Kishantos – Az új bérlők javára ítélt a bíróság

A Székesfehérvári Járásbíróság elutasította első fokon, nem jogerősen a felperes Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. keresetét, mert jogi álláspontja szerint a vitatott termőföldek birtoklására kizárólag az új haszonbérlők rendelkeznek jogcímmel. Két másik birtokvédelmi perben, ahol az új bérlők voltak a felperesek, elsőfokú ítélet még nem született – közölte csütörtökön a Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztálya .

A közlemény szerint újabb három, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. és az új haszonbérlők között indult birtokvédelmi perben kezdte meg a tárgyalást a járásbíróság szerdán és csütörtökön. Az újabb eljárásokban – az áprilisban tárgyalt ügyektől eltérően – nemcsak a 2013. novemberi, hanem a 2014 áprilisában és májusában történtek miatti birtokvédelmi kérelmekről is tárgyaltak.

A korábbi eljárásoktól eltérően a mostani ügyekben a perbeli területek tulajdonosi jogainak gyakorlója, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) is részt vett beavatkozóként, hogy előmozdítsa az új haszonbérlők pernyertességét. A szerdai tárgyaláson a járásbíróság elutasította a nonprofit kft. mint felperes többször módosított keresetét, amelyben az új haszonbérlők birtokháborítástól való eltiltását kérte. A kft. véleménye szerint ugyanis a tavaszi munkák megkezdése során az új haszonbérlők tilos önhatalommal vették a földeket birtokba.

Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint azonban a vitatott termőföldek birtoklására kizárólag az új haszonbérlők rendelkeznek jogcímmel (a haszonbérleti szerződés alapján), a felperes pedig nem. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az alperesek nem tilos, hanem jogos önhatalommal vették birtokába a perbeli földeket. Az elsőfokú határozat nem jogerős, írásbeli kézbesítését követően a peres felek fellebbezhetnek. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy a járásbíróság szerdán az állam számára kedvező ítéletet hozott Kishantos ügyében.

A VM szerint az ítélet indoklása alátámasztja, hogy a magát vidékfejlesztő központnak nevező kft.-nek nincs joga a helyi állami területek használatára. A nemzeti tulajdonú birtok művelési jogát haszonbérleti pályázaton nyolc gazda nyerte el, ám a vidékfejlesztési központ megakadályozta őket a földhasználatban. A minisztérium úgy véli, egyes körök politikai kampánycélokra használták és feldicsérték a normaszegő magatartást. A szaktárca jelezte: az ügy részleteiről, a bíróság döntéséről pénteken Bitay Márton állami földprogramért felelős államtitkár rendkívüli sajtótájékoztatót tart Budapesten.

A Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztálya közölte, hogy a csütörtökön tárgyalt két peres ügyben megtartott tárgyalásokon – ahol az előző napitól eltérően a felperesek az új bérlők voltak – elsőfokú ítélet még nem született. Az egyik ügyben a tárgyalás berekesztését követően június 5-ére tűzött ki határozathirdetést a bíróság, míg a másikban a bizonyítás kiegészítése végett július 10-ére halasztotta a tárgyalást. Az április 25-én ugyancsak bizonyítás végett elhalasztott ügyben a következő tárgyalás időpontja július 14. lesz.

Szerző

Stabilizálódás jelei látszanak az építőiparban

Harmadik hónapja magas szinten áll, de legalább nem emelkedik a megszűnések száma az építőiparban. Jó hír, hogy ezen belül visszaesett azoknak a törléseknek a száma, amelyeket felszámolási eljárás eredményeként rendelt el a cégbíróság. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint tartós tendenciáról még korántsem beszélhetünk.

Áprilisban 546 építőipari cég szűnt meg Magyarországon. Ez nem kiugróan magas szám, az viszont semmiképpen sem öröm, hogy immár a harmadik egymást követő hónapban van 500 fölött az ágazatban megszűnő cégek száma, a három hónap havi átlaga pedig 560 törlés. Ezt egész évre kivetítve 6700 ágazati törlés adódik, ami 18 százalékos növekedés lenne 2013-hoz képest. 

A törléseken belül csökkent azoknak a száma, amelyeket felszámolás eredményeként rendelt el a cégbíróság. "A felszámolási arány visszaesése bizakodásra ad okot, hiszen a kevesebb felszámolás kevesebb kifizetetlen számlatartozást jelenthet" - mondja erről Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Áprilisban 319 ilyen megszűnést regisztrált az Opten, ami éppen 100-zal kevesebb a tavaly áprilisinál, és elmarad a februári és márciusi értékektől is. 

A csökkenés azonban az Opten elemzői szerint nem lehet jelentős, és a tendencia néhány hónapon belül mindenképpen megtörik, mert a másik oldalon lendületesen nő a kényszertörlési eljárások száma. Hónapok óta 350-400 építőipari vállalkozással szemben indul ilyen eljárás, s ezek végeredménye szinte mindig törlés lesz. "A kényszertörlési eljárások száma magas szinten stabilizálódott; az induló felszámolások közel 50 százaléka kényszertörlésként indult, majd fordult át, így várhatóan a felszámolással megszűnt cégek száma is stagnálni fog az elkövetkező hónapokban" - mondja Tóth Tamás. 

Áprilisban mindössze 320 céget alapítottak az ágazatban, ami jól illeszkedik a két éve csökkenést mutató trendbe. "Az ágazat kibocsátásáról és új szerződésállományáról szóló pozitív hírek sajnos csalókák: jó teljesítményt továbbra is csak a mélyépítési szakágat ért el. Viszont hosszú idő óta először vannak pozitív jelek az ingatlanpiacon. Az alacsony jegybanki alapkamat és az évek óta halasztott beruházások következtében felhalmozott tartalékok az ingatlanpiaci kereslet lassú növekedését eredményezik, ami már középtávon a lakásépítési szektor fellendüléséhez vezethet" - mondja az Opten igazgatója.

Szerző

Az év végén adhatják át a lengyel cseppfolyósgáz-terminált

A német-lengyel határ mentén fekvő Balti-tengeri lengyel kikötővárosban, Swinoujsciéban 87 százalékban elkészült az új cseppfolyósgáz-terminál - közölte szerdán a befektető Polish LNG társaság.

Az építtető, az olasz Saipem cég által vezetett konzorcium 2014 és 2015 fordulóján tervezi befejezni a beruházást. A Polish LNG jelenleg tárgyal a szükséges műszaki tesztek és az üzembe helyezés időpontjáról. A terminál 2015-ben lesz alkalmas cseppfolyós kereskedelmi földgáz (LNG) fogadására.

Az új létesítmény, amely az első ilyen jellegű projekt Kelet-Közép-Európában, évi 5 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázt képes fogadni. Kapacitását tovább lehet növelni 7,5 milliárd köbméterre.

A cseppfolyós földgáznak különösen a keleti EU-tagországok szempontjából van nagy jelentősége, amelyek igyekeznek megszüntetni egyoldalú orosz energiafüggőségüket. Algirdas Butkevicius litván miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy Litvánia a norvég Statoil konszernnel tárgyal cseppfolyós földgáz importjáról. Öt évre szóló szerződést szeretnének aláírni, amelynek alapján 2015-től évi 0,54 milliárd köbméter cseppfolyós földgáz érkezne Litvániába a Klaipeda kikötővárosban épülő új terminálon keresztül.

Szerző