Habermas: Politikai nyilvánosság nélkül nincs demokrácia!

Publikálás dátuma
2014.05.30. 14:49
Jürgen Habermas - Fotó: Facebook
Vagy visszafordulunk, vagy előre megyünk az európai fejlődésben. De ha előre megyünk, ahhoz európai gondolkodásmódra, európai szolidaritásra van szükség - ezt hangsúlyozta pénteken délelőtt a Goethe-intézetben tartott sajtóbeszélgetés során Jürgen Habermas, a világhírű német filozófus-szociológus, akit a német kulturális intézmény és az Európai Bizottság budapesti képviselete hívott meg az "Európai gondolkodók" előadás-sorozat keretében Budapestre.

Habermas professzor, aki júniusban tölti be 85. életévét, bevallotta, hogy évek óta nem adott interjút, nem tart sajtókonferenciákat, és nem is tud bánni az újságírókkal. Ehhez képest az eredetileg tervezett egy óra helyett két órán át állta a kérdéseket.

A filozófus „rossz jelzésként” tekintené, hogyha továbbra is az Európai Tanács jelölné ki az Európai Parlament irányvonalát és folytatná szokásos hatalmi politikáját. Úgy tűnik – mondta – hogy a kormányfők nem tudnak és nem akarnak kilátni saját kis kertjükből, hogy a jövőbe tekintsenek, nincs meg bennük a kellő akarat, hogy az Unió fejlődését hosszabb távon megítéljék. Az Európai Tanács úgy tesz, mintha mi sem történt volna, pedig a választópolgárokat azzal csalogatták az urnákhoz, hogy közvetlenebb beleszólásuk lesz az európai ügyekbe.

Bár Habermas „abszurdnak” nevezte azokat a nézeteket, amelyek Brüsszelt az egykori Moszkvához hasonlítják, elismerte, hogy több országban, köztük Németországban is, konzervatív körökben szívesen osztják Brüsszelre a „mumus” szerepet, amelyet mindenért felelőssé lehet tenni. Ugyanakkor jogosnak nevezte a „nemzetek feletti paternalizmustól” való félelmet, miként legitimnek a nemzetállamokhoz való ragaszkodást is. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy van számos olyan probléma, amelyet nemzeti szinten kell megoldani, de ügyelni kell arra, hogy a nemzeti és az európai jogalkotás összhangban legyenek egymással. Elmondta, hogy a karlsruhei német alkotmánybíróság minden európai törvényt megvizsgál, hogy az megfelel-e a német jogi kritériumoknak, de Brüsszelnek is ügyelnie kell arra, hogy a nemzetállamok betartják-e az európai jogi normákat.

Az európai integráció jövőjére áttérve Jürgen Habermas figyelmeztetett: egyre több az olyan probléma, amelyet nem lehet megoldani  nemzeti szinten, ez különösen nyilvánvalóvá vált az eurózónában a válság éveiben. A megoldást azonban nem szabad csak a versenyképességre korlátozni, össze kell hangolni a gazdasági, pénzügyi és szociális programokat. „Át kell alakítani gondolkodásunkat, kettős, nemzeti és európai tudatunknak kell lennie. Más nézőpontjából is látnunk kell a dolgokat. Készen kell lennünk a kölcsönösségre, meg kell találnunk a módját annak, hogy a legkülönbözőbb nemzetek is tudjanak együtt gondolkodni. A jól,nem nacionalista módon értelmezett szolidaritást ki kell egészítenünk európai szolidaritással” – mondta a „frankfurti iskola” kiváló képviselője.

Habermas beszélt arról is, hogy Németország, miután két világháborút elveszített, erkölcsileg diszkreditálta magát. Rájöttek arra, hogy csak akkor léphetnek előre, ha több megértést tanúsítanak szomszédjaik iránt. „A történelem rákényszerített minket, hogy empatikussá váljunk. Nemzetieskedő megközelítéssel nem érthetjük meg a világot” – mondta, hangsúlyozva, hogy minden egyes nemzetállamnak be kell illesztenie saját történelmét az európai történelembe, amely egészen a 19. századig közös volt, és be kell látniuk, hogy a nemzetállami elhatárolódásnak vége van. Ennek kapcsán utalt arra is, hogy a legutóbbi választásokon jó néhány olyan párt indult és került be az európai parlamentbe, amelyek „csak profitálni akarnak” az unióból, miközben valójában EU-ellenesek. Szerinte velük szemben az lenne a megoldás, ha az ilyen pártokat nem vennék be az általuk megcélzott frakciókba, de sajnos egyelőre ennek ellenkezőjét látjuk…

Európa jövőjét illetően Jürgen Habermas leszögezte: „Vagy visszafordulunk, vagy előre megyünk. Kikényszerítik ezt a gazdasági helyzet és annak a szociális jólétnek az igénye, amelyet Nyugat-Európa csak rövid ideig tudott fenntartani a II. világháború után. Erre azonban csak akkor van esély, hogy a lisszaboni szerződésben foglaltatnál erősebb lesz az integráció.

A beszélgetés során sok szó esett a politikai nyilvánosságról, annak korlátozásáról, amely által egy nemzet közvéleménye komoly sérüléseket szenvedhet. Habermas úgy vélekedett, hogy a parlamenteknek az a szerepe, hogy a politikai harcokat a viták szintjén vezessék le, és nagy baj, ha az elit leválasztja a politikát a vitáról. Ezért is lenne fontos, hogy az európai parlamentnek az eddigieknél nagyobb hatásköre lenne, és az EU-bizottság se csupán az Európai Tanácsnak, hanem az EP-nek is felelősséggel tartozna.

Az internettel, mint a nyilvánosság új eszközével kapcsolatban a filozófus óva intett a túlzott várakozásoktól. Szerinte a világhálón kis fészkek alakulnak ki, amelyek ugyan óriási közösségeket érhetnek el, és láthattuk azok mozgósító erejét például az arab forradalmak esetén. Ugyanakkor az internet nem alkalmas arra, hogy létrehozza a hagyományos politikai vitafórumokat.

A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeket rejt magában a politikai nyilvánosság korlátozása, amely által egy nemzet közvéleménye komoly sérüléseket szenvedhet.

„Nem tudok olyan demokráciát elképzelni, amely az Európai Unió alapelveit nem teljesíti. Elképzelhetetlen a nyilvánosság nélkül, amelyet olyan közvélemény képvisel, amely az érvek szintjén mozog, és amely rendszeresen foglalkozik a fontos politikai témákkal és alternatívákat kínál. A politikai kultúra része a demokráciának, amelyet az egymástól különböző vélemények, érvek tartanak életben” – mondta Jürgen Habermas, aki szerint vannak olyan maguktól értetődő normák, amelyeknek nem is kell feltétlenül bent lenniük az alkotmányban és hiába van egy országnak szépen hangzó alkotmánya, ha azt nem tartják be. Egy kérdésre válaszolva az illusztris vendég végezetül kijelentette: sehol nincs az leírva, hogy Magyarországnak demokráciának kell maradnia, de ha nem marad az, akkor nincs helye Európában.

 

 

Szerző
Frissítve: 2014.05.31. 10:45

MSZP: tisztújítás és ideiglenes elnök?

Forrásaink szerint délután eldőlhet, hogy Ujhelyi Istvánt, vagy Tóbiás Józsefet ajánlják-e majd az MSZP elnökének a párt különböző testületei. 

Délelőtt a szocialisták Jókai utcai székházában összeült az országos párttanács, ahol elsősorban a tisztújításról illetve a hogyan továbbról tárgyal az elnökség, a választmány vezetése, valamint a megyei elnökök. 

Horváth Csaba fővárosi frakcióvezető az ülésre érkezve újságíróknak azt mondta: bár a budapesti párttanács felhatalmazása alapján a fővárosi választmányi tagoknak azt kell majd képviselni, hogy most csak a pártelnököt válasszák meg, ő az azonnali tisztújítás híve, mert ezzel lehetne megüzenni a választóknak, hogy a szocialista párt is változást akar. 

Lapunk kérésére Horváth Csaba elmondta: több elnökségi tag is írásban lemondott már a mandátumáról, megnyitva ezzel a tisztújítás lehetőségét, ennek ellenére a holnap választmány dönthet amellett, hogy az őszi önkormányzati választásokig nem cserélik le a teljes vezetést, illetve ügyvezető elnökségre is bízhatják néhány hónapra az irányítást. 

Puch László Baranya megyei elnök, a párt korábbi pénztárnoka rendkívüli tisztújítást szeretne és azt, hogy a párt vezetését most átmeneti elnökre bízzák, aki a következő két évben stabilizálhatja az MSZP helyzetét. 

Tisztújító kongresszus július 19-én 

Július 19-re hívja össze az MSZP tisztújító kongresszusát az országos választmány - ezt javasolva a párttanács a Botka László vezette testületnek.  Más javaslatot nem terjesztenek a holnapi ülés elé, ahogy erről Botka László kora délután a Jókai utcai MSZP székház előtt várakozó újságíróknak beszámolt. A rendkívüli tisztújítás érinti a helyi és a megyei szervezetek vezetőit is.

Szerző
Frissítve: 2014.05.30. 15:09

A liberálisok tiltakoznak a budapesti választási rendszer megváltoztatása ellen

 A Magyar Liberális Párt (MLP) szerint a Fidesz attól fél, hogy a fővárosi közgyűlésben többségbe kerülne az ellenzék, így törvényalkotással próbálja még az önkormányzati választás előtt bebetonozni hatalmát.

A Fodor Gábor vezette párt pénteken juttatta el az MTI-hez erről szóló közleményét, miután Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Rogán Antal, a kormánypárt frakcióvezetője pénteken bejelentette, hogy az önkormányzati választási rendszer átalakítását javasolja a Fidesz. Ennek értelmében a fővárosi közgyűlésnek a tagjai a kerületi polgármesterek és a kompenzációs listáról bekerült képviselők lesznek.

Az MLP szerint ez nem más, mint törvényesített csalás, ami bizonyíték arra, hogy a kormánypárt fél a budapestiektől, fővárosi hatalmának elvesztésétől.
A párt határozottan tiltakozik az ellen, hogy a Fidesz még a választások előtt hozzányúljon az önkormányzati törvényhez, és gyökeresen megváltoztassa a fővárosi választási rendszert.

A liberálisok szerint a tervezet a Fidesz minden idők legnagyobb és legnyilvánvalóbb választási csalása, több ponton is alkotmányellenes, és szembe megy a kormánypárt eddig hangoztatott elvével is, miszerint összeférhetetlen a polgármesteri és a képviselői tisztség.

A Fidesz terve működésképtelenné tenné Budapestet, állandósítaná a káoszt, hiszen egy ilyen átalakítással megszűnne Budapest egységes város lenni, és irányíthatatlanná válna. Már ma is háttérbe szorulnak a főváros egységes szempontjai a kerületi érdekek mögött, de a Fidesz javaslata a helyzetet tovább rontva 23 városrész laza együttműködésévé teszi Budapest irányítását - írják.

Szerintük az is világosan látszik, hogy a Fidesz csökkenteni akarja a főváros vezetésének hatáskörét, így a kormány szabadon államosíthat, kiárusíthat szolgáltatásokat, átrendezhet területeket mindenféle kontroll nélkül.
A Liberálisok hangsúlyozzák: pont az ellenkezőjére lenne szükség, mint amit a Fidesz tervez: a fővárost erősíteni, a kerületek hatalmát pedig csökkenteni kellene, mert kisebb bürokráciára és egységesebb Budapestre van szükség.

Szerző