztvevők számára okozott károk nagyságáról a BKV-nak nincs pontos információja.

A kérdésünkre, hogy mit tud tenni a BKV a balesetek megelőzése érdekében, milyen közlekedésbiztonsági stratégiával rendelkezik, illetve hogyan készítik fel, továbbképzésekkel, vezetési tréningekkel a vezetőiket, a társaság kifejtette: a BKV-nál egy több lépcsőből álló, egymásra épülő baleset-megelőzési rendszer működik. A kiválasztás, a képzés, és utánképzés egységes egészt alkot. A rendszeres képzés során az elméleti és gyakorlati felkészítés egyaránt megjelenik. A kritikus pontokra, a gyakori baleseti okokra a különböző típusú képzéseken hívják fel a munkavállalóik figyelmét. A bekövetkezett balesetek egy részét oktatási anyagként feldolgozzák, ezzel is segítve munkavállalóik jövőbeni balesetmentes közlekedését.