Versenyjog: adómentes lesz a bejelentő jutalma

A cégek működését, de a versenyjogi szabályok megsértése miatt károsodott ügyfelek lehetőségeit is befolyásoló változások lépnek életbe július 1-től. A vállalkozások számára jó hír, hogy fél hónappal rövidülnek az úgynevezett fúziós, vagy cégfelvásárlás szerződések esetében a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) benyújtott kérelmek elbírálási ideje.

A cégeknek azonban nagyon oda kell figyelniük, mert amíg nem kapják meg az engedélyt, a szerződést ugyan aláírhatják, de ajánlatos az óvatosság: a részvénycsomag, a cég fölötti irányítás átadását, a vételár kifizetését érdemes az engedély birtokában elvégezni, mert ellenkező esetben komoly bírságot kaphat a vevő. Ha az engedély kiadása előtt már megkezdik a vállalati információcserét, különböző együttműködési formákat, egy esetleges elutasítás esetén, akár még kartellgyanúba is keveredhetnek - figyelmeztetett a Baker&McKenzie gazdasági ügyekre specializálódott ügyvédi irodavezető partnere, Hegymegi-Barakonyi Zoltán.

A kartellügyek feltárásához új lehetőségekkel bővül a GVH tárháza: az együttműködő, amúgy törvényszegő vállalkozások bírságát csökkentheti a hivatal. További változás, hogy a jogalkotó adómentessé tette a magánszemély bejelentők jutalmazását. A GVH az informátori díj bevezetésével a kartellek felderítéséhez nélkülözhetetlen bizonyítékokat bejelentéseket díjazza. A kartellezést feltáró magánszemély akár több tízmillió forintot is kaphat, júliustól immár adómentesen.

A nemzetközi versenyjogban ismert az is, amikor a kartell valamelyik tagja tesz bejelentést, a bírság elengedése, vagy mérséklése fejében. Egyelőre azonban a kartellezők egyetemleges kártérítési felelőssége miatt ez a lehetőség visszaszorulhat, hiszen ha egy károsult magánszemély például megnyer egy kartell miatt indított pert, akkor az önfeljelentő cég a többi helyett is kénytelen fizetni, hiszen ő elismerte a "bűnösségét", a többiek viszont évekig elhúzhatják az ügyet. Ezt a felelősséget a magyar versenyjog már korábban enyhítette, és most Brüsszelben egy új irányelv megalkotásával uniós szinten tervezik ugyanezt.
Ugyancsak Brüsszelben vizsgálják azt a magyar szabályozást, amely a szakminiszternek lehetőséget ad arra, hogy eldöntse, egy mezőgazdasági termékre vonatkozó árrögzítés jogellenes kartell vagy nem.

Tavaly a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) egységes dinnye árat kényszerített rá a kiskereskedelmi láncokra, s Budai Gyula egy nyilvános szereplése során el is ismerte a kartellt. Ezt követően született egy jogszabály, amely alapján van kartell, de mégsem léphet fel a GVH. Különösképpen, ha abban a kormányzat is szerepet játszik. Hegymegi-Barakonyi Zoltán a Népszavának elmondta, ez a kivétel ma Magyarországon jogszerű, hiszen ezt jogszabály mondja ki. Vagyis a dinnye kartell jelenleg nem kartell, de Brüsszel ezt nem nézi jó szemmel és felhívta a magyar kormányt, hogy orvosolja ezt a problémát, mert az ilyen kivételek szerintük nem felelnek meg az uniós normáknak.

Magyarországon - ellentétben az USA és egyes uniós tagországok gyakorlatával - nincs úgynevezett kollektív jogérvényesítés, ezért itt nehéz a kartellek okozta kárt érvényesíteni, mert nem fog minden egyes fogyasztó kis összegekért külön perelni. Egyelőre még az Európai Bizottság is csak küszködik ennek a feladatnak a megoldásával, hogy együttesen lehessen a kártérítést érvényesíteni. Az irodavezető felhívta a figyelmet, hogy arra is vigyázni kell, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára, vagyis ne alakuljon ki az USA-hoz hasonlóan "megélhetési" pereskedés, ahol jelentős összegeket nyertek európai szemmel elképesztőnek tűnő esetekben is.

Több száz millióért védik az államot

Elképesztő összegért, nettó 352 millió forintért védi Martonyi János volt ügyvédi irodája a magyar államot az Erzsébet-utalvány ügyében Washingtonban - közölte a napi.hu.

Az utalványrendszer átalakítása miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, az étkezési utalványok miatt emellett nemzetközi választott-bírósági eljárás is indult. Az utalványpiac állami monopolizálása miatt az egyik hazánkban is jelen lévő forgalmazó, a francia Edenred AS (korábbi nevén Accor Services) kezdeményezett tavaly szeptemberben eljárást a Világbank mellett működő, washingtoni székhelyű Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) előtt. A magyar állam képviseletéről a perben idén áprilisban állapodott meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Baker & McKenzie Ügyvédi Irodával.

Információink szerint ez az összeg az ilyen bonyolult, évekig elhúzódó, nemzetközi bíróság előtt tárgyalt ügyekben csak a magyar szemben tűnik kirívóan magasnak. Ráadásul úgy tudjuk, hogy New Yorkban a Baker&McKenzie helyi irodája képviseli majd a magyar államot. A meghívásos pályázaton több induló közül nyerte el ez az iroda a megbízást. A helyzetet jól ismerő informátorunk elmondta, soha nem volt Martonyi Jánosé az ügyvédi iroda, csak partner volt, 2009-ben onnan ment nyugdíjba, és kevés annak az esélye, hogy visszatérne.