A parlament előtt a paksi hitelszerződés

Benyújtotta a kormány tegnap az Országgyűlésnek a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges hitelmegállapodásról szóló törvényjavaslatot. (Az orosz szöveg már mintegy három hónapja ismert.) A parlament honlapján olvasható kétnyelvű dokumentum alapján az orosz fél maximum 10 milliárd euró összegű állami hitelt nyújt a magyar fél részére a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására.

A hitelt 2014-2025 között használják fel, és a magyar fél 21 éven keresztül fizeti a törlesztőrészleteket, azzal, hogy az első részlet a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes.

A kamat a felvett kölcsön egyenlege után 2014-ben és a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-ig vagy szeptember 15-ig, de legkésőbb 2026. március 15-ig évi 3,95 százalék, ezt követően évi 4,50 százalék a visszafizetés első hét évében, majd évi 4,80 százalék a visszafizetés második hét évében, illetve évi 4,95 százalék a visszafizetés utolsó hét évében.

Magyar szempontból is érdekes javaslatokat tett tegnap az Európai Bizottság a hasadó anyagok beszerzésére, illetve a nukleáris fűtőelem ellátásban az Oroszországtól való függőség csökkentésére. A dokumentum aláhúzza, hogy Oroszország kulcsfontosságú versenytárs a hasadó anyagok előállításában, és integrált befektetési csomagokat kínál az egész nukleáris termelési láncban. A bizottság ugyanakkor szeretné elérni, hogy az Unióban nem uniós technológiával építendő új atomerőművi blokkok hasadóanyag-ellátása ne kizárólag Oroszországtól függjön.

Brüsszel kertelés nélkül leszögezi, hogy az Euratom Ellátó Ügynökségnek bármilyen új beruházás jóváhagyásának feltételéül kellene szabnia azt, hogy a hasadóanyag beszerzése ne egyetlen forrásból történjen. Bár a szöveg nem tesz említést a paksi atomerőmű bővítésére megkötött orosz-magyar atomüzletre, ebben az ügyben az Euratom már előzetesen zöld jelzést adott, és a dokumentum is új megállapodásokról szól.