A parlament előtt a paksi hitelszerződés

Benyújtotta a kormány tegnap az Országgyűlésnek a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges hitelmegállapodásról szóló törvényjavaslatot. (Az orosz szöveg már mintegy három hónapja ismert.)  A parlament honlapján olvasható kétnyelvű dokumentum alapján az orosz fél maximum 10 milliárd euró összegű állami hitelt nyújt a magyar fél részére a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. 

A hitelt 2014-2025 között használják fel, és a magyar fél 21 éven keresztül fizeti a törlesztőrészleteket, azzal, hogy az első részlet a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes.

A kamat a felvett kölcsön egyenlege után 2014-ben és a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-ig vagy szeptember 15-ig, de legkésőbb 2026. március 15-ig évi 3,95 százalék, ezt követően évi 4,50 százalék a visszafizetés első hét évében, majd évi 4,80 százalék a visszafizetés második hét évében, illetve évi 4,95 százalék a visszafizetés utolsó hét évében.

Magyar szempontból is érdekes javaslatokat tett tegnap az Európai Bizottság a hasadó anyagok beszerzésére, illetve a nukleáris fűtőelem ellátásban az Oroszországtól való függőség csökkentésére. A dokumentum aláhúzza, hogy Oroszország kulcsfontosságú versenytárs a hasadó anyagok előállításában, és integrált befektetési csomagokat kínál az egész nukleáris termelési láncban. A bizottság ugyanakkor szeretné elérni, hogy az Unióban nem uniós technológiával építendő új atomerőművi blokkok hasadóanyag-ellátása ne kizárólag Oroszországtól függjön.

Brüsszel kertelés nélkül leszögezi, hogy az Euratom Ellátó Ügynökségnek bármilyen új beruházás jóváhagyásának feltételéül kellene szabnia azt, hogy a hasadóanyag beszerzése ne egyetlen forrásból történjen. Bár a szöveg nem tesz említést a paksi atomerőmű bővítésére megkötött orosz-magyar atomüzletre, ebben az ügyben az Euratom már előzetesen zöld jelzést adott, és a dokumentum is új megállapodásokról szól.

Szerző

A károk kétharmadát az idegen felek okozzák

A BKV járművek által elszenvedett vagy okozott balesetek kapcsán keletkezett kár a tavalyi évben mintegy 136 millió forintot tett ki. A károk több mint kétharmadát az ,,idegen" felek okozták. A vállalat által az idegen résztvevőknek okozott károkat felelősségbiztosításaik térítik meg a vétleneknek. A BKV tavaly biztosítási díjakra összesen 813 millió forintot fordított.

Az elmúlt héten két bkv-s baleset is történt. Május 18-án vasárnap elájult, ezért hajthatott neki a Bécsi úti 1-es villamos végállomás vágányzáró bakjának a balesetet szenvedett Combino 45 éves vezetője. Az ütközés során szétroncsolódott a villamos orra, összegyűrődött a karosszéria, valamint összetört a villamosvezető-fülke vezetőállása is. A kár elérheti akár a 100 millió forintot. Ha valóban rosszullét miatt történt a baleset, akkor a Combinót vezető anyagilag nem felelős a történtekért, ha azonban az ő hibája miatt ütköztek, kártérítést kell fizetnie. Május 23-án a ráckevei HÉV ütközött egy személygépkocsival a főváros IX. kerületében.

A BKV járművek által elszenvedett vagy okozott balesetek kapcsán keletkezett kár a tavalyi évben mintegy 136 millió forintot tett ki. A károk több mint kétharmadát az ,,idegen" felek okozták. A vállalat által az idegen résztvevőknek okozott károkat felelősségbiztosításaik térítik meg a vétleneknek. A BKV tavaly biztosítási díjakra összesen 813 millió forintot fordított.
A BKV lapunk érdeklődésére közölte: amennyiben a BKV saját magának okoz, a saját vagyonában kárt, azt az általános biztosítási feltételek kizárják, és a biztosítók ebben az esetben a kárt nem térítik meg.

A saját hibás anyagi káros eseményeknél a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés lehetőségein belül történik a munkavállalók anyagi kártérítése. Az ilyen eseteket a kollektív szerződésük szabályozza, amely akár négyhónapos bérnek megfelelő kártérítési kötelezettséget is megállapíthat. Saját hibás személyi sérüléssel járó eseményeknél a súlyosságot figyelembe véve a munkavégzés alóli felmentés, vagy elbocsátás is része a felelősségre vonásnak. Egyes esetekben ez nem munkáltatói mérlegelés kérdése, hanem hatósági intézkedések következménye, mint például a vezetői engedély bevonása.
A nem BKV-s résztvevők számára okozott károk nagyságáról a BKV-nak nincs pontos információja.

A kérdésünkre, hogy mit tud tenni a BKV a balesetek megelőzése érdekében, milyen közlekedésbiztonsági stratégiával rendelkezik, illetve hogyan készítik fel, továbbképzésekkel, vezetési tréningekkel a vezetőiket, a társaság kifejtette: a BKV-nál egy több lépcsőből álló, egymásra épülő baleset-megelőzési rendszer működik. A kiválasztás, a képzés, és utánképzés egységes egészt alkot. A rendszeres képzés során az elméleti és gyakorlati felkészítés egyaránt megjelenik. A kritikus pontokra, a gyakori baleseti okokra a különböző típusú képzéseken hívják fel a munkavállalóik figyelmét. A bekövetkezett balesetek egy részét oktatási anyagként feldolgozzák, ezzel is segítve munkavállalóik jövőbeni balesetmentes közlekedését.

Témák
BKV baleset combinó

Kötelező lesz a kamara

Publikálás dátuma
2014.05.29. 07:17
Nem rémhír volt, tényleg kötelező tagságot akar a kamara FOTÓ: K 2 PRESS
Elfogadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) küldöttgyűlése azt a vitaanyagot, amely egyebek mellett a kötelező kamarai tagság bevezetését javasolja. A tervezett lépést több érdekvédelmi szervezet is bírálta, vagy legalábbis fenntartásait hangoztatta. A szocialisták pedig a vállalkozásokra kivetett újabb sarcot látnak a kamarai tagdíjban.

Egyetlen tartózkodással bólintott rá az MKIK tegnapi küldöttgyűlése a 2016 elejétől kötelező kamarai tagságot indítványozó - és korábban már kiszivárgott - vitaanyagra. A tanácskozáson az érvek között szerepelt, hogy meg kell teremteni az egyenszilárdságú szolgáltatást és a területi kamarák közötti munka jobb összehangolását.

Parragh László. az MKIK elnöke a Népszavának ezt azzal magyarázta, hogy Magyarországon 23 területi kamara van, s ezek igen eltérő kínálatú és színvonalú szolgáltatást nyújtanak. Az MKIK javaslata alapján a területi kamarák szolgáltatásait össze kell hangolni és azonos minőséget kell kínálni, amit folyamatosan ellenőrizne a központ. A küldöttgyűlésen éppen emiatt alakult ki vita, mert a területi kamarák nem szeretnék, ha az önállóságukat korlátoznák.

Felesleges vállalkozói terhek
A jegybank tegnap ismét nyisszantott egyet az alapkamaton, pedig a kisvállalkozók inkább az adminisztrációs költségeik visszanyesését várják. Például, hogy a kormány és Parragh László luxuskamarai elnök végre lemondjon a kötelező kamarai tagság erőltetéséről, amely teljesen feleslegesen húz le 5 ezer forint tagdíjat a kisvállalkozókról - írták közleményükben a szocialisták.
Vagy az online kasszarendszerről, amely eddig szintén csak pluszterhet rótt a kkv-szektorra. A friss hírek szerint a kormány által ígért 50 ezer forintos állami támogatástól elesett vállalkozók harmada duplán rosszul járt: a bevezetés után minden harmadik pénztárgép a szervizben vagy a kukában landolt. A kötelező kamarai tagság és az online pénztárgépek bevezetése csak látszólag két külön ügy. Valójában mindkét történet ugyanarról szól: a kormányzati pénzbehajtásról - véli az MSZP.

Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy miért maradtak el az egyeztetések az érdekképviseleti szervezetekkel a vállalkozók életét igencsak meghatározó tervezetről, de Parragh László hangsúlyozta, az MKIK a nyugat-európai mintát követi, amikor erőteljesebb közigazgatási hatáskört igényel. Ám ezzel párhuzamosan az önkormányzati jelleg is erőseb lesz - állította a kamara első embere.

"Ha a kamara befolyása nő, attól kezdve kikristályosodási pontként tekintenek a vállalkozók a kamarára és ha el akarnak érni valamit, akkor a kamarához fordulnak és nem valamelyik érdekképviseleti szövetséghez, mert ott nem biztos, hogy el tudják érni amit akarnak" - magyarázta a Népszavának Parragh.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak hangsúlyozta, a kamarával közös a céljuk, a magyar gazdaság támogatása, de éppen ezért elvárható lett volna, hogy egyeztessenek a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, mert nem csupán az MKIK és a kormány belügye a kötelező tagság. A főtitkár azt is kifogásolta, hogy a küldöttgyűlésen sok mindenről szó esett, csak a vállalkozókról nem. Ráadásul a kötelező kamarai tagság annyira sürgős, hogy még meg sem alakult az új kormány, de már az egyik köztestületi kamara szerint a vállalkozók legnagyobb gondja, hogy kamarai tagok legyenek.

Parragh László lapunknak egyebek mellett azzal is indokolta a kötelező tagság bevezetését, hogy a legnagyobb magyarországi külföldi befektetők, illetve a legfontosabb piacainkon, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban is kötelező a kamarai tagság. Az MKIK elnöke hangsúlyozta, ott sem a kötelező tagság, hanem a gazdaságszervezés a lényeg.

"A kamarák felügyelik a szak- és felnőttképzést, a külgazdaságot, bizonyos felsőoktatási területeket, vagyis ezekkel a jogosítványaikkal tettek szert nagyobb gazdasági befolyásra" - jegyezte meg Parragh. Az elnök szerint, ha Magyarország ezekkel az országokkal akar versenyezni, célszerű hasonló intézményrendszert működtetni. Dávid Ferenc egy korábbi, kamarai dokumentumból idézve közölte, az unió akkor még 27 tagjából 8-ban van kötelező tagság.

Parragh László az eért eredmények között említette, hogy az e-útdíj esetében a kormánnyal közösen kialakítottak egy kedvezményes hitelkeretet a fuvarozók megsegítésére, s azt is elérték, hogy ne büntessék őket 2013 végéig. Szakemberek ezzel szemben úgy emlékeztek, hogy nem elsősorban a kamara, hanem az érdekvédelmi és szakmai szervezetek értek el kedvezményeket.

"Az online pénztárgép cserék ügye szakmailag nem volt kellően jól előkészítve. Az államnak kellett volna néhány fajta berendezést bérbe felajánlani a vállalkozóknak, mint a közszolgáltatók a víz-, illetve villanyórát"- közölte Parragh László lapunk felvetésére, hogy a gazdaságszervezés kudarca volt az online-kasszák bevezetése. A kamara elnöke kifejtette, ők folyamatosan figyelmeztették a szaktárcát, hogy a kasszacserének nem lesz jó vége. Végül annyit sikerült elérni, hogy módosították az üzembe helyezési határidőket, de így is több tízezer vállalkozó esett el önhibáján kívül az 50 ezer forintos állami támogatástól.

Népszava megjegyzésére, miszerint azzal, hogy közismerten jó kapcsolatokat ápol a kormányfővel, legalábbis megkérdőjelezi a kamara valóságos önállóságát,Parragh László közölte, hogy szinte kivétel nélkül minden miniszterelnökkel jó kapcsolatokat ápolt és szükség esetén mindig a sarkára állt a tárgyalóasztal mellett. Parragh kijelentette, ha a gazdaság érdeke megkívánja a vállalja a konfrontációt a gazdaságirányítással is.

"Mintha nem az lenne a fontos, hogy a vállalkozók szolgálatába szervezzék át a kamarát, hanem az lenne a lényeg, hogy mindenkit betereljenek egy uniformizált szervezetbe. De ha már központosítanak, minek 20 területi agrár- és ugyanennyi ipari és kereskedelmi kamara, plusz a központok. Miért nem alakítanak egy Magyar Gazdasági Kamarát fele akkora apparátussal, jóval olcsóbban" - tette fel a kérdést Dávid Ferenc.

A VOSZ főtitkára hozzátette, ragaszkodnak ahhoz, hogy ha megvalósul a kötelező tagság, egyetlen forinttal sem emelkedhet a vállalkozók terhe a mostani 5 ezer forintos kötelező regisztrációs díjhoz képest. Igaz, szerinte nem erőszakkal kellene besorozni a vállalkozókat a kamarába, hanem azt előbb vonzóvá kellene tenni.

Szerző