Szabotázsakció is okozhatta a Proton hordozórakéta lezuhanását

A tényfeltáró bizottság megállapította, milyen műszaki hiba okozhatta az orosz Proton hordozórakéta két héttel ezelőtti balesetét, egyúttal nem zárta ki, hogy szabotázsakció történt. Az orosz űrhivatal nem sokkal a testület csütörtöki bejelentése után azt közölte, hogy a szabotázs lehetőségének vizsgálata minden balesetnél szokásos eljárás, és ebben az esetben nincsenek erre utaló adatok.

A baleset legvalószínűbb oka, hogy szétesett a harmadik fokozat kormányának motorjában a turbószivattyú csapágyának rögzítője. Még további három lehetőséget is vizsgálnak - idézte az Interfax hírügynökség csütörtökön a testület megállapításait.

Alekszandr Danyiljuk, az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz kutatóintézetének (CNIIMas) igazgatóhelyettese, a bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy "a szándékos szabotázs lehetősége sem zárható ki". Az űrhivatal ugyanakkor csütörtökön, nem sokkal Danyiljuk bejelentése után azt közölte, hogy a tényfeltáró bizottságnak nincsenek adatai arra vonatkozólag, hogy a technológiai szabályok szándékos megsértése vezetett volna a Proton balesetéhez. Oleg Osztapenko, a Roszkoszmosz vezetője rámutatott: a szándékosság lehetőségét minden egyes incidensnél vagy balesetnél megvizsgálják, ez szokásos eljárás. Osztapenko is azt mondta, hogy a balesetet a harmadik fokozat egyik kormánymotorjának hibás működése okozhatta.

A szabotázsakcióval kapcsolatos megállapításról Dmitrij Rogozin, az orosz űrkutatást és a hadiipart felügyelő orosz miniszterelnök-helyettes közölte csütörtökön Twitter-oldalán, hogy előbb be kell fejezni a vizsgálatot, annak eredményeit pedig be kell terjeszteni a kormánynak, csak ezt követően kell a társadalmat szembesíteni azzal, hogy mi történt. Hozzátette, hogy korai még a baleset okairól beszélni.

Korábbi értesülések szerint Rogozin a balesetet követően "keményen elbeszélgetett" a Hrunyicsev rakétagyár moszkvai, voronyezsi és permi üzemeinek igazgatóival. Szerinte az űripari eszközöket előállító rendszer válsága vezetett a minőség romlásához, és úgy vélte, hogy az űripar gyökeres átalakításának következetes véghezvitele az egyetlen megoldás.

A baleset május 16-án történt. Az orosz hordozórakétának egy nagy teljesítményű távközlési műholdat kellett volna Föld körüli pályára állítania, de a repülés 545. másodpercében meghibásodott, és a Csendes-óceán felett megsemmisült. A Proton-M hordozórakéta az eddigi legnagyobb teljesítményű és legkorszerűbb orosz távközlési műholdat állította volna Föld körüli pályára. Az Ekszpreszsz-AP4R típusú, 5,8 tonnás műholdat az EADS Astrium európai vállalat gyártotta orosz megrendelésre. A csaknem egymilliárd rubelt (6,4 milliárd forint) érő távközlési berendezés adásai lefedték volna egész Oroszország, illetve a FÁK-tagországok területét, és a műhold internet-elérést biztosított volna Oroszország nagy kiterjedésű, távoli területeinek.

Tavaly július 2-án is baleset történt egy ugyanilyen Proton rakétával. A felbocsátás után egy perccel a hordozórakéta három orosz navigációs műholddal együtt Bajkonur területén zuhant le, 2,5 kilométerre a kilövőállástól.