Előnytelen a paksi hitelpaktum

Publikálás dátuma
2014.05.30. 07:18
Az újabb erőművi blokkok építésének terve eddig csak vitákat gerjesztett FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Akár egy hét alatt is áterőltetheti a parlamenti szavazó gépezetén a Fidesz a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozására Oroszországgal megkötött hitelszerződést. Ha megállapodást a jelenlegi formájában elfogadja az Országgyűlés, akkor Magyarország szinte teljes mértékben kiszolgáltatottá válik Moszkvának - állítják szakértők. Az egyezmény a magyar félre hárítja az építkezés összes kockázatát, és az oroszok kezébe adja szankcionálás lehetőségeit.

Magyarország végképp kiszolgáltatottá válik Moszkvának, ha a parlament a beterjesztett formájában fogadja el a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozására megkötött szerződést. Ez a megállapodás ugyanis lehetőséget ad Oroszországnak, hogy diktátumokat adjon a magyar kormányzatnak. Az egyezményből eredő kötelezettségek ugyanis csak a magyar felet terhelik, a szankcionálási lehetőségek pedig Moszkva kezébe lesznek - nyilatkozta lapunknak Szél Bernadett.

Az LMP társelnöke példaként kiemelte: abban az esetben például, ha Magyarország nem fizeti a szerződésben szerinti ütemezésben vissza a tíz milliárd eurós kölcsönt az orosz hitelezőnek, akkor hazánknak büntetőkamatot kell fizetnie, 180 napos késedelem esetén pedig az oroszok akár egy összegben is visszakövetelhetik a kölcsönt, ami akár államcsődöt is előidézhet. Ezt ráadásul Moszkva akkor is megteheti, a beruházást végző orosz Roszatom teljesítésének a hiánya miatt csúszik az építkezés. Vagyis Oroszország akkor is fizetésre kényszerítheti Budapestet, ha a saját hibájából szenved késedelmet az új blokkok építése.

Szél Bernadett megjegyezte: semmi garancia nincs arra, hogy a kormányzat által megjelölt háromezer milliárd forintból elkészül az új nukleáris létesítmény. Ebben az összegben ugyanis nem szerepelnek az olyan kiegészítő beruházások mint például a reaktorok hűtéséhez szükséges hűtőtorony építése. Emellett az eddigi nemzetközi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az atomerőmű építések az eredetileg tervezettnél sokkal hosszabb idő alatt készülnek el, és a tervekben szereplőnél sokkal több pénzbe kerülnek. Így ma még nem tudni, hogy a magyar adófizetőknek pontosan mekkora terhet tesz a nyakába az Orbán-kormány a paksi erőmű bővítésével.

Az viszont már korábban kiderült, hogy a Fidesz-kormányzat nevében eljáró - gyakran a közvélemény előtt ismeretlen - személyek megfelelő kormány-, illetve parlamenti felhatalmazás nélkül, kapkodva kötnek megállapodásokat Moszkvával. Az országgyűlési képviselő hozzátette: a kormánypárt törvényalkotási gyakorlatát ismerve a Fidesz akár egy hét alatt is áterőltetheti a parlamenten a finanszírozási szerződésről szóló törvény javaslatot. A parlamenti képviselőknek ezuttal sem lesznek meg az alapvető ismereteik az építkezésről. Ezen felül szinte az is bizonyos, hogy a paksi beruházás a Fidesz kifizető helyeként működik majd.

A józan ész által diktált és a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott sorrenddel ellentétesen köti a szerződéseket a kormány a paksi bővítésről Oroszországgal - véli Deák András, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa. Az Oroszország szakértő szerint ugyanis először meg kellett volna állapodni az oroszokkal a beruházás részleteiről, s erről megállapodást kellett volna aláírni. A finanszírozási szerződést pedig utoljára kellett volna megkötni, amikor már minden egyéb körülmény tisztázódott az építkezés körül. Nem fordítva, ahogyan a kormány tette. A szakember úgy látja: semmi értelme nem volt annak, hogy a kabinet ilyen gyors tempóban megegyezett orosz féllel a hitelfelvételről. A pénzhez ugyanis nem juthat hozzá hamarabb a kabinet, mint ahogyan az építkezés ütemezése lehetővé teszi.

Deák András hangsúlyozta: a parlament előtt lévő finanszírozási megállapodás ugyan kedvező, fix kamatokat tartalmaz a kölcsön összegére. Maga a megállapodás azonban orosz kézbe adja a beruházás feletti ellenőrzést. Az egyezményben nincs például megjelölve az a szervezet, amely a vitás kérdésekben dönt. Így a magyar és az orosz félnek kell majd rendeznie egymással a vitákat, ami Moszkva erőfölénye miatt csak egyféle kimenetellel járhat. Vagyis minden nézeteltérés estén az oroszoknak lesz igaza, ami arra is sarkallhatja Moszkvát, hogy abban az esetben, ha érdekei azt kívánják, akkor maga kezdeményezzen vitákat. A szakértő szerint egyértelmű, hogy a kölcsönszerződéssel Magyarország óriási mértékben kiszolgáltatottá válik Oroszország számára.

Furcsa kitételek a hitelszerződésben

Az önmagában nem jelentene gondot, hogy a hitelt nyújtó orosz fél biztosítékokat kér a kölcsön visszafizetésére. Az azonban már furcsa, hogy a szankcionálási lehetőség Moszkva kezében összpontosulnak, miközben a jogügylet maga alapvetően az orosz fél érdeke - mondta el lapunknak Lattmann Tamás, a Magyar Közszolgálati Egyetem docense. Emellett aggodalomra adhat okot, hogy a magyar beruházónak már 15 nap késedelem után az aktuális ráta másfélszeresét kitevő büntetőkamatot kell fizetnie.

Ugyancsak kétségeket ébreszt az is, hogy viták rendezésének módja döntően Moszkván múlik majd, ami jelentős mértékben növeli Magyarország függőségét Oroszországtól - erősítette meg a nemzetközi jogász. Ha az egyezményt aláírja a köztársasági elnök, akkor már nehéz lesz "kiszállni" az államközi egyezményből - állítja. Erre főként csak akkor kerülhet majd sor, ha országunk előtörleszti, vagyis egy összegben kifizeti a felvett hitelt. A megegyezés felbontásához ugyanis egyéb esetekben az orosz fél hozzájárulása is szükséges. Magyar oldalról azonban akkor felfüggeszthető a paktum végrehajtása, ha erre az Európai Unió szólítja fel Magyarországot.

Szerző

A kormány nem számol a közmunkásokkal

Kilencezerrel tovább csökkent a munkanélküliek száma és több mint húszezerrel nőtt a foglalkoztatottaké a február-áprilisi időszakban – írta a KSH csütörtöki jelentésében. A munkanélküliségi ráta 8,3 százalékról 8,1-re mérséklődött.

Más szóval 2014 február–áprilisra a munkanélküliek száma egy év alatt 116 ezer fővel, 361 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta 2,9 százalékponttal, 8,1-ra mérséklődött. Az előző, január-márciusi időszakról szóló adatok szerint még 369,7 ezer fő volt a munkanélküliek száma, és 8,3 százalékos a ráta. Február–áprilisban összesen 4,107 millió fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 238 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 61,4 százalékra emelkedett.

Szakértők szerint impozáns adat az, hogy negyedmillióval több volt a foglalkoztatott, de ennek jó részét a hazai közfoglalkoztatottak, valamint a külföldön munkát vállalók tették ki, ezt - az arányokat ugyan elhallgatva -, de most először ismeri el a nemzetgazdasági tárca közleménye, hogy ez a két kategória egyáltalán létezik. (Az első negyedévben 150 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak száma.) A tárca is elkezdte érzékelni, hogy a közfoglalkoztatottak száma torzítja a statisztikai adatokat, úgyis mint már elsődleges munkaerőpiacról beszélnek, amelyből a közmunkásokat már kiszűrték.

A választásokat követően már nem annyira fontos a kormányzat számára a közfoglalkoztatottak számának növekedése, az erre szánt összegek lassan el is fogynak. A minisztérium ugyanakkor a javuló tendenciát az Első Munkahely Garancia Programnak, a lakhatási támogatásnak és a kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtését támogató pályázatoknak tulajdonítja. A lakhatási támogatást ugyanakkor nehéz serkentő tényezőnek tekinteni, ugyanis eddig alig ezren vették igénybe.

Ami viszont kétségtelen tény: 2008 óta először a versenyszféra foglalkoztatottjainak száma elkezdett növekedni, amit biztató jelnek tekinthetünk, még akkor is, ha ebben nagy része van annak, hogy az állami beruházások, szinte kizárólag uniós forrásokból, ebben az időszakban meglódultak.

Szerző

Versenyjog: adómentes lesz a bejelentő jutalma

A cégek működését, de a versenyjogi szabályok megsértése miatt károsodott ügyfelek lehetőségeit is befolyásoló változások lépnek életbe július 1-től. A vállalkozások számára jó hír, hogy fél hónappal rövidülnek az úgynevezett fúziós, vagy cégfelvásárlás szerződések esetében a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) benyújtott kérelmek elbírálási ideje. 

A cégeknek azonban nagyon oda kell figyelniük, mert amíg nem kapják meg az engedélyt, a szerződést ugyan aláírhatják, de ajánlatos az óvatosság: a részvénycsomag, a cég fölötti irányítás átadását, a vételár kifizetését érdemes az engedély birtokában elvégezni, mert ellenkező esetben komoly bírságot kaphat a vevő. Ha az engedély kiadása előtt már megkezdik a vállalati információcserét, különböző együttműködési formákat, egy esetleges elutasítás esetén, akár még kartellgyanúba is keveredhetnek - figyelmeztetett a Baker&McKenzie gazdasági ügyekre specializálódott ügyvédi irodavezető partnere, Hegymegi-Barakonyi Zoltán.

A kartellügyek feltárásához új lehetőségekkel bővül a GVH tárháza: az együttműködő, amúgy törvényszegő vállalkozások bírságát csökkentheti a hivatal. További változás, hogy a jogalkotó adómentessé tette a magánszemély bejelentők jutalmazását. A GVH az informátori díj bevezetésével a kartellek felderítéséhez nélkülözhetetlen bizonyítékokat bejelentéseket díjazza. A kartellezést feltáró magánszemély akár több tízmillió forintot is kaphat, júliustól immár adómentesen.

A nemzetközi versenyjogban ismert az is, amikor a kartell valamelyik tagja tesz bejelentést, a bírság elengedése, vagy mérséklése fejében. Egyelőre azonban a kartellezők egyetemleges kártérítési felelőssége miatt ez a lehetőség visszaszorulhat, hiszen ha egy károsult magánszemély például megnyer egy kartell miatt indított pert, akkor az önfeljelentő cég a többi helyett is kénytelen fizetni, hiszen ő elismerte a "bűnösségét", a többiek viszont évekig elhúzhatják az ügyet. Ezt a felelősséget a magyar versenyjog már korábban enyhítette, és most Brüsszelben egy új irányelv megalkotásával uniós szinten tervezik ugyanezt.
Ugyancsak Brüsszelben vizsgálják azt a magyar szabályozást, amely a szakminiszternek lehetőséget ad arra, hogy eldöntse, egy mezőgazdasági termékre vonatkozó árrögzítés jogellenes kartell vagy nem.

Tavaly a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) egységes dinnye árat kényszerített rá a kiskereskedelmi láncokra, s Budai Gyula egy nyilvános szereplése során el is ismerte a kartellt. Ezt követően született egy jogszabály, amely alapján van kartell, de mégsem léphet fel a GVH. Különösképpen, ha abban a kormányzat is szerepet játszik. Hegymegi-Barakonyi Zoltán a Népszavának elmondta, ez a kivétel ma Magyarországon jogszerű, hiszen ezt jogszabály mondja ki. Vagyis a dinnye kartell jelenleg nem kartell, de Brüsszel ezt nem nézi jó szemmel és felhívta a magyar kormányt, hogy orvosolja ezt a problémát, mert az ilyen kivételek szerintük nem felelnek meg az uniós normáknak.

Magyarországon - ellentétben az USA és egyes uniós tagországok gyakorlatával - nincs úgynevezett kollektív jogérvényesítés, ezért itt nehéz a kartellek okozta kárt érvényesíteni, mert nem fog minden egyes fogyasztó kis összegekért külön perelni. Egyelőre még az Európai Bizottság is csak küszködik ennek a feladatnak a megoldásával, hogy együttesen lehessen a kártérítést érvényesíteni. Az irodavezető felhívta a figyelmet, hogy arra is vigyázni kell, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára, vagyis ne alakuljon ki az USA-hoz hasonlóan "megélhetési" pereskedés, ahol jelentős összegeket nyertek európai szemmel elképesztőnek tűnő esetekben is.

Több száz millióért védik az államot

Elképesztő összegért, nettó 352 millió forintért védi Martonyi János volt ügyvédi irodája a magyar államot az Erzsébet-utalvány ügyében Washingtonban - közölte a napi.hu.

Az utalványrendszer átalakítása miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, az étkezési utalványok miatt emellett nemzetközi választott-bírósági eljárás is indult. Az utalványpiac állami monopolizálása miatt az egyik hazánkban is jelen lévő forgalmazó, a francia Edenred AS (korábbi nevén Accor Services) kezdeményezett tavaly szeptemberben eljárást a Világbank mellett működő, washingtoni székhelyű Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) előtt. A magyar állam képviseletéről a perben idén áprilisban állapodott meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Baker & McKenzie Ügyvédi Irodával.

Információink szerint ez az összeg az ilyen bonyolult, évekig elhúzódó, nemzetközi bíróság előtt tárgyalt ügyekben csak a magyar szemben tűnik kirívóan magasnak. Ráadásul úgy tudjuk, hogy New Yorkban a Baker&McKenzie helyi irodája képviseli majd a magyar államot. A meghívásos pályázaton több induló közül nyerte el ez az iroda a megbízást. A helyzetet jól ismerő informátorunk elmondta, soha nem volt Martonyi Jánosé az ügyvédi iroda, csak partner volt, 2009-ben onnan ment nyugdíjba, és kevés annak az esélye, hogy visszatérne.

Szerző