Előfizetés

Az eltűnt gyermekek nyomában

M. Kovács Ágnes
Publikálás dátuma
2014.05.30. 07:14
Jövőre Európa több országa is csatlakozik a rendezvényhez FORRÁS: GAP MÉDIA
Magyarországon évente 11-13 ezer gyerek tűnik el otthonról. Kevesebb, mint a fele 1-2 óra múlva megkerül, a többi csellengő jó esetben pár napon, esetleg egy hónapon belül. Vannak azonban, akik évek múlva sem hallatnak magukról. Hasonlóan a tavalyi évekhez, idén is több ezer látogató jelent meg az Ezer Lámpás Éjszakáján, melyet idén kilenc helyszínen rendeztek meg, felhívva a figyelmet az eltűnt fiatalokra.

Az Eltűnt Gyerekek Világnapja alkalmából (május 25.) negyedik alkalommal rendezték meg az Ezer Lámpás Éjszakája elnevezésű kampánysorozatot, amely a gyermekek eltűnésének jelenségére hivatott felhívni a társadalom figyelmét.

A rendezvényt Budapesten az ’56-osok terén tartották, ahol civil szervezetek képviselői, valamint a BRFK Bűnmegelőzési, illetve Baleset-megelőzési Osztályának munkatársai beszélgettek a jelenlévőkkel. A főváros mellett további hét megye csatlakozott a társadalmi kezdeményezéshez: Bács-Kiskun megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Vas megye és Veszprém megye - ahol a fővárosi eseményhez hasonló színes programokkal várták az érdeklődőket. A kampány minden érintett helyszínen koncerttel, illetve a rendezvény védjegyévé vált világító lufik magasba bocsátásával zárult.

- 2011 óta minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az eltűnt gyerekek ügyében dolgozzunk. Ezen az estén fantasztikus volt látni és érezni mindenki részéről, hogy fontos ügyet képviselünk. Ez egy olyan program, amelyet folytatni kell, nem lehet abba hagyni - mondja Kárász Róbert az eseménysorozat életre hívója. - Ezzel a rendezvénysorozattal először is felhívjuk a figyelmet az eltűnt gyerekekre, másrészt a termékkommunikáció segítségével - melyet nem titok, hogy külföldi példa ihletett - a négy év alatt 15 fiatalt sikerült megtalálni. Erre nagyon büszkék vagyunk. Amerikában például kampányszerűen működik a tejesdoboz akció, nálunk az év 365 napján. Ezen kívül ásványvizes palackokon, szeletelt kenyerek csomagolásán, valamint egyes bankautomaták felületére is felkerültek a fotók.

A nemes ügyet szolgáló program a következő évben tovább bővülhet. A kezdeményezés nemzetközivé is válhat. 2015-ben Európa több városában emelkedhetnek majd magasba a léggömbök, és egy emberként szólhat Európa az eltűnt gyermekekhez, hogy "Gyertek haza!"

A gyermekeltűnések száma egyre növekszik. Tavaly összesen 12 600 fiatalkorút keresett a rendőrség Magyarországon, közülük 171-en nyomtalanul tűntek el, őket a mai napig sem találják. A 2013. évben 12 689 körözés elrendelése érintette a 18 év alattiakat - azaz az összes eltűntek mintegy 72 százalékát.

Jellemző okok

Az eltűnések okaként elsősorban a kiskorúak mikro- és makrokörnyezeti körülményeit, hatásait lehet megemlíteni.

- a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, és a gondozási helyükről engedély nélkül eltávozott vagy oda vissza nem tért kiskorúak, akik a többszöri eltűnéseik, elcsavargásaik miatt rendszeresen a hatóság látókörébe kerülnek;

- a különváltan élő szülők láthatásról vissza nem hozott, vagy oda el nem engedett gyermekei speciális esetet képeznek: amikor az egyik szülő a kiskorú elhelyezésére, felügyeletére vonatkozó jogerős bírósági végzés ellenére, a másik szülő tudta nélkül viszi külföldre a gyermeket;

- a közösségi szállásokon elhelyezett vagy kísérő nélküli külföldi állampolgárságú, ismeretlen helyre távozó kiskorúak esete: akik szándékosan hagyják el az otthonukat, ám általában egy-két nap után jelentkeznek, és haza is kerülnek;

- előfordul, hogy olyan kiskorú tartózkodási helye marad ismeretlen a hatóság előtt, aki felnőtté válása előtt dönt úgy, hogy elhagyja a szülői házat, és megszakítja a kapcsolatot hozzátartozóival, később szándékosan nem ad életjelet magáról.

Gyűjtés a cigány táborért

A cigány táborok, táboroztatás hagyományait őrizve a tervek szerint a Polgár Alapítvány az Esélyekért az idén is negyven nehéz sorsú gyereket nyaraltat majd június 23. és 28. között Csillebércen.

Az alapítvány hat éve önerőből működteti tehetségmentő programját, jelenleg száz ösztöndíjasuk van.

A tábor minden évben központi esemény az alapítvány életében, ezért öt pályázatot is beadtak a Nemzeti Tehetség Program kiírásaira, de egyiket sem tartották méltónak a támogatásra.

A tábor kétmillió forintos költségének a felét így is sikerült összeszedni, a többihez gyűjtést hirdetnek.

Várják az a adományokat a Raiffeisen Banknál vezetett 12010501-01072910-00100009 (megjegyzésbe: TÁBOR) számlára, de örömmel fogadnak gyümölcsöt, ásványvizet, bármit, ami egy gyerektáborban jól jöhet.

Nem tudni, mire szavaztak a tanárok

A hatalom döntésének megfelelően jön létre a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) - fogalmazott Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azzal kapcsolatban, hogy nyilvánosságra hozták a május 12. és 14. között zajlott küldöttválasztás eredményeit. 

Tizenkilenc megyéből és a fővárosból összesen 125 pedagógus kerülhetett be az NPK Országos Küldöttgyűlésébe azon 190, állami fenntartású iskolában dolgozó tanár közül, akik összegyűjtötték a jelöltséghez szükséges számú ajánlást. A küldöttek június 14-én választják meg a Kar tisztségviselőit, majd a küldöttgyűlés bólinthat rá arra az etikai kódexre - ennek tartalma még nem ismert -, amelynek alapján etikai bizottságok vizsgálhatják az állami tanárok tevékenységét.

Vagyis mindössze 125 ember képviseli majd mind a 151 ezer, állami iskolában dolgozó pedagógust, akik tavaly ősztől automatikusan az NPK tagjaivá váltak. A Kar valós legitimitását az adná, ha ismernénk a pedagógus szakszervezetek által bojkottált küldöttválasztás részvételi adatait, ezt azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A PSZ elnöke arra is rámutatott, azt sem lehet tudni, hogy a küldöttgyűlés egy-egy jelöltje hány ajánlást kapott, és hányan vettek részt a jelölésben.

Galló Istvánné szerint ráadásul nem arányos, hogy Budapest 28 ezer pedagógusát csak 15 jelölt képviselhette. Hozzátette: nem ismert a kar alapszabálya sem, amelyet a küldöttgyűlés június 14-én fogadna el, valamint nem ismert, hogy kit jelöltek az NPK élére, és kik vannak a jelölőbizottságban. Korábban a sajtóban felmerült, hogy Hoffmann Rózsa leköszönő köznevelési államtitkár lenne a pedagóguskar elnöke, azonban a szervezet vezetője a köznevelési törvény szerint csak kinevezett pedagógus lehet.

Galló Istvánné úgy fogalmazott, a pedagóguskar nem független, nem autonóm szervezet, mert létrejöttének előkészítése és a kivitelezés azt sugallja, hogy a központi hatalom akarata érvényesül benne. Mint megírtuk, a törvény értelmében az NPK-nak együtt kell működnie a pedagógus szakszervezetekkel, de a jogszabály úgy fogalmaz, hogy lényegében a Kar működhet közre a közoktatásra vonatkozó jogszabályok kialakításában. Vagyis úgy tűnik, hogy a kormány a "rebellis" szakszervezetekkel szemben egy lojális érdekképviseletet akar létrehozni.

Galló Istvánné utalt arra, hogy a kormány összetételének véglegessé válása után a PSZ a köznevelési törvénnyel kapcsolatban tárgyalást kezdeményez, szakmai javaslataikat azonban először a kormánnyal ismertetik. Egyelőre azonban nem tudni, ki lesz Hoffmann Rózsa utódja az államtitkári poszton, legfőbb esélyesként Sipos Péter jelenlegi helyettes államtitkárt emlegetik.